Mátrix - kielemezve

A magunk módján mi is szeretnénk hozzájárulni a Mátrix - Forradalmak különleges világpremierjéhez. A Wachowski fivérek alkotása a világ számos országában ugyanabban az időpontban kerül a mozikba - mi pedig ekkor tesszük közzé a film részletes kritikáját. Magyar idő szerint november 5-én, 15.00 órakor.

A harmadik rész egy kicsit a szükségszerűségek áldozata lett. Ahogy mindenki előre tudja, hogy a Titanic elsüllyed, és hogy Anakin Skywalkerből Darth Vader lesz, úgy azzal is mindenki tisztában van, hogy a Mátrix haldoklik, és meg kell vívni a háborút a gépekkel. Mindebből az következik, hogy a virtuális valóságban már nem történhetnek olyan parádés jelenetek, mint az első két filmben. Az események legnagyobb részének muszáj a valóságban játszódnia.

Éppen ezért a Mátrix Forradalmak már nem tud olyan forradalmi lenni, mint elődei. Hiába az óriási és rendkívül látványos csata Zionért - láttunk már nagyszabású csatákat a Csillagok háborújá-ban és A Gyűrűk Urá-ban is, ez nem újdonság. Félreértés ne essék, egyáltalán nem rossz, ami történik a vásznon, de hol van mindez az első bullet time döbbenetéhez, a Neo kontra Smith tömegverekedéshez, illetve az autópályás jelenethez képest? De hát azok mind a Mátrixban játszódtak.

A végső összecsapás Smithszel szerintem elmarad a második rész bunyója mögött, sőt, már-már a Dragonballz-ra emlékeztet, amiben üvöltő figurák ugrottak szuperszonikus sebességgel az égbe, hogy valahol a sztratoszféra környékén jól kupán verjék egymást. Ez már kicsit sok az ázsiai behatásból.

Az sem szimpatikus, hogy az Építész és az Orákulum párbeszédével végül is nyitva hagyják a kaput a későbbi folytatások előtt. Ugyanakkor, ha reálisan nézzük a párbeszédet, ennél többet elérni a totális hatalmi helyzetben lévő gépekkel szemben nehéz lenne.

Mindezzel együtt a Mátrix - Forradalmak méltó lezárása a történetnek. Igaz, hogy mindennél jobban a "krimire" koncentrál, de elvarrja a szálakat, bezárja a kört, és felteszi a koronát a trilógiára. Mindez együtt pótolja az egyéb hiányosságait, mert úgy érezhetjük, minden jól van, és immár nyugodt lélekkel adhatunk hálát Neónak, megváltónknak.

Juhász György