Csak az Egyesült Államokban évente 88 millió ételeredetű megbetegedést regisztrálnak, és ezek közül 3000 halállal végződik az amerikai Járványügyi Központ statisztikái szerint. A megbetegedés oka lehet, hogy a vásárlás helyén helytelenül kezelték az árut (például nem hűtötték kellő fokon), de az otthoni főzés-sütés során is becsúszhat valami hiba.
Az otthoni főzőcskézés gyakori ihletforrásai a tévés főzőműsorok,
és ha ezekben nem követik a megfelelő ételkezelési eljárásokat, akkor a nézők helytelen gyakorlatot sajátíthatnak el. Hogy csak egy példát említsünk: nemegyszer látni, hogy a tévészakács ugyanazon a vágódeszkán kockázza fel először a nyers húst, majd vágja össze a köretnek szánt salátát.
Az amerikai Massachusetts Állami Egyetem kutatói egy olyan felmérést végeztek, amelyben a tévés főzőshow-k módszereit elemezték élelmiszer-biztonsági szempontból, hogy megállapítsák, mennyire jelentenek pozitív vagy negatív modellt a nézők számára. Kutatási beszámolójuk a Journal of Nutrition Education and Behaviour táplálkozástudományi folyóiratban jelent meg.
Korábbi kutatások szerint a régebbi generációk alaposságához képest a mai fogyasztók egyre felelőtlenebbek.
A trend azt mutatja, hogy mind kevésbé törődnek olyasmivel, mint hogy kezet mossanak,
mielőtt hozzányúlnának valamilyen nyersanyaghoz, megfelelő hőfokon készítsék el az adott fogást, különválasszák a tőkehúst a készételektől.
A hatóságok élelmiszer-biztonsági figyelmeztetéseit csak a lakosság 33 százaléka tartja követendőnek, a médiában viszont több mint 50 százalékuk bízik meg.
Sőt, az emberek túlnyomó többsége (73%) kizárólag a médiából szerez élelmiszer-biztonsági információkat,
22 százalékuk elsődlegesen a főzőműsorokat jelölte meg forrásként. Egy korábbi felmérés szerint a válaszolók 50 százaléka szokott kisebb-nagyobb rendszerességgel főzőműsorokat nézni, 57 százalékuk vásárolt már a műsorokban látott útmutatókat követve. Ezért volna fontos, hogy a műsorok készítői betartsák a biztonságos élelmiszer-kezelés szabályait, hiszen tömegeket érnek el.
A tanulmány készítői egy 19 kérdésből álló kérdőívet szerkesztettek, amelyben a higiénikus élelmiszer-kezelésre, főzőeszközök és védőfelszerelések (például gumikesztyű) használatára, fertőzés elleni védekezésre, főzési időre és hőmérsékletre kérdeztek rá, illetve arra,
hogy az adott műsor felhívja-e a nézők figyelmét valamilyen élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos praktikára.
A felkért válaszolók az állami élelmiszer-biztonsági felügyelet és hasonló hatóságok szakemberei voltak, akik 10 népszerű főzőshow összesen 39 epizódját nézték végig.
A műsorok legalább 70 százalékában a műsorvezető tevékenysége túlnyomórészt nem felelt meg a hivatalos ajánlásoknak, és csak 3 epizódban említettek meg valamilyen élelmiszer-biztonsági szabályt
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Nancy L. Cohen, a Massachusetts Egyetem táplálkozástudományi professzora. – A műsorok több mint 50 százalékában csak négyszer fordult elő, hogy a műsorvezető követte az élelmiszer-biztonsági ajánlásokat.”
„A főzőműsorokban sokkal kevésbé tartják be az ételkészítési szabályokat, mint az éttermekben vagy a háztartásokban” – tette hozzá a szakember.
A kutatók szerint könnyű a műsorokat biztonságossá tenni:
élelmiszer-biztonsági tanfolyamra küldenék a tévéséfeket és a főzőműsorok versenyzőit, átrendeznék a tévéstúdiót, hogy megfeleljen az ételkészítési szabályoknak. Ajánlják, hogy az élelmiszerek biztonságos kezelése legyen szempont a főzőversenyek résztvevőinek elbírálásakor, és a műsorvezetők szövegébe is szerkesszenek be erre vonatkozó utalásokat.
„Számos lehetőség van arra, hogy a főzőműsorok bővítsék a nézők ételkezelési ismereteit, és ezáltal csökkenjen az emiatti megbetegedések száma – mondta Nancy L. Cohen. – A téma szakemberei és oktatói együttműködhetnének a médiával, hogy a főzőműsorokból a fogyasztók ne csak a recepteket, hanem a kívánatos élelmiszer-biztonsági módszereket is elsajátíthassák.”