Lucy Liu és a magyar szabadság

Eddig azt hittük, Andy Vajna adja majd el '56-ot a világnak. Most meg kiderül, egy kínai származású hollywoodi sztárnak még fontosabb volt. A Charlie angyalai és a Kill Bill egyik főszereplője, Lucy Liu 5 évig dolgozott egy dokumentumfilmen, ami a magyar forradalmat, és a melbourne-i olimpia vízilabdás hőseit mutatja be. A szabadság vihara csütörtöktől látható a magyar mozikban, a színésznő pedig e-mailben válaszolt az origónak.

- Mi vonzotta Önt ehhez a projekthez? Miért vágott bele?

- Azt hiszem, elsősorban a magyarok 1956-os bátorsága keltette fel az érdeklődésem. Különösen lenyűgözött az '56-os eseményekben résztvevő hétköznapi emberek viselkedése, akik szinte esélytelenül, a leküzdhetetlennek tűnő ellenséggel is szembe mertek szállni, hogy a szabadságukért harcoljanak. Ez a bátorság engem a XX. század legnagyobb emberi küzdelmeire emlékeztet.

Ahhoz pedig, hogy executive producerként magam is részt vegyek a film készítésében, a The Sibs (A szabadság vihará-t rendező testvérpáros művészneve, az angol siblings kifejezés rövidítése - a szerk.) szenvedélye és elkötelezettsége kellett, amelynek a tagjai elszántan akarták ezt a dokumentumfilmet. Dokumentumfilmet csinálni ugyanis iszonyú nehéz, nagyon hosszú az út, különösképp, ha az ember olyan sztorit választ, ami Hollywood szemében két szinte teljesen ismeretlen elemre épül: a magyar történelemre és a vízilabdára. Abban reménykedtem, hogy a segítségemmel találunk majd támogatókat, fel tudjuk kelteni a figyelmet a törekvéseinkre, és ismertté tesszük a magyarok '56-os szabadságharcát. És azt is reméltem, hogy általam a film a fiatalabb generációkhoz is eljut majd, hogy ők is tanuljanak '56 eseményeiről, és arról, hogy mindez milyen hatással volt a világ hasonló megmozdulásaira.

Nagyon örülök, hogy a film végre elkészült, hogy a magyarok és a vízilabdázók keblükre ölelték, sőt, még Hollywood is. Nagyon izgatottak vagyunk a szeptember 7-i magyar premier miatt, és azért is, mert hamarosan elindítjuk a filmet az Oscar-kampányban.

- Konkrétan milyen munkát végzett a film készítésében?

- A kezdetektől fogva rajta voltam az ügyön. 2001-ben tartottuk az első pénzgyűjtő akciót, ennek én voltam a háziasszonya, később pedig újabb befektőtőket hoztam a projektbe, például Quentin Tarantinót. Amikor a The Sibs 2002-ben befejezte a forgatást, szükségük volt egy helyiségre az utómunkához. Mivel nekem épp volt szabad helyem a házamban, a filmesek - köztük a tehetséges vágó, Michael Rogers - beköltöztek a vendégházba, a garázsomat pedig átalakították vágószobává. Az egész nagyon "független filmes" volt, egy kis filmes kommuna a hátsó épületben. Az elmúlt években jöttek-mentek a garázsban, amíg csak tartott a montírozás.

Most, hogy elkészült a film, aktívan részt vettem a promócióban, filmfesztiválokra vittük, próbáljuk eladni. Májusban például a New York-i Tribeca filmfesztiválon mutattuk be, majdnem az egész stábbal. Nagy élmény volt, amikor a szülővárosomban debütált. Segítettem a forgalmazói szerződések létrejöttében is. A szabadság vihara ősszel kerül a nemzetközi mozipiacra, épp az '56-os forradalom és a Melbourne-i olimpia 50. évfordulóján.

Mark Spitz, Megan Raney Aarons, Colin Keith Gray és Lucy Liu a Tribeca filmfesztiválon

- Hogyan került Quentin Tarantino a producerek közé? Említette, hogy Ön hozta a projektbe.

- Tulajdonképpen meghívtam őt a stábba, azt mondtam neki, érdemes egy pillantást vetnie a projektre, hátha érdekli. Ez még akkor történt, amikor 2001-ben támogatókat kerestünk a filmhez, és rendeztük neki egy figyelemfelkeltő estélyt Los Angelesben. Én éppen akkor forgattam Quentinnel a Kill Bill-t, és mondtam, jöjjön velem erre az estélyre. Úgy éreztem, a sztori talán érdekelheti őt is. És bár Quentin korábban nem hallott a magyar forradalomról, és a vízilabdáról sem tudott sokat, nagyon tetszett neki a párhuzamos történetvezetés. Azt mondta, a magyarok visszavágása a vízben az egyik legjobb sztori, amit valaha hallott.

Quentin és én tehát befektetőként szerződtünk le a filmhez, és segítettünk a produkció elindításában. Később executive producerek lettünk Amy Sommerrel és Andrew G. Vajnával - aki azóta játékfilmet is forgatott a sztoriból. Andy filmjét majd a miénk után mutatják be a mozik, így annak a valós szereplőit és hátterét már korábban megismerhetik a nézők.

- Mit tudott Magyarországról a film készítése előtt?

- Először is tudtam az 1989-es eseményekről, meg arról, hogyan omlott le a Vasfüggöny, de - ahogy a generációm legtöbb tagja - az '56-os forradalomról például nem volt sok információm De A szabadság vihara készítése közben teljesen lenyűgözött a magyarok bátorsága, és nagyon büszke vagyok rá, hogy segíthetek abban, hogy ezt a történelmi tettet (újra) bemutassuk a világnak. Annak is nagyon örülök, hogy ennek kapcsán sok magyarral találkozhattam, akik részt vettek az eseményben. Megtiszteltetés, hogy a történetet szeptember 7-én visszavihetjük a hazájába, és megmutathatjuk Magyarországnak.

- Úgy tudtuk, Ön is elkíséri a filmet, de ez az út végül meghiúsult. Mi vette rá, hogy kihagyja az alkalmat?

- Nagyon szerettem volna eljönni a magyar premierre, de sajnos nem sikerült időpontot egyeztetni rá. Az UNICEF nagyköveteként ugyanis pont ezen a héten egy New York-i kiállításon és aukción kell részt vennem, aminek a bevétele a szervezethez folyik be. Természetesen mindkettőn nagy örömmel vettem volna részt, de ez fizikailag lehetetlen, ezért választanom kellett, és úgy gondoltam, nem hagyhatom ki az alkalmat, hogy segítsek pénzt gyűjteni az UNICEF-nek. Nagyon szomorú vagyok, hogy ezért nem lehetek jelen a magyarországi premieren, és remélem, a magyarok így is tudni fogják, mennyire büszke vagyok a filmre, és arra, hogy egy kis szerepet vállalhattam abban, hogy a magyar forradalom 50. évfordulójának az egész világon nagyobb figyelem jusson.

Egy kocka A szabadság vihara című filmből

- Ön is emítette, hogy Andrew G. Vajna játékfilmet készített a történetből. Mit gondol erről az ötletről? Nem jutott eszébe, hogy abban is produceri szerepet vállaljon?

- Nos, Andy filmje valójában a miénken alapszik. Mi is megkerestük őt még 2001-ben, az induláskor, hogy támogassa a a projektünket, de akkor nem volt erre lehetősége. Pár évvel később azonban változott a helyzet, amikor Andy gondolkodni kezdett azon, hogy kellene forgatni egy '56-os játékfilmet. Akkor még nem tudta pontosan, mi is legyen az alapötlet, a vezérmotívum, amitől a téma érdekesebb lehetne. Véletlenül épp ebben az időben látta a Miracle című játékfilmet, ami egy orosz-amerikai hoki-mérkőzésről szól a téli olimpián, és hirtelen eszébe jutott a mi dokumentumfilmünk. Ahogy mi, ő is úgy érezte, hogy a vízilabda, "a magyarok büszkesége", jó irányt adhat a filmnek. Felhívta a Sibset, és találkozót kért. Az időzítés nem is lehetett volna jobb. Mi a rendelkezésére bocsátottuk a kutatásainkat és az interjúkat, ő pedig megteremtette az anyagi hátteret ahhoz, hogy befejezzük a filmet.

Most tehát két film kerül a mozikba egy témáról, ami szerintem nagyon izgalmas. De természetesen két különböző filmről van szó. Reméljük a kettő csak fokozni fogja az érdeklődést egymás iránt!

- Ez volt az első filmje producerként. Szeretné tovább folytatni ezt a tevékenységet?

- Már most több készülő produkcióban veszek részt producerként vagy executive producerként, de A szabadság vihara az első dokumentumfilmem. Azt szoktam mondani, hogy dokumentumfilmet gyártani olyan, mint egy 24 órás vízilabda meccs - csere és szünet nélkül! Folyamatosan lenyomott és feltöltött az élmény. A nyomás, hogy az ember megpróbál igazságosan bemutatni egy történetet egy népről, amelyet bombáztak és leigáztak, amelynek több mint 5000 tagját ölték meg pár nap alatt - óriási kihívás, hogy a finoman fogalmazzak. Különösen, ha a stábból senki nem magyar.

Határozottan tervezem, hogy még több dokumentumfilmet készítsek producerként, de azt is látom, hogy minden egyes film hatalmas elkötelezettséget igényel. A szabadság vihara 5 évig készült, és ez még nem számít soknak a dokumentumfilmesek világában! Egyelőre tehát nincs meg a következő dokumentumfilmem terve, de ha lesz, értesítem Önöket!

Egy kocka A szabadság vihara című filmből

- A szabadság vihará-ban a sport túlnő önmagán, többet jelent, mint eredetileg. Önnek mit jelent a sport?

- A sport - különösen az olimpiai verseny - kiváló lehetőség a népek és az emberek számára, hogy kifejezésre juttassák a tehetségüket és megmutassák a büszkeségeiket. A szabadság vihará-ban a vízilabda csapat a magyarok szabadságharcának szimbólumává válik. Bár a forradalmat leverték a szovjetek, a magyarok szabadságvágya végül győzedelmeskedett. A harc fájdalmas volt, sok áldozatot követelt, de végül - hosszú idő után - elnyerte jutalmát, a szabadságot.

Mi azt reméljük, hogy a dokumentumfilmünk meg tudja mutatni, hogy a vízilabda - és minden harc - kitartást, szívósságot, állhatatosságot kíván. És mindenek felett reméljük, hogy a film megmutatja a mai fiataloknak, hogy tehetnek valamit a világért, és mindazért, amiben hisznek.

- A filmben több definíció is elhangzik a "szabadság" fogalmára. Önnek mit jelent a szabadság?

- Szerintem a szabadság képesség arra, hogy azok legyünk, amik szeretnénk lenni - tilalmak és korlátozások nélkül. Ahogy többen is mondják A szabadság vihará-ban: A szabadság éppolyan alapvető lételemünk, mint a levegő - az ember nem létezhet nélküle. És én tényleg abban hiszek, hogy aki a szabadságot korlátozza, az az emberiség ellensége.

- Ön is azok közé a hollywoodi sztárok közé tartozik, akik a hírnevüket a világpolitikában is szeretnék használni?

- Igen, hiszen az UNICEF nagykövete vagyok én is, az elmúlt években jártam Pakisztánban és Lesotóban. Az UNICEF-tisztség azonban számomra elsősorban a tanulásról és a meghallgatásról szól. Szerintem iszonyú fontos, hogy nyitottak és elérhetőek legyünk a gyerekek számára, akik segítségre szorulnak - az UNICEF ezt valósítja meg globális szinten. Ehhez a feledathoz hozzá tartozik, hogy az ember sokat utazik, rendezvényeken és találkozókon vesz részt, és nyitva tartja a szemét a világ történéseire. Remélem, az én munkám másokat is ösztönöz arra, hogy tegyenek valamit a gyerekekért. Lenyűgöző, hogy egy kis erőfeszítés is mennyi reményt és életerőt adhat a segítségre szorulóknak.

- Ez a film egészen egyedülálló a karrierjében. Szüksége volt a váltásra? Valami másra vágyik, mint amit eddig csinált a pályáján?

- Nem feltétlenül jelenti ez azt, hogy valami újra volt szükségem, hiszen eddig is folyamatosan kerestem az új kihívásokat, és egyre többet foglalkoztam politikával is.

- Színésznőként is keresi az új utakat, a különböző feladatokat?

- Szeretem magamat inspirálni, kihívások elé állítani, különféle szerepekben kipróbálni. Szerintem fontos, hogy az ember variálja a képességeit és a tevékenységeit, így tarthatja magát frissen. Az elmúlt években sok filmet forgattam - független romantikus vígjátéktól kezdve a thriller/horror filmen át a zúzós drámáig -, szóval remélem, hogy színésznőként mindig lesz lehetőségem egy új oldalamat megmutatni.

Gyárfás Dóra

http://www.origo.hu/filmklub/20031003quentin.html?pIdx=1