Baktériumokat hív vendégségbe az influenzavírus

Nem törvényszerűen lesz vírusfertőzésből komolyabb baj, legtöbbünk pár napos orrfolyás és hőemelkedés vagy láz után maradéktalanul meggyógyul, főleg a náthát okozó vírusok után. Ám minden évben nagyon sokan vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak komolyabb jelentőséget a náthának, mégis súlyos tünetekkel kerülnek vissza az orvoshoz, vagy esetleg kórházba. De vajon miért?

Amikor az őszi-téli időszakban megbetegszünk, akkor talán kevésbé érdekel bennünket, hogy konkrétan mi okozza a bajunkat – pedig van egy szempont, ami nagyon fontos lehet.

Ha vírusfertőzésről van szó, akkor a tüneti kezelés a legfontosabb,

és ki kell várni, hogy a szervezet legyőzze a betolakodókat.

Az egyszerű náthától könnyen lehet életveszélyes szövődményes betegség Forrás: Thinkstock

Ha azonban bakteriális fertőzés áll a náthás tünetek hátterében, akkor – az orvos javaslatára - szükség lehet antibiotikumos kezelésre is. Egyes vírusfertőzések talaján ugyanis „remek” bakteriális tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hörgőgyulladás, légcsőhurut és más egyéb kellemetlen kórság tud kialakulni.

Vacsora este nyolckor a tüdőben

A nátháért felelős vírusok (több mint 200 ismert belőlük) után ritkán alakul ki szövődményként valamilyen bakteriális fertőzés.

A nátha jön, és egy hét alatt megy is: közben rossz közérzetet és kisebb-nagyobb lázat okoz.

De aztán egyik napról a másikra győz az immunrendszer, és újra hadra foghatók vagyunk – egészen a szezon következő náthafertőzéséig.

A felnőttek évente átlag háromszor esnek át kisebb-nagyobb náthás fertőzésen Forrás: Thinkstock

Jó tudni, hogy a felnőttek általában évente háromszor, gyerekek akár hatszor is elkapnak valamilyen náthát okozó vírust – legalábbis a statisztikák szerint. Persze a vírusok nem mindig olvasnak statisztikákat, szóval ezt ne vegyük készpénznek.

Vírusok. A vírusinfekció utat nyithat a baktériumok támadásának is Forrás: Pixabay

Az influenzavírus (a náthavírusokkal ellentétben) viszont igazi „terroristaként” viselkedik:

egyrészt a nagyon magas lázzal azonnal megterheli a szervezetet, és képes felborítani a keringési rendszert, másrészt az influenzavírus egyfajta konzervnyitóként viselkedik, és utat nyit más kórokozóknak. Tulajdonképpen vendégségbe hívja azokat.

Borotva és konzervnyitó

A baktériumok általában nem képesek megnyitni a nyálkahártya sejtjeit, ám a vírusok, kiváltképp az influenza vírusa igen. Nyálkahártyáink felszínén (az orrban, garatban, de még a tüdőben is) mindig van kis számban valamilyen patogén (tehát betegség kiváltására alkalmas) baktérium.

A bakteriális fertőzés vírusinfekció szövődményeként is kialakulhat Forrás: Thinkstock

Ezek nem tudnak bejutni a sejtekbe, így nem okoznak betegséget. Ám jön a vírus, neki van „borotvája”, és könnyedén megnyitja a sejtet.

Táptalaj a megtámadott sejtekből

A vírusok (főleg az influenzavírus) tehát hatalmas seregként képesek elözönleni például a tüdő nyálkahártyáját, szinte letarolva a sejtfelszínt, és ezzel utat nyitva a tüdőgyulladást okozó baktériumoknak (például a Hemophilus influensae-nek, ami egy vérszerető influenzabaktérium, vagy a Pneumococcus baktériumnak), másrészt az elpusztított sejtekből felhasználható táptalaj, jól hasznosítható „élelem” lesz a baktériumoknak.

Influenzavírusok Forrás: Wikimedia Common

És már kezdődhet is a szövődményes tüdőgyulladás.

Az influenza szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás súlyos, esetenként halálos is lehet.

Éppen ezért fontos, hogy kialakulásakor gyorsan orvoshoz forduljunk, mivel azt leghatékonyabban a tünetek megjelenésétől számított 48 órán belül lehet kezelni.

Tűszúrásos védelem

Aki nem bízza a szerettei életét a véletlenre, az kétféle védőoltással ad biztonságot a súlyos fertőzés ellen. Egyrészt az évenkénti influenza elleni védőoltással, másrészt az akár halálos tüdőgyulladásért is felelős Pneumococcus elleni védőoltással.

Az influenza elleni védőoltásoknak fontos prevenciós szerepük van Forrás: Origo

Ez utóbbi ráadásul legalább 10 évre védettséget ad. Az az amerikai tudós, aki kifejlesztette a Pneumococcus elleni védőoltást, arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a veszélyeztetett (nagyon fiatal, illetve idős, krónikus beteg) lakosságot beoltanák ezzel a vakcinával, akkor felére csökkenne az influenzajárványok utáni halálozások száma.

Mi az a tüdőgyulladás?

Tüdőgyulladásnak nevezzük leegyszerűsítve többféle kórokozó többféle megjelenési formáját, gyűjtőnévként használva a fogalmat. Bár aki elkapja, annak mindegy, milyen tüdőgyulladása lesz, kezelés szempontjából egyáltalán nem irreleváns, hogy mi okozta, mivel a kórokozók függvényében más és más gyógyszerrel kell kezelni.

A tüdőgyulladás a hörgőcskék nyálkahártyáját támadja meg Forrás: Origo

Annyi biztos, hogy

a gyulladás a tüdő kis léghólyagjait és a környező szöveteket érintő gyulladásos folyamat,

és minél gyengébb valakinek a szervezete (mert idős vagy krónikus beteg, esetleg alkoholista, erős dohányos, cukorbeteg, keringési elégtelenségben szenvedő vagy a szervátültetés miatt legyengített immunrendszerű), annál veszélyesebb számára.

Halálos is lehet

Bár rendkívül jó gyógyszerek állnak rendelkezésre a penicillin megjelenése óta, ennek ellenére még ma is lehet halálos kimenetelű ez a betegség akkor is, ha valaki időben orvoshoz vagy szükség esetén kórházba kerül vele. Ennek részben az egyre gyakoribb és egyre nagyobb problémát okozó antibiotikum-rezisztencia az oka, másrészt pedig az, hogy magának a tüdőgyulladásnak is kialakulhatnak súlyos szövődményei, például tályog vagy légzési elégtelenség.

Az MRSA baktérium többek között súlyos tüdőgyulladást is okozhat Forrás: WikimediaCommons

Ha tehát valaki vírusfertőzés után rosszabbul érzi magát, a láza újból felmegy, mellkasi szúró fájdalmat érez (ami lélegzetvételkor fokozódhat), a légzése felületessé válik, kínzó köhögés gyötri, akkor feltétlenül forduljon orvoshoz, hogy a kezelést időben elkezdhessék.