Manapság az utómunkára is óriási összeget kell elkülöníteni, hiszen speciális effektek nélkül ma már nem készül szuperprodukció. A Mátrix első részében 412 trükköt használtak, a trilógia további két epizódjában pedig körülbelül 3 ezret. Ezek költsége meghaladta a 100 millió dollárt. Az Industrial Light & Magic nevű számítógépes grafikai cég (mely a szakmában a legismertebb és legsikeresebb) 40 millió dollárt zsebelt be csak Bruce Banner alteregójának megalkotásáért a Hulk című filmben. Az tehát a minimum, hogy a film utómunkálataira 65 millió dollárt szánjon egy stúdió.
Ehhez képest elenyésző a zenei anyagra költött 5 millió dollár, melynek fele a zeneszerző fizetsége. (Legalábbis akkor, ha a zeneszerző a hollywoodi élvonalba tartozik, mint például Danny Elfman, a Pókember komponistája.) Pedig a zenével jócskán kereshet a cég, ha a film soundtrackje sikerrel debütál a piacon. A Pókember ezt is teljesítette: zenei hanganyaga összesen 2 millió példányban kelt el világszerte.
A film költségvetésének utolsó nagy dózisa a marketingre kell: erre is legalább 75 millió dollárt költenek a producerek. Mint ismeretes, reklám nélkül ma már nem létezik termék. Ugyanakkor a stúdiónak arra is ügyelnie kell, hogy ne vigye túlzásba az érkező produkció hirdetését, mert többször előfordult, hogy a kampány ellenkező hatást ért el, mint amire hivatott volt. (A Mátrix - Újratöltve című filmet például így őrizte meg Hollywood kollektív emlékezete.)
A Pókember marketing-csapata úgy döntött: az Egyesült Államokban főként tévéhirdetésre és a baseballbajnokságon való részvételre költ. A baseballrajongók nem lelkesedtek ugyan a sok logóért és óriásplakátért, melyek a stadion 15 előkelő felületén díszelegtek (többet meg is rongáltak) - a hirdetés végül elérte a célját. A Pókember 2 bevételi egyenlege majdnem 400 millió dollárnál tart, és sok piac még csak most kapcsolódik be.
Gyárfás Dóra