Véresen komoly Oscar-vágta

A Magyar Filmszemle egyik legnagyobb problémája, hogy semmi tétje nincs a díjainak. Szinte mindegy, ki nyeri meg, a film későbbi nézettségét és külföldi sikerét az elismerés nem befolyásolja. Épp az ellenkező tapasztalható Amerikában. Az Oscar-gála rangját az adja, hogy óriási befolyást gyakorol az alkotások és az alkotók későbbi sorsára. A Vágta című film idei jelölése például egész Hollywoodot elgondolkoztatta arról, hogyan is taktikázzon ezentúl, hogy az Amerikai Filmakadémia kegyeit elnyerje.

Hollywood üzlet, és az Oscar-díj sem szól másról. A világ legrangosabb filmes elismerése ugyan nem jár pénzjutalommal, de jelentősen megnöveli annak piaci értékét, aki megkapja. És ez nemcsak a filmekre, de az alkotókra is vonatkozik- mert nekik is van pénzben meghatározható értékük. Az Oscarnak ez a tétje, és így éppen elég motivációt kínál arra, hogy minden amerikai filmkészítő fontosnak tartsa. Független filmes és szuperprodukciókat gyártó cég egyaránt.

Az idei Oscar-jelölések nagy tanulsággal szolgáltak az Oscarra pályázók számára. Többen közülük ráébredtek, hogy változtatni kell stratégájukon ahhoz, hogy eséllyel induljanak a küzdelemben. Az utóbbi évek gyakorlata az volt, hogy a nagy filmstúdiók - és a kis költségvetésű alkotások gyártói szintén - az év utolsó hónapjára, decemberre tartogatták azokat a műveiket, melyeket az Amerikai Filmakadémia figyelmébe ajánlottak, hogy a januári jelölések megtételekor még a sajtó és a közvélemény érdeklődésének középpontjában legyenek.

A múlt évben azonban változás történt a rendszerben: az Amerikai Mozgóképszövetség elrendelte, hogy az Oscar-gálát márciusról februárra hozzák előre, mert felmérések szerint így sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot, a közvetítések pedig több nézőt vonzhatnak. A változás leginkább abban mutatkozik meg, hogy lerövidült az Oscar-kampány időszaka.

Eddig több mint két hónap állt a filmkészítők rendelkezésére, hogy saját munkáik kiválóságáról meggyőzzék az Akadémia tagjait (decembertől februárig), most pedig alig másfél hónap alatt kell bevetniük mindent. Ez azt jelenti, hogy ebben a másfél hónapban olyan filmdömping árad az Oscarra szavazó zsűrire, amit már képtelenség alaposan végignézni. Ráadásul a gyártók nem elégednek meg azzal, hogy felhívják a figyelmet a filmre, hanem egyéb eszközöket is bevetnek: partikat rendeznek a számukra, ajándékokat küldenek, és fizetett hirdetésket jelentetnek meg a szakmai lapokban, kimondottan a Filmakadémia tagjainak címezve. És hogy megkönnyítsék a dolgukat, DVD formájában is elküldik számukra a filmet.

Ez azonban komoly botrányhoz vezetett az elmúlt években. Kiderült, hogy a DVD formájában még nem forgalmazott alkotások - melyeket sok esetben külföldi országokban még moziban sem mutattak be - felkerültek az internetre, és kalózkereskedelem áldozatai lettek. Az Amerikai Filmakadémia egy idősebb tagja le is bukott amiatt, hogy egy barátjának kiszolgáltatta két film exkluzív DVD-kópiáját, aki aztán közvetítette a világhálóra.

Ez természetesen már nem szolgálja a filmforgalmazók érdekeit, hiszen bevételtől fosztja meg őket. Az érdekeiket védő Amerikai Mozgóképszövetség tehát meg akarta tiltani, hogy az Akadémia tagjai exkluzív DVD-n nézzék meg az alkotásokat, de a törekvés kudarcba fulladt, mert a független filmesek ellene voltak. Ha ugyanis őket megfosztották volna ettől a lehetőségtől, nyilván kevesebb zsűritag látta volna alkotásaikat.

Az idei Oscar-jelölések egyik befutója azonban kikerülte ezt a problémát: a Vágta című film jóval korábban - még a nyár folymán - került bemutatásra az amerikai mozikban, DVD-forgalmazását pedig épp az Oscar-kampány hónapjaira időzítették. Így a kalózkodást elkerülte a film (hiszen mire a zsűritagoktól kiszivároghatott volna, már sokan látták), ugyanakkor a reklámhajáratban részt vett, mert a DVD megjelenése apropót adott a kampányra. A módszer sikert is aratott: a film10 Oscar-jelölést zsebelhetett be (nagy megdöbbenést okozva ezzel).

A meglepetést természetesen nem az szerezte, hogy a film színvonala nem érte el a megszokottat, hanem, hogy újszerű stratégiát követett. Kiderült, hogy a nyári premierek is eséllyel indulhatnak az Oscar-versenyben - csak a DVD-megjelenésüket kell okosan időzíteni. Ez a módszer a Vágta alkotóinak annyira bevált, hogy a filmmel kétszer kaszáltak: nyáron a mozik jegypénztárában (több mint 120 millió dollárt), télen pedig a DVD-bevételekből. A Vágta DVD-verziójából a megjelenést követő 1 hét alatt 5 millió példány kelt el, majd további 1,5 millió darab fogyott belőle - ezzel minden idők egyik legsikeresebb DVD-filmdrámája lett.

Sikerét természetesen tovább növelheti, ha a jelöléseket díjra is váltja. Az Oscar-díjas alkotások iránti kereslet ugyanis áltlagosan 11%-kal nő a gála után - legalábbis az 1999 és 2001 között mért adatok szerint. De már a jelölésből is sokat profitálnak a filmek: a jelölés és a díjkiosztó közti időszakban átlagosan 15%-kal többen kíváncsiak rá. (Nyilván a közönség tudni szeretné, kik között dől el a verseny, később pedig azt, hogy miért is érdemelt valaki díjat.) Ez több millió dollárt jelent a producereknek - az Oscarnak tehát ez a tétje.

Gy. D.