A rendkívül sokkal idő előtt született babák életben maradási esélye jelentősen növekedett az intenzív ellátásban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődésnek köszönhetően. Azoknál a csecsemőknél azonban, akik több mint 13 héttel idő előtt születnek jelentős az agykárosodás, az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a tanulási nehézségek kialakulásának a veszélye.
Ezek a babák számos stressztényezőnek vannak kitéve az agyfejlődés szempontjából kritikus időszakban, és lehetséges, hogy ez kulcsszerepet játszik az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában.
A mostani tanulmányban a kutatók
több mint 100 extrém koraszülöttet vizsgáltak
(azaz a 27. hét előtt, a harmadik trimeszter kezdetén világra jött babákat). A szülők engedélyével MRI segítségével tanulmányozták a csecsemők agyának növekedését az újszülött időszakban, majd szűrték a gyerekeket az autisztikus vonásokra, amikor elérték a hatéves életkort.
„Meglepődtünk, hogy milyen sok – majdnem 30 százalék – extrém koraszülött gyereknél fejlődtek ki az ASD különféle tünetei” – mondta Ulrika Ådén, a svéd Karolinska Institutet kutatója, a Karolinska Egyetemi Kórház neonatológusa. „A teljes idejű terhesség után született gyerekeknél ez az arány csak 1 százalék.”
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az ASD-s a gyerekeknél gyakrabban lépett fel valami komplikáció, például műtét, az újszülött korban, mint azoknál a koraszülötteknél, akiknél nem fejlődött ki ASD.
Azoknál az extrém koraszülött csecsemőknél, akiknél később ASD alakult ki,
már az újszülött korban megfigyelhetők voltak eltérések,
jóval az előtt, hogy gyerekként az autizmus jeleit mutatták volna. Az agynak a társas érintkezésben, empátiában és nyelvi készségekben szerepet játszó részei csökkent növekedést mutattak. Az autista gyerekekben pont ezek a funkciók károsodnak.
Az autizmust általában genetikai tényezőknek tulajdonítják, még akkor is, ha eddig egyetlen specifikus „autizmus gént” sem sikerült azonosítani. Ez a Cerebral Cortex folyóiratban megjelent új tanulmány azokat a korábbi eredményeket támasztja alá, amelyek arra utalnak, hogy a születési súly és a születés körüli komplikációk növelik az autizmus kockázatát.
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a környezeti tényezők okozhatnak autizmust” – mondta Dr Ådén. „Az agy legjobban a méhben növekszik, és ha a fejlődési környezet az élet túl korai szakaszában megváltozik az atmoszférában, ez károsíthatja az agyi hálózatok szerveződését. Az ilyen csecsemők fejlődését serkentő új terápiás eljárásokkal és a stressz kerülésével talán csökkenthetjük az ASD kifejlődési esélyét náluk.”