Egy sikerfilm anatómiája

Dollármilliók repkednek, amikor egy-egy sztár gázsijáról, egy-egy hollywoodi film költségvetéséről vagy épp bevételi eredményeiről hallunk. A Pókember 2 kapcsán megvizsgáltuk, merre halad a temérdek pénz útja, hol csurog el a legtöbb lé, kik kapcsolódnak be a költekezésbe, és ki a leggazdagabb a stábban.

1997-ben óriási szenzációnak számított világszerte, hogy egy James Cameron nevű rendező 200 millió dollárból készített filmet. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy az úriember megközelítőleg 40 milliárd (!) forintból forgatta a Titanic-ot, mely egy új korszakot nyitott a hollywoodi szuperprodukciók történetében. Különösen akkor, amikor kiderült, hogy a kockázatot megérte vállalni: a film végül 900 millió dollárt kasszírozott - vagyis több mint négyszeresét hozta vissza a befektetett pénznek.

Azóta minden hollywoodi stúdió évente egyszer-kétszer megkísérti a sorsot, és megpróbálja felülmúlni vagy legalább megismételni a Titanic sikerét. A küldetés eddig a Sonynak sikerült a legjobban, mely mindössze 139 milliós dolláros befektetéssel 821 millió dollárt keresett. Ez volt a Pókember, mely - bár akkoriban kockázatos vállalkozásnak számított - azzal a feltett szándékkal készült, hogy hosszú évekre a Sony aranytojást tojó tyúkja legyen. Mivel az alapja egy képregény-sorozat, nem lehetett egyszerűen befejezni az első rész után.

A múlt héten Magyarországon is bemutatták a Pókember 2-t, mely kiállításában és költségvetésében lekörözte az elődjét (megközelítőleg 200 millió dollárt költöttek rá), bevétel szempontjából azonban még van mit teljesítenie. A befektetést természetesen alig egy hétvége alatt sikerült nullszaldóra kihoznia (csupán az Egyesült Államokban az első három napban megkeresett 115,8 millió dollárt), de még sok piacon kell hasonló diadalt aratnia. Lássuk, milyen biztosítékokkal bástyázta körbe a stúdió az év legnagyobb beruházását!

Manapság egy hollywoodi szuperprodukció jóval többre hivatott, mint hogy a moziműsort színesítse. Bármilyen erős a sztori vagy híresek a főszereplői, igazi támogatást csak akkor kap a gyártó cégtől, ha előre (tehát még a forgatás előtt) el lehet adni tévétársaságoknak, sorozattá lehet alakítani, különféle árukat (pl. videojátékot, üdítős dobozt) lehet kapcsolni hozzá. Nem elég, hogy a hősök elkápráztatnak minket a vásznon, de viselhetjük arcukat a pólónkon, izgulhatunk sorsukért a folytatásokban, és házi kedvenceinkké válhatnak a nappalink képernyőjén. Így szippantanak be minket egy olyan játszmába, melyben a lehető legtöbb pénz vándorol a zsebünkből a bankszámlájukra. Az ugyanis épp egy 200 milliós hiánnyal küszködik.