Normálisan fejlődnek a meddőségi kezelés után világra jött gyerekek

Foetus in the womb, computer artwork.

Fellélegezhetnek azok az asszisztált reprodukciót igénybe vevő párok, akik eddig attól tartottak, hogy a fogamzást elősegítő technika esetleg kárt tehet a magzatban. Egy amerikai felmérés szerint a meddőségi kezeléseknek nincs kihatása a gyermek fejlődésére.

Nem maradnak el a fejlődésben a meddőségi kezelés segítségével fogamzott gyerekek azokhoz képest, akiknek a fogantatása ilyen kezelés nélkül történt – állapította meg a National Institutes of Health (NIH), a New York State Department of Health és egyéb USA-beli intézmények által lefolytatott széleskörű vizsgálat.

A JAMA Pediatrics című szaklapban közölt eredmény végre eloszlatja azokat a hosszú idő óta fennálló aggályokat, melyek szerint a meddőségi kezelések, mivel az embrió fejlődésének roppant érzékeny kezdeti időszakába avatkoznak bele, a születendő gyermek egész további életre rányomhatják bélyegüket.

Megnyugtató eredmények

A cikk szerzői 1800 asszisztált reprodukcióval és több mint 4000 anélkül fogamzott gyerek összehasonlítása során nem találtak különbséget a vizsgált fejlődési mutatók terén.

„Azelőtt, hogy hozzáláttunk volna a vizsgálathoz, nem sokan foglalkoztak a meddőségi kezelések általi fogamzás lehetséges hosszútávú hatásaival” – jegyezte meg Edwina Yeung, a NIH gyermekegészségüggyel és emberi egyedfejlődéssel foglalkozó intézetének kutatója, aki örömét fejezte ki, amiért megnyugtató eredményekkel tudnak szolgálni azon sok ezer pár számára, akik családjuk alapításához ilyen jellegű kezeléseket vettek igénybe.

Forrás: Origo

A vizsgálat

A vizsgálatba azon 2008 és 2010 között New York államban (New York City-n kívül) született gyerekek szüleit hívták meg, akiknek a szülészeti zárójelentésén szerepelt a meddőségi kezelés, vagy akik kettős- illetve többesikrek tagjaként jöttek világra.

A kontrollcsoportot nagyjából háromszor ennyi, meddőségi kezelés nélkül fogamzott, egyedüli magzatként fejlődött gyerek szüleiből toborozták. Az első kérdőívet négy hónappal a szülés után kapták a kismamák, s ezen fel kellett tüntetniük az igénybe vett meddőségi kezelés fajtáját. A csoportban az alábbi asszisztált reprodukciós technikák fordultak elő:

• In vitro megtermékenyítés: a pár tagjaitól ivarsejteket nyernek, és az ondósejt és a petesejt egyesülését laboratóriumi körülmények között, mikroszkóp alatt segítik elő.
• Fagyasztott embrió transzfer: a fejlődés nagyon korai stádiumában megállított, előzőleg lefagyasztott embriót ültetnek be az anyaméhbe.
• Asszisztált „keltetés”: a petesejtet, illetve korai embriót körülvevő burkon, a zona pellucidán mikroszkopikus lyukat hoznak létre, ezzel elősegítik az embrió kiszabadulását a burokból és beágyazódását a méh nyálkahártyájába.
• Ivarsejtek bejuttatása a petevezetőbe (intratubáris gamétatranszfer): a spermát összekeverik a kinyert petesejtekkel, és együtt juttatják be őket a megtermékenyítés helyére, a petevezetőbe.
• Megtermékenyített petesejt bejuttatása a petevezetőbe (intratubáris zigótatranszfer): a már megtermékenyítésen átesett petesejtet (zigótát) ültetik be a petevezetőbe.
• Indukált ovuláció: az anyában gyógyszeresen serkentik a tüszőérést és tüszőrepedést.
• Méhen belüli megtermékenyítés: az apától kinyert ondót vékony csövön át közvetlenül a méhbe juttatják.

Öt fő területet vizsgáltak

A szülőkkel a gyermek három éves koráig bezárólag számos további kérdőívet töltettek ki, amelyek a fejlődési elmaradás különböző formáit voltak hivatottak kiszűrni.

A 4-6 hónapos kor között, illetve 8, 12, 18, 24 és 36 hónapos korban kiküldött kérdőívek a fejlődés öt főbb területére koncentráltak: a finommotoros készségekre, a durva motoros készségekre, a kommunikációra, a személyes és társas funkciókra, valamint a problémamegoldó képességre.

Összességében a meddőségi kezelés útján fogantatott gyerekek valamennyi területen a többi gyerekhez hasonlóan teljesítettek.

Forrás: NorthFoto

Amikor a kutatók kizárólag az asszisztált reprodukcióval világra segített gyerekek fejlődési mutatóira összpontosítottak, azt a látszólagos eredményt kapták, mintha ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel mutattak volna elmaradást az öt terület valamelyikén, közülük is leginkább a személyes-társas funkciók és a problémamegoldás terén.

Mi a helyzet az ikrekkel?

Azonban észrevették, hogy az ikergyerekek fogantatásuk körülményeitől függetlenül általában hajlamosabbak az elmaradásra.

Mivel a meddőségi kezelések a természetesnél gyakrabban (19 százalék helyett 34 százalékban) eredményeznek kettős vagy többes ikerterhességet, ebben a csoportban több volt az iker, akik lefelé húzták az átlagot. Miután ezzel a tényezővel korrigálták számításaikat, a kutatók immár nem tapasztaltak eltérést az asszisztált reprodukcióval és anélkül fogamzott gyerekek fejlődésében.

Forrás: Thinkstock

Mivel a fejlődési elmaradás egyes formáit 3 éves korban még nem lehet megbízhatóan kimutatni, a tudósok azt tervezik, hogy a kutatásba bevont gyerekeket időszaki vizsgálatokkal egészen 8 éves korukig nyomon követik.