A Harvard Egyetemhez tartozó T. H. Chan School of Public Health (Boston, Egyesült Államok) kutatóorvosai három nagy egészségügyi felmérés adatainak áttekintése során fordított összefüggésre bukkantak a kávéfogyasztás és bizonyos betegségekből eredő korai halálozás között: a napi három-öt csésze kávét fogyasztók kisebb valószínűséggel esnek idejekorán áldozatul ezeknek a kóroknak, mint a kávét nem vagy csak kisebb mennyiségben fogyasztók.
A szóban forgó halálozási kockázatok között szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, egyes idegrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú diabétesz, sőt:
a kávérajongók a jelek szerint az öngyilkosságra is kevésbé hajlamosak.
„A kávéban található bioaktív anyagok növelik a szövetek inzulinra adott válaszát, és csökkentik a szisztémás gyulladást” – magyarázza az eredményeket Ming Ding, a Circulation című folyóirat online kiadásában november 16-án megjelenő közlemény szerzője. Az inzulinnal szembeni válaszképtelenség vagy inzulinrezisztencia a 2-es típusú cukorbetegség vezető tünete.
Az inzulin feladata, hogy serkentse a szövetek vércukorfelvételét, ezért ha a test nem reagál kellőképpen az inzulinra, a cukor a vérben marad, és hibás pályára állítja az anyagcserét. A szisztémás, vagyis a szervezet egészére kiterjedő gyulladásos állapot pedig a keringési betegségek egyik fő kockázati tényezője.
A kutatók három nagyszabású, jelenleg is zajló egészségügyi felmérés résztvevőinek válaszait elemezték. A nőkre vonatkozó adataikat a Nurses Health Studyból kölcsönözték, amelynek első szakasza 74 890, második szakasza 93 054 nővér adatait dolgozza fel.
A 40 557 férfi egészségügyi dolgozóra vonatkozó adataik a Health Professionals Follow-up Studyból származtak. A résztvevők kávéfogyasztását mintegy harminc éven át négyévente kitöltött kérdőívek alapján mérték fel. A vizsgálati időszak alatt 19 524 nő és 12 432 férfi hunyt el a legkülönbözőbb betegségekben.
A mérsékelt kávéfogyasztás valamennyi vizsgált csoportban a szív- és érrendszeri betegségekből, a diabéteszből, a Parkinson-kórhoz hasonló idegrendszeri betegségekből és az öngyilkosságból eredő korai halálozás csökkent kockázatával mutatott összefüggést. A daganatos betegségekből eredő halálozást a kávéfogyasztás nem módosította. Az adatelemzés során minden szóba jöhető félrevezető tényezőt – így a dohányzási szokásokból, a testsúlyból, a testmozgásból, az alkoholfogyasztásból és egyéb étkezési szokásokból eredő különbségeket – kiküszöböltek.
A tényezők e szétválasztása igen fontos ahhoz, hogy az összefüggések valódiságát igazolják,
ugyanis a sokat kávézók például átlagban többet is cigarettáznak, és több alkoholt is fogyasztanak. Ám a kávézás kedvező hatása a sohasem dohányzók körében is megmutatkozott, sőt, a körükben még kifejezettebb volt az összefüggés.
A Harvard Egyetem táplálkozástudományi karának professzora és a kutatás irányítója, Frank Hu úgy nyilatkozott, hogy „a rendszeres kávéfogyasztást nyugodtan tekinthetjük az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás részének”. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy bizonyos csoportoknak, így
a terhes nőknek és a kiskorúaknak különösen vigyázniuk kell
a kávéból és más italokból származó magas koffeinbevitellel.