Nemes Jeles László: Alig tudtam a székemen ülni

A Türelem című szemledíjas rövidfilm volt az egyetlen magyar résztvevő a velencei filmfesztivál idei versenyprogramjában. Díjat nem nyert ugyan (pedig határozottan jobb volt a nyertes alkotásnál), de annyira elvarázsolta tudósítónkat, hogy még a helyszínen ki is faggatta a film rendezőjét, Nemes Jeles Lászlót.

- Amikor nézted tegnap azt a hat kisfilmből álló blokkot, amelyben levetítették a te filmedet is, megnyugodtál, hogy jobb vagy a többieknél?

- Nem. Iszonyúan divatos témákat mutattak meg nekünk a kollégák. Menekültek Svédországban, valamint Allah és a kávéház.

- De ha kikapcsolod a díjjal kapcsolatos várakoztást, és csak a minőséget nézed, akkor milyennek tűnt a te filmed a többi között?

- Ezekkel a filmekkel kapcsolatban csak elfogult lehetek.

- Milyen volt úgy nézni filmeket, hogy tudtad, mindjárt a tiéd fog következni?

- Szörnyű. Nagyon izgultam, alig tudtam a székemen ülni. Féltem, hogy valami technikai hiba lesz: hogy a képarányt rosszul állítják be, hogy a hang nem lesz jó, vagy elszakad a film, bármi.

- Beszélj kicsit magadról! Hány éves vagy? Honnan jöttél? Ki az apád?

- Harminc esztendeje születtem Budapesten és az apám filmrendező, tessék megnézni az iMDb-n.

- Hogy kerültél közel a filmhez? Mit végeztél?

- Minden mást. Franciaországban államigazgatási diplomát szereztem, és sok történelmet tanultam. Jártam kicsit Párizsban forgatókönyvírói tanfolyamra, asszisztenskedtem kisfilmekben, aztán elegem lett, mert nem tudtam előre lépni, és visszamentem Magyarországra.

- A londoni férfi-ban is dolgoztál, ugye?

- Igen, volt szerencsém.

- Az milyen élmény volt?

- Sokat tanultam...

- Megtanultad Tarr Bélától, hogy hogyan ne viselkedjünk emberekkel?

- Azt is, meg azt is, hogyan kell nagyon alaposan előkészíteni egy filmet. Mindenkinek az agyára is megyek a stábból, mert iszonyú aggodalommal és körültekintéssel próbálok mindent előre megtervezni.

Nemes Jeles László Velencében | Fotó: Várkonyi Tímea

- Hogyan jött a Türelem ötlete?

- Láttam egy kiállításon egy fényképet, ami egy egyszerű női arcot mutatott. Ez elindított bennem egy folyamatot, egy gondolkodást, mert ez a nő egy egészen különleges helyen dolgozott.

- És ezt az arcot próbáltad megtalálni, amikor a főszerepet játszó színésznőt kerested?

- Két fázisa volt a keresésnek. Az első fázisban egy olyan arcot kerestünk, mint a fényképen lévő nőé volt. Azt gondoltuk akkor, hogy egy 35-40 éves nőnek kell lennie. Aztán alakult a dolog, mert Tímea (Várkonyi Tímea, a rendező aszisztense és felesége - a szerk.) kikeresett nekem egy Leni Riefenstahl képet, és onnantól egy kicsit másmilyen személyiséget kezdtünk el keresni. A szépség és a rettenet keverékét.

- Eléggé zárkozott tekintete van ennek a nőnek.

- Igen, zárt, de közben valami titok is feldereng, ami kis részben elérhető.

Marjai Virág a Türelem című filmben

- Sok színésznőt megnéztetek?

- Nagyon sokat. De úgy is, hogy az utcára kimentünk és metrókijáratoknál szólítottunk le embereket, mert olyan alapvető emberi tulajdonságot kerestünk, amiről úgy gondoltuk, hogy nem biztos, hogy megvan egy színészben. De nagyon szerencsénk volt, hogy mégis megtaláltunk egy olyan embert Magyarországon, aki képes volt erre a feladatra.

- Mennyire találtad ki a háttértörténetet? Magadban megvan az, hogy mi történik a két főszereplő között?

- Igen, ezen gondolkozik az ember és megpróbálja minél precízebben kitalálni. De nem akarom mások számára definiálni. És ez nem ilyen "művészi lebegés". Csak kiveszünk tíz percet valakinek az életéből. Persze nem mindegy, hogy hol van, mit csinál, és mi történik körülötte.

- Az angol cím (With A Little Patience) honnan jött? Ez egy Guns'N'Roses utalás akar lenni?

- Nem, idézet a The Waste Land című T.S. Elliot versből.

- Hogy szól eredetileg az egész?

- He who was living is now dead / We who were living are now dying / With a little patience. Ez nem az egész vers, csak egy része.

- És hogy jön ez a filmhez?

- Ahhoz a tartalomról is kéne beszélnem, amit nem szeretnék. Van egy idézet a film elején, ami egy nőről szól, aki várja, hogy visszajöjjön a tengerentúlról a hajósa. Ez a Trisztán és Izoldá-nak egy újravariálása, és azért is raktam bele a filmbe, mert egy szerelmes dal, és bizonyos értelemben a film is egy szerelmi történet.

Marjai Virág a Türelem című filmben

- Miért ebben a 1:1.33-as képformátumban forgattátok le a filmet?

- Nem azért, mert senki nem használja, bár az se rossz. Egy arcot akartunk megmutatni tíz percen keresztül és nem akartuk, hogy vizuálisan túl sok információ kerüljön a képbe. Másrészt ez az 1:1.33-as képarány egy régebbi archaikus mozit idéz, és a kompozíciója sem könnyű, ezért ha el van találva, talán még szebb.

- Hol forgattátok a filmet?

- Budapest mellett, egy Alsónémedi nevű kis falu szélén.

- Ti építettétek fel azt az irodát?

- Arra nem lett volna pénzünk. Egy óriási terem kellett, és egy régi malacneveldét találtunk, ami már régóta raktárként funkcionált. Alig kellett hozzányúlni, és egy csomó ott lévő dolgot fel tudtunk használni.

- A csattanóra kihegyezett, egy snittel felvett rövidfilmek szinte már magyar hagyománynak tekinthetőek. A Türelem hogyan illeszkedik ebbe a tradícióba?

- Lehet, hogy van egy tradíció, de ezt nem azért csináltuk. Azt gondolom, hogy egy rövidfilm nem működhet nagyjátékfilm-szerű dramaturgiával. Az teljesen más. Csak akkor működik, ha egy szituációra épül, és nem kell 2000 helyszín és kétmillió szereplő.

- A Türelem valódi egysnittes-film, vagy csak látszólag egysnittes, mint a Before Dawn például, vagy a Strange Days híres kezdőjelenete, amelyben szintén elrejtettek vágásokat?

- Ez valóban egysnittes, itt nincs átúszás. A Before Dawn-ban azért kellett átúszást elrejteni, mert olyan elképesztő logisztikája volt annak a jelenetnek, hogy azt nem lehetett volna megoldani egy felvétellel. De nagyon jó is szerintem, hogy mi megtartottuk egyben, segített a forgatásban.

- Hányadikra csináltátok meg?

- Hétszer vettük fel, és mind a hét jó volt, de a hetedikben közelebbi optikára váltottunk a zoomon és az sikerült a legjobban, ezért azt használtuk.

Muhi András (producer), Nemes Jeles László és Durst György (producer)

- Mi lesz a film további sorsa?

- Több filmfesztiválra is kapott már meghívást, és persze szeretnénk, hogy ha minél többen láthatnák otthon is.

- Mostanában rendszeresen szoktak rövidfilmeket rakni a moziforgalomban lévő nagyjátékfilmek elé. Milyen film elé passzolna szerinted a Türelem?

- Én nagyon szeretném az új Coppola-film elé. Bár nem láttam meg, de egy érdekes film lehet.

- Ki azok a filmkészítők, akiket nagyra tartasz?

- Antonioni, Tarkovszkij, Kubrick, Bergman.

- Valakit az újabbak közül esetleg?

- Terrence Malick.

Varga Ferenc
Velence, Olaszország