Agykárosodás és misztikus élmények

A világ minden tájáról ismertek különböző misztikus élmények, ezek természettudományos hátterét az agytudomány kutatja

A történelem folyamán számos ember állította, hogy misztikus élményeket élt át, és gyakran olyan mély spirituális kapcsolat érzéséről számoltak be, amelyek örökre megváltoztatták életüket. Egy új kutatás szerint ezeket az élményeket egy agyterület hibás működése okozhatja.

A misztikus élmények során az emberek úgy érzik, hogy valamilyen magasabb erővel kerülnek kapcsolatba, és gyakran írják le, valami rejtett tudás birtokába kerültek vagy megváltó élményben volt részük.

A világ minden tájáról ismertek különböző misztikus élmények, ezek természettudományos hátterét az agytudomány kutatja Forrás: Devianart

Noha az emberek a világ minden tájáról számoltak be misztikus élményekről a halál-közeli állapottól kezdve a meditatív transzban bekövetkező eksztatikus látomásokig,

korábban ezeket a látomásokat rejtély övezte,

mivel kevés idegtudományi kutatás próbálta magyarázni a háttérben meghúzódó agyi folyamatokat.

A misztikus élmények agyi tárháza, az "istenpont"

A korábbi kutatások két nagy csoportba sorolható teóriákat javasoltak a misztikus élmények agyi eredetének magyarázatára, az úgynevezett „taszítási” és „vonzási” elméleteket. „A taszítási teóriák szerint egyetlen agyterület, az úgynevezett ’istenpont’ aktiválódása okozza a misztikus hiedelmeket, és egyúttal azt is felvetették, hogy e pontok sérülése csökkenti a miszticizmusra való hajlamot” – mondta Joseph Bulbulia, a Neuropsychologia folyóiratban most megjelent tanulmány társszerzője, aki az új-zélandi Victoria Egyetemen foglalkozik valláskutatásokkal.

A kutatások szerint egyetlen agyterület, az úgynevezett istenpont a misztikus élmények forrása Forrás: Endants of Noah

„A vonzási elméletek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy

a gátló funkcióink elnyomása nyitja meg az agyat a misztikus élmények előtt.

Ez rendkívül hevesen vitatott terület, ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk tisztázni a vitát” – folytatta Bulbulia.

Agysérült veteránokat vizsgáltak

A kutatásokat Jordan Grafman kognitív (gondolkodással kapcsolatos) idegtudományi kutató, a chicagói Rehabilitációs Intézet agysérülések kutatásával foglalkozó részlegének igazgatója vezette. A Grafman és munkatársai által talált bizonyítékok arra utalnak, hogy a vonzási elméletek segíthetnek a misztikus élmények magyarázatában. Az új kutatásba a tudósok 116 vietnami háborús veteránt vontak be, akik agysérülést szenvedtek és misztikus élményeket tapasztaltak.

A kutatásokba 116 egykori vietnami veteránt vontak be Forrás: Flickr / manhhai

Őket 32 olyan harcokban részt vett veteránnal hasonlították össze,

akiknek nem volt agykárosodásuk vagy neurológiai betegségük.

Minden veterán számos pszichológiai és kognitív teszten esett át a harcokban való részvétel előtt és után is.

„A veteránok gyakran számoltak be arról, hogy hallották Isten szavát,vagy látomásaik voltak a családjukról” – mondta Grafman. „Ezek a leggyakoribb misztikus élmények.”

Miszticizmus skála, CT-vizsgálattal

A kutatók szóban is kikérdezték a résztvevőket az úgynevezett miszticizmus skála használatával, ami a misztikus élményekről szóló beszámolók jól megalapozott tesztje. Az értékelési rendszer éppúgy tesz fel kérdéseket az egység és a boldogság érzéséről, mint a transzcendens idő- és térérzékelésről. A kutatók egyúttal nagyfelbontású számítógépes tomográfiás (CT) képeket készítettek minden a tanulmányban résztvevő vietnami veterán agyáról.

Az életveszélyes harctéri helyzetekbe került veteránok gyakran számoltak be arról, hogy "hallották Isten szavát" Forrás: Flickr / manhhai

A vizsgálatot végzők azt tapasztalták, hogy a homlok- (frontális) és a halántéki (temporális) agylebenyekben megfigyelhető károsodások a misztikus élmények gyakoribb előfordulásával állnak összefüggésbe. Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a homloklebeny többek közt a mozgással, a problémamegoldással, a memóriával, a nyelvvel és a véleményalkotással áll kapcsolatban. Az agy alsó része közelében elhelyezkedő halántéklebeny az érzékekkel, a nyelvvel és a memóriával függ össze.

A gátló hatások megszűnése érzékelési ablakot nyit

A további vizsgálatok feltárták, hogy az agy egy specifikus területének (az úgynevezett dorzolaterális prefrontális kéreg) a károsodása

jelentősen megnöveli az egyén által tapasztalt misztikus események számát.

Egy korábbi kutatásból kiderült, hogy ez a homloklebenyben található agyterület a gátló hatások kifejtésének kulcsfontosságú része.

Idegvégződések az emberi agyban Forrás: Wikipedia

„A homloklebeny az emberi agy legfejlettebb területe, és segít szabályozni és értelmezni a világból érkező érzékszervi észleléseket” – mondta Grafman a Livescience magazinnak. „Amikor a frontális lebeny gátló funkciója elnyomódik, egy érzékelési ablak nyílik meg, ami megnöveli a misztikus élmények előfordulási gyakoriságát.” A miszticizmussal kapcsolatos korábbi agykutatásokba csupán néhány önkéntest vontak be, illetve nem mérték fel a résztvevők állapotát agysérülés előtt és után.

A vizsgálatban résztvevő veteránok agyi CT-felvételei. A színes részek valamilyen agykárosodást jelölnek Forrás: Neuropsychologia

Az új eredmények azért fontosak, mert a háborús bevetés előtt és után is felmérték a résztvevők intellektuális funkcióit, valamint a korábbiaknál jóval nagyobb számú önkéntest vontak be a kutatásokba, mondták a kutatók.

A halántéklebeny idézheti elő a misztikus élményeket

Az eredmények arra is utalnak, hogy

a halántéklebeny aktivitása idézheti elő a misztikus élményeket, mondták a tanulmány szerzői.

Úgy tűnik azonban, hogy az előzőekben említett dorzolaterális prefrontális kéregnek kritikus szerepe van e jelenségek értelmezésében és módosításában.

A tanulmány szerint a halántéklebeny aktivitása idézheti elő a misztikus élményeket Forrás: Fanpop

A kutatók azt sugallják tanulmányukban, hogy amikor elnyomják az agy gátló funkcióit és az emberek valamilyen egyértelmű magyarázat nélküli élményt élnek át, akkor az agy hajlamos beérni a természetfeletti magyarázatokkal. „Minél jobban megértjük az agyat, annál jobban képesek vagyunk megfeleltetni ezeket a jelenségeket valamilyen klinikai állapotnak” – mondta Grafman egy sajtónyilatkozatában.