Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szakértők elmondása alapján „forradalminak ígérkező” módszer az olyan, szúnyogok által terjesztett betegségekkel szemben nyújtana védelmet, mint a zika- vagy a csikungunyaláz – olvasható a BBC weboldalán.
A moszkitókat a Wolbachia nevű baktériummal fertőzik meg. A kórokozó csökkenti a vérszívók azon képességét, hogy továbbadhassák az általuk hordozott vírusokat. A 18 millió dolláros projektet számos szervezet támogatta, köztük van a Bill és Melinda Gates Alapítvány is.
A nagyszabású programot – amely a terveknek megfelelően 2017 elején indulna – a nemzetközi szervezetek mellett több latin-amerikai kormány, valamint az USA és az Egyesült Királyság finanszírozza.
A Wolbachia a rovarfajok 60 százalékát megfertőzi, de a kutatók szerint az emberre ártalmatlan. Sajnos azonban az Aedes aegypti moszkitófajt – amely a zikavírus, a csikungunyaláz és a dengue-láz legfőbb terjesztője – a baktérium rendszerint elkerüli. Több évtizedes kutatómunka eredményeképpen viszont most úgy tűnik, sikerült kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel be tudják juttatni a baktériumot az említett szúnyogfajba.
Az előzetes megfigyeléses kísérletek kecsegtető eredménnyel zárultak, és a Brazíliában, Kolumbiában, Ausztráliában, Indonéziában valamint Vietnamban bevetett „módosított” szúnyogok miatt visszaszorult a dengue-láz okozta fertőzések száma.
A szakemberek szerint a laboratóriumi tesztek kimutatták, hogy hasonló eredményeket lehet elérni a zika- és a csikungunyaláz esetében is.
Dr. Trevor Mundel, a Bill és Melinda Gates Alapítvány egyik tudósa elmondta: „A Wolbachia forradalmi védelmet biztosíthat a szúnyogok által terjesztett betegségekkel szemben. Megfizethető, fenntartható és az eddigi eredmények alapján hatékony védelmet nyújt a zika-, a dengue- és más vírusok ellen."
A kutatók most a kísérleteket nagyobb városok (például Rio de Janeiro) sűrűn lakott régióira is kiterjesztik. Amint a fertőzött moszkitók a szabadba kerülnek, a baktériumokat át fogják adni az egészséges példányoknak. Ezt követően a kórokozó a következő szúnyoggenerációban is megjelenik.
A program fejleményeit a tudósok három éven át szorosan nyomon követik majd, és leellenőrzik, a módszer csakugyan visszaszorította-e a vírusos megbetegedések számát.
Scott O'Neill, a dengue-láz-ellenes program egyik kutatója szerint az egyik leggyakoribb félelem az szokott lenni, hogy a szúnyogok beoltásának nem várt következményei lesznek a lakosságra nézve. „A Wolbachia világszerte előfordul a különböző rovarfajokban, az emberek is napi szinten kapcsolatba kerülnek vele, náluk azonban nem okoz problémákat a baktérium” – fejtette ki a szakértő. „Hat éve folytatunk kísérleteket, és eddig nem volt semmilyen probléma” – tette hozzá O'Neill.
Egyelőre nem tudni biztosan, de a kutatók szerint kétféle lehetőség állhat fenn.
Az egyik, hogy a Wolbachia működésre készteti a szúnyog immunrendszerét, így az megerősödve hatékonyabban szállhat szembe a rovarban rejtőző vírusokkal is.
A másik, hogy a baktériumnak ugyanazokra az erőforrásokra van szüksége a szaporodáshoz, mint a zika- és dengue-vírusnak, és a versenyből a Wolbachia kerül ki győztesen. Ennek eredményeképpen a vírus szaporodásának sikeressége csorbát szenved, és így nehezebben tud a szúnyogcsípésekkel az emberekbe jutni.
