Rendező: Stephen Frears
Főszereplők: Gordon Warnecke, Daniel Day-Lewis, Saeed Jaffrey
Korántsem tökéletes film, csak két évvel készült hamarabb, mint a következő oldalon található Hegyezd a füled!, de sokkal kiforratlanabbnak tűnik, részben talán azért is, mert eredetileg tévéfilmnek készült. A modoros beállítások és a számtalanszor felcsendülő borzalmas szintetizátorfutamok előnye, hogy ma már viccesnek tűnnek, annyira jellegzetesen a nyolcvanas évek hangulatát idézik. Nem beszélve arról, hogy az egész sztori egy mosoda körül bonyolódik, aminél idétlenebbet nehéz lenne kitalálni.
A pakisztáni származású Omarra vállalkozó nagybátyja rátestálja a mosodáját, hogy futtassa fel az üzletet. A fiú véletlenül találkozik Johnnyval, régi ismerősével, és bevonja a vállalkozásba. Bár az ő szerelmi és munkakapcsolatuk a fő szál, a karakterük mégsem teljesen kidolgozott, mert a különféle mellékszereplőknek (a tágabb pakisztáni család különböző tagjai és Johnny rasszista haverjai) is sok időt szentel a film. Végeredményben a szorgalmas, feltörekvő, ázsiai származású fiú és a tengő-lengő, korábban unalomból a skinheadekhez csapódó angol srác kapcsolatából inkább izgalmas - és néhol nagyon vicces - korszak- és társadalomábrázolás kerekedik ki, mintsem szerelmes film.