Modern rákterápia: lehetőségek és nehézségek

A rákbetegség hatékony gyógyításának a korai felismerés a legfontosabb záloga

A molekuláris diagnosztika és terápia immár nélkülözhetetlen a rákbetegek világszínvonalú ellátásában, ám a korszerű kezeléshez vezető út gyakran nehézségekkel tarkított. Ha létezik is célzott gyógyszer a beteg daganatára, az orvosnak segítségre van szüksége abban, hogy kiválassza, melyik az, a betegnek pedig abban, hogy hozzá is jusson.

Életmentő naprakészség

A rák felismerése és kezelése ma olyan ütemben fejlődik, hogy a területen dolgozó klinikusoknak komoly kihívást jelent a gyógyító munka mellett naprakésznek maradni akár csak a saját szorosan vett szakterületükön is.

Pedig a daganatos betegek hosszú életéveket nyerhetnek

azzal, és felesleges megpróbáltatásoktól mentesülhetnek, ha kezelésük kiválasztása a legmodernebb eszközök segítségével, daganatuk molekuláris profiljának figyelembe vételével történik.

A rákbetegség hatékony gyógyításának a korai felismerés a legfontosabb záloga Forrás: Thinkstock

Milyen lehetőségek segítik az orvosokat a tájékozódásban és a leghatékonyabb terápia kiválasztásában? És milyen nehézségek, akadályok állnak az útjában annak, hogy minden beteg hozzájusson a számára legmegfelelőbb kezeléshez? Dr. Mathiász Dóra, az Oncompass Medicine molekuláris információszolgáltató vállalkozás klinikai igazgatója ezekről a kérdésekről beszélt az Origo.hu munkatársának.

Háziorvosok a tűzvonalban

„Az első az orvosok tájékoztatása. Hogyan kell értelmezniük a modern molekuláris dagnosztika eredményeit, és hogyan építsék be ezeket a kezelési stratégiába? Milyen feltételek mellett alkalmazhatják az új célzott kezeléseket? Nemcsak az onkológusok szeretnének többet tudni erről” – hangsúlyozza Mathiász doktornő. – „A tüdődaganatok kezelésének új lehetőségeiről az Oncompass Medicine az Aesculap Akadémiával együttműködésben november 6-ára szervezett interdiszciplináris tudományos fórumot, amelyre a terület vezető hazai szakembereit hívtuk meg előadónak.

Fontos, hogy a háziorvosok is naprakész ismeretekkel rendelkezzenek Forrás: Thinkstock

A közönség soraiban tüdőgyógyászokon és onkológusokon kívül sebészeket, sőt, családorvosokat is köszönthettünk. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a jobbára az idősebb generációból kikerülő családorvos kollégák, akik az egyetemen még nem hallhattak a modern módszerekről, mindenfajta friss információra éhesek, különösen ha szervezett formában, neves előadókat felvonultatva tálalják számukra az újdonságokat.” A rendezvény sikerén felbuzdulva az emlő-, valamint a vastagbél- és végbéldaganatok korszerű kezeléséről is terveznek hasonló fórumot szervezni.

A mutációk, mint hajtómotorok

Az azonban csak a kezdő lépés, hogy az orvosok megismerjék az új, célzott terápiás lehetőségeket;

azt is el kell tudniuk dönteni, hogy melyik betegük esetében alkalmazhatóak a célzott gyógyszerek,

és segíteniük kell a kiválasztott betegeket a terápiához való hozzáférésben. Magyarországon, sőt az egész régióban első ilyen jellegű vállalkozásként az Oncompass Medicine kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy e feladatokban segítséget nyújtson a kezelőorvosoknak.

A célzott hatású gyógyszerekkel lehet a legjobb eredményeket elérni Forrás: Thinkstock

A beteg daganatából származó DNS-minta elemzésével megállapítják, vannak-e a kóros szövetben olyan génhibák – mutációk –, amelyek mintegy előrehajtják a daganat növekedését. A hajtórugóként szóba jöhető mutációk azonosítását követően egy folyamatosan bővülő, az online szakirodalom egészén kívül immár mintegy 1400, saját praxisukban megfordult beteg adatait is felölelő adatbázis segítségével megkísérelnek a mutációkhoz olyan célzott terápiás szereket hozzárendelni, amelyek a rendelkezésre álló információ alapján hatékonyak lehetnek a daganattal szemben.

DNS-lánc Forrás: AFP/Science Photo Library

Ezek olyan idő-, információ- és számításigényes műveletek, amelyeket egy klinikus a betegellátási feladatok mellett nem tudna egyedül elvégezni.

Klinikai bizonyítékok nélkül nincs engedély

Ha az elemzés nem talál egyértelmű „meghajtó” mutációt, vagy a talált mutációkhoz nem sikerül létező célzott terápiás szert hozzárendelni, a beteg és orvosa megnyugodhatnak afelől, hogy a hagyományos kezeléstől várható a legbiztosabb eredmény. De a cég feladata akkor se ér véget – sőt, gyakran ott kezdődik a munka neheze –, amikor a daganat mutációs mintázata alapján a beteg számára javasolni tudnak valamilyen célzott terápiát. „Viszonylag egyszerű dolgunk csak akkor van, ha az adott mutációra és daganattípusra már van elfogadott és engedélyezett célzott terápiás szer, ám ez csak a szerencsés körülmény csak az esetek mintegy három százalékában áll fenn” – magyarázza Mathiász.

Klinikai tapasztalat nélkül nincs engedély Forrás: Thinkstock

„Gyakoribb, körülbelül az esetek 10 százalékát teszi ki, hogy a célzott szer, amelyre a betegnek szüksége van, már törzskönyvezett gyógyszerként elérhető, de az ő daganattípusában még nem került engedélyezésre. Ilyenkor a szer alkalmazása külön gyógyszerhatósági engedélyhez kötött.

Az engedély megszerzése rengeteg adminisztrációt igényel,

de ezt az Oncompass átvállalja a kezelőorvostól. Első körben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) jóváhagyását kell megszereznünk; az általunk benyújtott, klinikai bizonyítékokkal alátámasztott indoklás alapján ők adják ki a szakmai engedélyt az ún. off-label (gyógyszerleíráson kívüli) alkalmazásra, amely ennek híján törvénybe ütközne.

Az új gyógyszerek kifejlesztése és engedélyeztetése komoly szakmai feladat Forrás: MTI/Balázs Attila

Ám ezt követően a társadalombiztosításnál kérelmeznünk kell a szer támogatását – hiszen rendszerint sok milliós kezelésekről van szó, amelynek költségeit a beteg a saját zsebéből nem tudja állni –, és ez már keményebb dió. Ezt a második, nehezebb kört csak akkor tudjuk megúszni, ha sikerül a beteget klinikai vizsgálatba irányítanunk; ott ugyanis a kísérleti gyógyszert fejlesztő gyógyszercég állja a költségek egy részét.”

Onkológiai centrumok

A kezelőorvos számára valójában az jelenti a legnagyobb segítséget, ha páciense klinikai vizsgálatba kerül, mert így biztos lehet benne, hogy betege a lehető legkorszerűbb terápiás protokoll szerinti ellátásban részesül, ráadásul kezelésének költségeit legalább részben a vizsgálatot kezdeményező cég fedezi.

Onkológiai centrum. ( A kép illusztráció) Forrás: AFP/Philippe Huguen

Az Oncompass Medicine állandóan frissített nyilvántartással rendelkezik a Magyarországon folyó klinikai vizsgálatokról,

és széleskörű kapcsolatokat ápol a nagy európai onkológiai centrumokkal,

ezért hatékonyan elő tudja mozdítani a betegek megfelelő helyre juttatását. A cég statisztikái szerint a hozzá forduló betegek összesen körülbelül 20 százalékát tudja célzott terápiás szert tesztelő klinikai vizsgálatba irányítani; ők fele-fele arányban hazai, illetve más EU-országban zajló vizsgálatba kerülnek.

Angliában nem annyira egyszerű a helyzet

„Mindent azért ilyenkor se kap ingyen a beteg” – teszi hozzá Mathiász. – „A vizsgálatot finanszírozó gyógyszercég magának a kórházi tartózkodásnak, az alapellátásnak a költségeit nem állja, hanem szigorúan véve csak azokat a gyógyszereket és eljárásokat fizeti, amelyek a klinikai kutatás részét képezik: a vizsgálati szert és az összehasonlító karon használt hagyományos szert, valamint azokat az esetleges többletvizsgálatokat – például CT- vagy MRI-felvételeket –, amelyek az alap-protokoll szerint nem járnának a betegnek. Ha a vizsgálat hazai gyógyintézményben zajlik, és a beteg Magyarországon érvényes társadalombiztosítással rendelkezik, az alapellátást az egészségbiztosítási kassza fedezi.

Magánkórház Forrás: Origo

De ha például Angliában folyik a vizsgálat, és a betegnek ottani kórházba kell befeküdnie, azért az OEP már nem vállal anyagi felelősséget. Sőt, ha egy angol vizsgálatra esik a választás, akkor a betegnek regisztrálnia kell magát a brit egészségügyi szolgálat, a National Health Service rendszerében, amihez egyesült királyságbeli lakcím kell. Ezt a legjobb esetben is csak kerülő úton tudjuk megoldani. Kevesebb hercehurcával jár a betegek elhelyezése például Kölnben, Münchenben vagy Antwerpenben, mert Németországban és Hollandiában a kórházak nagyobb részt válallnak a rutinellátás költségeiből.”

Kultúrafüggő nyilatkozat szövegek

Az akadályok nem is mindig csupán anyagi természetűek. A betegnek természetesen meg kell felelnie a vizsgálatba való beválasztás követelményeinek, és kielégítő egészségi állapotban kell lennie a szállításhoz, illetve utazáshoz. De olykor egészen banális nehézsgek is felmerülnek. „A klinikai vizsgálatban való részvétel a beteg beleegyező nyilatkozatához kötött.

Klinika Forrás: ABC

Mármost a szakmai szabályok kikötik, hogy a résztvevőknek anyanyelvükön kell megkapniuk az ehhez szükséges tájékoztatást, és a nyilatkozatot is az anyanyelvükön kell tenniük. Ez tehát többszöri oda-vissza fordítást, anyanyelvi tolmácsolást igényel” – érzékelteti a procedúra körülményességét a doktornő. – „Ráadásul a nyilatkozatok szövege olykor kultúrafüggő. Egy amerikai páciensekre szabott vizsgálatban teljesen értelmes kérdés, hogy az illető hány óra golfozás után fárad el. A magyar nyugdíjasok zömére nézve azonban ez a mutató nem igazán releváns.”