Adaptáció - avagy a hiúság vására

Hónapokig csiszolta az ötletet, majd átfaxolta a produkciós cégnek. Telefonon csak annyit szögezett le előre, hogy nem olyan lett a forgatókönyv, amilyenre a megrendelés alapján számítanak. Ed Saxon látta először a könyv fedőlapját, aki már azon is meglepődött, hogy Adaptáció lett a címe. (Sikeres regényeknél általában az eredeti címet használják a filmhez is, hiszen így máris egy bizonyos közönségre számíthatnak. Ebben az esetben azonban az első pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy nem a regény, hanem maga az adaptálás került a középpontba.)

Susan Orlean (Meryl Streep)

Aztán észrevették, hogy a forgatókönyv írójaként nem csupán Charlie Kaufman neve olvasható a borítón, hanem egy bizonyos Donald Kaufmané is. Márpedig arról senki sem tudott, hogy Charlie-nak testvére is volna, ráadásul, hogy ő is forgatókönyvírással foglalkozik.

Pár perccel később Valerie Thomas, a projektért felelős igazgató hangosan felkiáltott az irodájában: "Benne vagyok a forgatókönyvben! Én vagyok az egyik szereplő!" Saxon hasonlóképp viselkedett, mikor ő is felfedezte magát a történetben. "Nagyon vidám pillanat volt. Egy kissé zavarba ejtő, és bizarr" - emlékszik vissza. Valerie Thomas pedig így folytatja: "Kissé kizökkentem a napi teendőimből, de szerencsére ezzel nem voltam egyedül. Az irodából többen is szerepeltünk a könyvben, meg az a rengeteg nő. Természetesen korábban eszembe sem jutott megkérdezni Charlie-t, hogy szokott-e maszturbálni rám, így eléggé meglepett, amit olvastam."

A könyvet végül elfogadták, amit Kaufman kétféle indokkal magyarázott: "Egyrészt azért, mert elkészült, vagyis elvégeztem a munkámat, másrészt azért, mert tetszett nekik." Tetszett tehát az is, hogy ők maguk - a megrendelők - szereplővé váltak. Szinte mindegy, hogy milyen megvilágításban.