Vágólapra másolva!
Lássuk, mit hoz a tavasz a hazai mozikba! Igaz történetek súlyos feldolgozásai segítségével jutunk el a náci Németországtól a McCarthy-korszak Amerikáján keresztül a '72-es müncheni olimpiáig. Kosztümös filmek egy letűnt kor Angliájába és Japánjába kalauzolnak. Lesz nevetés és szerelem Uma Thurmannal, Jennifer Anistonnal és Emma Thompsonnal. Nehéz sorsú és természetű főhösök világába merülünk el az alkoholista írótól az őrült matekzsenin keresztül a süket ápolónőig. A gyógyszeripar, az olajüzlet és a fegyverkereskedelem sötét bugyraiba látogatunk George Clooneyval, Nicolas Cage-gel és Ralph Fiennesszal. És ráadásként mindezek mellé még választhatjuk a teljes elszállást is Terry Gilliammel vagy a dán tizenévesekkel. Hogy teljessé tegyük a multimediális élményt, egy-egy hangulatba hozó zeneszámot is csatoltunk a filmajánlókhoz.
Vágólapra másolva!

Üvegtigris 2
Rendező:
Rudolf Péter
Főszereplők: Rudolf Péter, Reviczky Gábor, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Szarvas József
Bemutató: 2006. január 19.
Forgalmazó: Budapest Film

Lali és öt eszement haverja továbbra sem szeret semmit jobban, mint marhulni a tóparton. Idilli nyugalmukat azonban megzavarja egy építési vállalkozó, aki pont azt a területet szemelte ki egy lakópark építésére, amelyen imádott büfékocsijuk áll. Bármennyire távol áll is a hat cimborától a cselekvés izgalma, ezt azért nem hagyhatják annyiban.

Azt beszélik...: Félő, hogy az [origo] filmklub stábja már teljesen el van idegenedve a társadalomtól, ugyanis be kell vallanunk, hogy egyikünket sem csapta meg annak a hatalmas kultusznak a szele, amely állítólag az Üvegtigris körül alakult ki. A több mint 150 ezer mozinéző és a kiemelkedően nagyszámú eladott DVD azonban azt jelzi, hogy Üvegtigris azon kevés magyar filmek egyike, amely képes volt valódi kapcsolatot teremteni a közönséggel, így a folytatás indokoltnak tekinthető. A tény, hogy a bemutató előtt két héttel egy olyan verzió került fel a filmből az internetre, amelyből hiányzik az utolsó húsz perc, elgondolkodásra késztet. Szerencsés véletlen, vagy a legendás magyar marketing-találékonyság állhat az eset hátterében?

Kísérőzene: caUSE co-MOTION!: Baby, Don't Do It

+ + +

Azt beszélik (Rumor Has It...)
Rendező:
Rob Reiner
Főszereplők: Jennifer Aniston, Kevin Costner, Mark Ruffalo, Shirley MacLaine, Richard Jenkins, Mena Suvari
Bemutató: 2006. február 9.
Forgalmazó: InterCom

Egy fiatal nő ráeszmél, hogy a Diploma előtt című film, amelyben egy fiatal fiú viszonyt kezd egy idősebb nővel, majd beleszeret annak lányába, a saját családjáról szól, és a történetben szereplő két nő nem más, mint az édesanyja és a nagyanyja.


Azt beszélik...: Meglehetősen unjuk már azt a pofátlanságot, amivel Hollywood nyúlja saját magát, a hatvanas évek sikerfilmjeinek és znélküli remake-elését, illetve a második, harmadik, sokadik folytatásokat és utánérzéseket, de ezúttal el kell ismernünk, hogy szellemes módot találtak egy kultfilm sikerének utólagos meglovaglására. Ahelyett, hogy szolgaian remake-elték volna a Diploma előtt-öt, inkább áttételesen emelték be a filmbe. Nagy kár, hogy Kevin Costner nem egy Dustin Hoffman, Jennifer Aniston pedig jobban hasonlít egy hajasbabára, mint egy komoly színésznőre. A rendezést ugyan okosan arra a Rob Reinerre bízták, akinek például a Harry és Sally-t köszönhetjük, azonban a híradások szerint még ez sem mentette meg a filmet.

Kísérőzene: The Lemonheads: Mrs. Robinson

+ + +

Első a szerelem (Prime)
Rendező:
Ben Younger
Főszereplők: Uma Thurman, Bryan Greenberg, Meryl Streep
Bemutató: 2006. február 16.
Forgalmazó: SPI Magyarország

Rafi sikeres harmincas nő, aki most vált el, pszichoterápiára jár, és készen áll az anyaságra. Bryan huszonéves fiú, aki még nem választott pályát, nagyszüleivel lakik és pszichológus anyjával hadakozik. Rafi terapeutája történetesen azonos Bryan édesanyjával, de ez már csak azután derül ki, hogy ők ketten egymásba szerettek.


Saját szemünkkel láttuk: Azon ritka esetek egyikével van dolgunk, amikor egy film gyengén kezdődik, aztán egyre jobb és jobb lesz. Az elején kapjuk a szokásos hollywoodi formulákat, a valószerűtlenül komikus mondatokat váltják a képtelenül érzelgősek, hozzájuk illő édes-nyálas zenei aláfestéssel. Aztán a figurák egyszer csak elkezdenek megelevenedni, hihető helyzetekbe kerülve valós problémáik támadnak, és a végén még az is belefér, hogy ezeket nem mindig bírják megoldani. A forgatókönyv és a rendezés Ben Youngert dicséri, akinek ez a második nagyjátékfilmje a Brókerarcok után.

Kísérőzene: RJD2: Ghostwriter

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!