Iráni botrány egy rajzfilm miatt

Nehéz elszakadni Cannes-tól: a fejemben még mindig annak a rajzfilmnek a képkockái pörögnek, amit a legutolsó napon, a versenyprogram pótvetítésén néztem meg, 5 perccel indulás előtt. A Persepolis egy többnyire fekete-fehér, egész estés animáció egy iráni lány gyerekkoráról és nővé éréséről a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években. A filmet az teszi különösen izgalmassá, hogy készítője, Marjane Satrapi nem fikciót sző, hanem pontról-pontra saját életét meséli el benne. Marjane gyerek még az iráni iszlám forradalom idején, az iraki-iráni háború derekán pedig szülei Bécsbe menekítik, ahol viszont egyáltalán nem tud beilleszkedni és végül úgy dönt, mégis hazatér.Jelenet a Persepolis című filmből | Nézd meg a film előzetesét!Satrapi filmje hatalmas siker volt Cannes-ban, az amerikai Rotten Tomatoes szerkesztője például, akivel együtt ácsorogtam a Tarr-film kígyózó sajtósorában, kijelentette, hogy neki a Persepolis volt az idei fesztivál legjobb filmje. Nem mindenkit bűvölt el az erősen politikai töltetű rajzfilm: az iráni állami filmszövetség tiltakozó levelet küldött a fesztivál ideje alatt a teheráni francia kulturális attasénak, amiért ahelyett, hogy egy "igazi" iráni filmet is beválogattak volna a cannes-i versenyprogramba, egy olyan rajzfilmet mutatnak be, amely "hamis képet fest az iszlám forradalom céljairól és következményeiről". A film egyébként francia nyelven készült - a karaktereknek többek között Catherine Deneuve és Chiara Mastroianni kölcsönözte a hangját. Marjane Satrapi is Franciaországban él, ahol ma befutott képregényrajzoló. Itt készítette el a Persepolis alapjául szolgáló, azonos című képregényeit, amiket itt lehet megrendelni, amíg valamelyik merész forgalmazó be nem hozza hozzánk is a filmet.