A felejtés betegsége: az Alzheimer-kór

Magyarországon napjainkban hozzávetőleg 200 ezer Alzheimer-kóros ember él

Biztosan sokan félünk attól, hogy egyszer elveszítjük a szellemi képességeink javát, és bár testileg épek leszünk, de képtelenek leszünk önmagunk ellátására. Az Alzheimer-kór e szempontból roppant kegyetlen: úgy tűnik, itt vagyunk a jelenben, ám testünk csupán egy kiüresedő burok, néha egy gyermek értelmével, később már annyival sem. De mi okozza ezt a betegséget?

Feltartóztathatatlan az idegsejtek pusztulása

Talán nincs is olyan ember, aki időnként ne félne attól, hogy elbutul, egyre nehezebben fog gondolkodni, és egyre többet felejt. A félelmeket az a tény is táplálhatja, hogy az Alzheimer-kór oka a mai napig nem tisztázott. Számos hajlamosító tényezőt ismerünk, ismerjük a statisztikákból, hogy kiket érint a leggyakrabban, ám nem tudjuk, hogy mi indítja el.

Az időskori szellemi leépülés okai még ma sem pontosan ismertek Forrás: Videa

Az bizonyos, hogy Dr. Alois Alzheimer (a betegség névadója) 1906-ban egy nőbeteg agyában boncoláskor rendellenes lerakódásokat (plakkokat) és kötegeket (fibrillumokat) talált. Ezek az Alzheimer-kór fő szövettani jellegzetességei.

És egyelőre az is biztos, hogy az agy leépülése, a sejtpusztulás visszafordíthatatlan folyamat.

Az idegsejtek pusztulásának okát még nem ismerjük, ám feltételezések szerint köze lehet a beta-amyloid egy bizonyos formájához.

Az Alzheimer-kór korai szakaszában a betegek a régmúlt eseményeit még képesek pontosan felidézni Forrás: AFP/Sebastien Bozon

Ez a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, elbutulással (idegen szóval demenciával), majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép

a 65 év felettiek között kezd ijesztő gyakorisággal jelentkezni,

ennek a korosztálynak az 5 százaléka érintett. 80 éves kor fölött már az idősek 20 százaléka demens.

Magyarországon napjainkban hozzávetőleg 200 ezer Alzheimer-kóros ember él Forrás: AFP/Francois Guillot

2010-ben már több mint 35 millió szellemileg leépült demens beteg (70 százalékuk alzheimeres) élt a földön, becslések szerint 2050-re minden 85. idős ember alzheimeres lesz. Magyarországon hozzávetőleg kétszázezren élnek Alzheimer-kórral.

Ráteszünk egy lapáttal!

Bár vélhetően leginkább genetikai okai vannak az elváltozásnak, de egyes kutatások szerint hajlamosító tényezők lehetnek a korábbi fejsérülések (ezért gyakoribb például idős bokszolók között), valamint egyes, agyi ereket érintő megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a pajzsmirigybetegség, sőt a depresszió is. Gyakoribb az alacsonyabban iskolázottak, a rosszabb anyagi helyzetben élők között.

Muhammad Ali profi nehézsúlyú bokszoló (a képen jobbra) Ronald Reagan amerikai elnökkel. A bokszolóknál idős korban az átlagot meghaladó arányban alakalul ki az Alzheimer-kór Forrás: Origo

Ez a fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás gyakoribb a nők között, illetve a dohányzást, a hasi elhízást és a fizikai inaktivitást is kockázati tényezőnek tartják a betegség kialakulása szempontjából.

A felpörgetett, stresszes életmód nem áll kimutatható kapcsolatban az Alzheimer-kórral,

sőt ha úgy vesszük, akkor az, aki nap mint nap használja az agyát, és aktív szellemi munkát végez, jobban védve van a betegség kialakulásától mint azok, akik nem „tornáztatják” az agyukat.

Dr. Alois Alzheimer, a róla elnevezett kór leírója Forrás: Wikimedia Commons

A stressz, a napi pörgés, a túlpörgés is okozhat feledékenységet, de ez másfajta, nem az agyban lévő idegsejtek leépülésével együtt járó feledékenység, és kellő pihenés, rekreáció után a tünetek elmúlnak. Az aktív, pörgős életet élők között ritkábban fordul elő ez a betegség.

Jelek, tünetek, szakaszok

Bár a demencia is az előbb emlegetett, ártatlan feledékenységgel kezdődik, ám itt a tünetek nem enyhülnek a stressz, a napi hajtás mérséklésével, pihenéssel. A betegség első szakaszában az illető néhány frissen történt eseményt felejt el: hová tette le a kulcsát, szemüvegét.

Emellett csökkenni kezd a beteg absztrakt gondolkodása, térbeli tájékozódása,

tervezési és problémamegoldó képessége is. A korai tünetek néha kiegészülhetnek személyiségváltozással, depresszióval, vagy akár apátiával is.

Az Alzheimer-kór késői szakaszában a betegek gyakran már enni sem képesek segítség nélkül Forrás: AFP/Francois Guillot

A betegség második szakaszában a romló memória és csökkenő gondolkodóképesség feltűnő lesz, és a beteg (saját szándékából vagy hozzátartozója unszolására) előbb-utóbb orvoshoz fordul.

Általában a rövid távú memória károsodik elsőként vagy erősebben:

a beteg az életének korábbi történéseit még képes megfelelően feleleveníteni, ám jellemző a nevek elfelejtése. Megfigyelhető, hogy a szókincs csökken, a szóbeli és írásbeli kommunikáció nehezedik. Ebben a szakaszban a beteg még képes az önálló életvitelre, bár néha már segítségre lehet szüksége.

Üldöztetéses téveszmék, szorongás, leépülés – az Alzheimer-kór nem válogat Fotó: Mark L Edwards /Flickr

A harmadik szakaszban az említett tünetek súlyosbodnak, a beteg nem emlékszik szavakra, nevekre, a beszéde emiatt sokszor akadozó. Egyre nehezebben olvas és ír. Ilyenkor esetleg már megtörténhet,

hogy az illető nem ismeri fel közeli ismerőseit, hozzátartozóit sem.

Ebben a szakaszban már a hosszútávú emlékezet is súlyosan károsodik. A beteg viselkedése, személyisége átalakulhat: érzelmileg labilissá válik, indok nélkül is ingerlékeny lehet, például sírva fakadhat vagy akár agresszívvé válhat. Pszichiátriai tünetek ugyancsak jelentkezhetnek. Károsodik a mozgáskoordináció, egyensúlyzavar léphet fel. Vizelet és széklettartási nehézség, illetve inkontinencia is kialakulhat.

Egy híres Azheimer-kóros, Sean Connery Forrás: AFP

A negyedik stádium a súlyos demencia.

Ekkor már a beteg mentálisan és testileg is teljesen leépül, nincs, vagy minimálisra korlátozódik a beszéd,

és az illető figyelmét fel sem lehet kelteni, teljes apátiába süllyed. Magától már nem kel fel, nem mozog, sőt nem is eszik. Ebben az állapotban nemsokára a halál is bekövetkezik, valamilyen fertőzés, vagy egyéb, az állandó fekvéstől kialakuló betegség miatt.

(Támogatott cikk)