A hazug, a táncos és az önimádó

Az etyeki Korda Stúdióban a hatalmas, hangárszerű műtermek közt egy nőkre igencsak veszélyes szélhámossal, egy önteltségtől majd szétdurranó színésszel és egy céltudatos, ám elbűvölő balerinával találkoztunk. Goda Krisztina Kaméleon című filmjének forgatásán jártunk.

Gabi után lecsapok az érkezésemig békésen kávézgató Csányi Sándorra, aki ezúttal ugyan csak mellékszerepet alakít, de mivel a Csak szex...-ben és a Szabadság, szerelem-ben is játszott - és mint kiderül, jó barátságban is van Goda Krisztinával -, sokat tud mesélni a rendezőnő munkamódszereiről.

- Milyen színészt játszani?

- A Csak szex...-ben is színészt játszottam, de ez most annyiból más, hogy azóta lett egy ilyen szépfiús státuszom, és ebbe úgy bele lehet merevedni. Én ezt nagyon nem szeretném így egy az egyben nyomni. Tulajdonképpen nagy bajom nincs vele, meg tettem is azért, hogy ez így alakuljon, de én nagyon bírom, amikor valaki kineveti magát. Például van a George Clooney-nak egy ilyen alkoholos reklámja, amiben az alkoholt elviszik, őt meg otthagyják. Ettől nagyon emberközeli és szimpatikus lesz. Nagyon bírtam, hogy van egy ilyen szerep: ez a csávó nagyjából olyan státuszban van, mint amiben én vagyok, viszont tényleg egy elviselhetetlen, önimádó, nárcisztikus figura. Ezekkel a vonásokkal terápia szempontjából is nagyon jó szembesülni. Igyekszik az ember azt programozni magának, hogy én nem szálltam el, meg nem bolondultam meg, de túrót nem. Mindenki elszáll, aki ismertebb lesz, ezt nem lehet megúszni. Nincs értelme azt kamuzni, hogy én ugyanolyan vagyok, mint rég. Egy csomó mindent nem teszek meg, mert valamiféle jó ízlés talán még munkál bennem, de egyáltalán nem áll messze tőlem ez a csávó, ez a valaki bennem van.

Hámori Gabi és Csányi Sándor a sajtótájékoztatón | Még több kép

- Előnyt jelent számodra, hogy már dolgoztál Goda Krisztával?

- Aha, ez olyan, mint egy táncos pár, ha már összeszoktak, könnyebben dolgoznak együtt. Meg nagyon nagy "szerelem" van köztünk, amikor nem dolgozunk, akkor is hetente egy órát beszélünk telefonon, végigkísérgetjük egymás életét. De attól még, hogy mi nagyon jó barátok vagyunk, Kriszta kiírt egy castingot a főszerepre. Erre a castingra mentem én is, meg Ervin is. Amíg tartott a casting, ugyanolyan jóban voltunk, ugyanúgy megbeszéltünk mindent, és a végén azt mondta, hogy ez a szerep jobban passzol az Ervinhez. Ha én bármit elrontok, vagy nem 100%-osan csinálok, ugyanúgy megkapom tőle a magamét, vagy még jobban is, mint más. Ez olyan, mint a tanárnő gyereke az iskolában.

- Mesélj arról, hogyan zajlik a közös munka.

- Nem véletlen, hogy az a két film, amit Kriszta csinált olyan sikeres volt. Annyira jó lenne, ha más magyar filmesek is átvennének olyan külföldön bevett dolgokat, hogy pl. minden egyes snitt le van rajzolva előre. Mire mi eljöttünk forgatni, minden egyes jelenetet lefotózott az asszisztense vagy az operatőre. Az egész film megvan a fejében, pontosan tudja, hogy hol fog állni a kamera, hol van világítás, te hol állsz, hol ülsz le. Addigra végigbeszéltük a szövegeket is, volt két hét, amikor reggeltől estig folyamatosan próbáltunk. Mire idejössz, van egy képed a karakterről. Magyar filmeknél egy csomószor az van, hogy elolvasod a könyvet, odamész, és valamit elkezdtek improvizálni a művészet nevében. Nagyon bírom, hogy Kriszta sosem használja a művészet szót. Azt majd megadja a jóisten vagy azoknak az embereknek a tehetsége, akik benne vannak. Ez egy szakma, ahogy cipőfelsőrészt is meg kell tanulni készíteni, filmet is meg kell tanulni gyártani. Például, hogy ötven másodpercnél ne legyen hosszabb egy jelenet, ha egy ilyen vígjáték-jellegű dolgot csinálunk. Mert ennek más szabályai vannak, mint mondjuk Tarr Béla vagy Szász Jani filmjeinek.

Goda Kriszta, Nagy Ervin, Csányi Sándor és László Zsolt | Még több kép

- A próbafolyamat során még van lehetőség improvizációra?

- Abszolút. Igaz, hogy nagyon ki van találva a könyv, de ha van még bármilyen változtatási ötlet, arra Kriszta teljesen nyitott. Igényli is, hogy a színész a saját szája íze szerint alakítsa, de keménykezű csaj. Én állandóan sziporkázok, nyomom az ötleteket, és mindig az van, hogy tízet végighallgat, és abból egyet elfogad. Viszont a forgatáson már semmit sem lehet változtatni, mert ha egyik beállításban mást mondasz, mint a másikban, akkor nem lehet összevágni.

- Ezt nem éled meg kötöttségként?

- Színházban sem attól szabad a színész, hogy minden este mást mond, a szöveg kötött. Filmnél még kötöttebb a színész, mert ha három lépést kell menned, akkor nem mehetsz nyolcat, mert nem lesz éles a kép. De ez körülbelül olyan, mint a zenész szabadsága, hogy azokat a hangokat azokban az időkben kell leütni, de onnantól kezdve az már tényleg az ő döntése, hogy mire fektet hangsúlyt, mit vesz vissza, mi az, amit lágyabban billent, mi az, amiben energikusabb. És ez tök nagy szabadság.