Szaporábban, emberek!

Woody Allen évi egy filmet készít. Clint Eastwood néha évi kettőt. Fiatalabb kollégáiknak ellenben gyakran hat-hét évbe is beletelik kreatív víziójuk megvalósítása. Néha egyszerűen a nagy sikerben elszáll az ihlet, máskor kicsinyes küzdelmek akadályozzák a tehetség további kibontakozását. Áttekintjük azon izgalmas rendezők névsorát, akik hosszú kihagyás után idén végre visszatértek és azokét is, akiknek már épp ideje lenne.

Akikre egyelőre hiába várunk:

Spike Jonze

Spike Jonze és Nicolas Cage az Adaptáció forgatásán

Nem elég, hogy neki köszönhetjük a kilencvenes évek legjobb videoklipjeinek nagy részét (Fatboy Slim: Praise You, Beastie Boys: Sabotage, Björk: It's Oh So Quiet, stb.), Spike Jonze a filmvilágot is magabiztos kattantsággal hódította meg. A John Malkovich-menet tökéletes egymásra találás volt a forgatókönyvíró (azóta rendező is - ld. Synecdoche, New York) Charlie Kaufmannal és a közös lendület minden idők legőrültebb filmes ars poeticájára, az Adaptáció-ra is kitartott. Ironikus, hogy Kaufman nélkül a másik nagy kliprendező isten, Michel Gondry is küszködik, Jonze pedig egyenesen kátyúba jutott. Gyerekeknek szánt élőszereplős bábfilmjének, a Where The Wild Things Are-nak a bemutatóját számtalanszor elhalasztották, és végül a Warner stúdió bizonytalan időre levette a műsortervéről, mivel a tesztvetítésekről a gyerekek sírva távoztak. Jonze eddig hat évet áldozott az életéből a filmre, amit így lehet, hogy soha nem mutatnak be.

Eddigi csúcsteljesítmény: A John Malkovich-menet

+ + +

Sofia Coppola

Kirsten Dunst és Sofia Coppola a Marie Antoinette forgatásán

Exférjénél, Jonze-nál Sofia Coppola sem diktál szaporább munkatempót; tíz év alatt három filmet sikerült összehoznia, bár abból legalább kettő remekmű. Az Öngyilkos szüzek-ben demonstrált tehetsége az Elveszett jelentés kapcsán bontakozott csak ki igazán, és a tokiói love story újra büszkeséget hozott a Coppola névre. A név egyébként nem kis nyomást jelentett korábban Sofiának, főleg, hogy apja rendszeresen szerepeltette a filmjeiben, és sokan őt okolták A keresztapa harmadik részének gyengébb színészi nívójáért. Akkor évekre elment a kedve a színészkedéstől, reméljük a Marie Antoinette relatív kudarca nem jár ezzel a hatással a rendezői karrierjét illetően. Mindenesetre a 2006-os, kissé félresikerült királynéportré óta még mindig nem jelentett be új filmtervet.

Eddigi csúcsteljesítmény: Elveszett jelentés

+ + +

Todd Solondz

Todd Solondz a Palindrómák forgatásán

Az ezredforduló környékén a Todd lett a legmenőbb független filmes keresztnév, hiszen Solondzon kívül Todd Haynes (Távol a mennyországtól) és Todd Field (A hálószobában) is ekkor törtek be nem épp szívderítő, de annál lebilincselőbb drámáikkal. Hármójuk közül Solondz látta a legsötétebben Amerikát és az ő karrierje rekedt meg a maximum párezres nézőszámot produkáló művészfilmek szintjén. Kár, mert az Isten hozott a babaházban! vagy A boldogságtól ordítani maróan cinikus, de intelligens humorú filmek voltak, a Helyzetek és gyakorlatok és a Palindrómák viszont már inkább csak maróan fárasztóak. Utóbbi óta négy év telt el és Solondznak sajnos vagy nincs új filmötlet a tarsolyában, vagy egy stúdiónál sem kérnek belőle.

Eddigi csúcsteljesítmény: A boldogságtól ordítani

+ + +

David O.Russell

Dustin Hoffman és David O. Russell az I Heart Huckabees forgatásán

Már a Spanking the Monkey és a Gyagyás család alapján is nyilvánvaló volt, hogy az amerikai független filmnek figyelemreméltó új trónkövetelője született, de egy részben stúdiófilmnek minősülő, rendhagyó vállalkozás irányította csak igazán David O.Russellre a figyelmet. A Sivatagi cápák az igazi anti-háborús film; rengetegen próbálkoznak, hogy megújítsák ezt a műfajt, de az utóbbi években valójában csak neki sikerült hatalmas adag humorral és újszerű képi világgal. Sajnos a forgatás mégis inkább a George Clooney-val folytatott vitáikról híresült el, és nem volt ez másképp az I Heart Huckabees esetében sem, amiről még egy kínos videó is kiszivárgott, amin a rendező Lily Tomlinnal üvöltözik nyomdafestéket nem tűrő stílusban. A végeredmény ennek ellenére is varázslatosan kattant volt és bebizonyította, hogy nem csak Charlie Kaufman tud agyament forgatókönyveket írni Hollywoodban. Mégis, David O.Russellel egyre nehezebb együtt dolgozni, ezt bizonyítja az is, hogy Nailed című készülő politikai szatíráját Jake Gyllenhaal és Jessica Biel részvétele ellenére is jegelte a stúdió; eddig négyszer állt le a forgatás anyagi problémákra hivatkozva.

Eddigi csúcsteljesítmény: Sivatagi cápák

+ + +

A többiek:

Talán nem meglepő, hogy egy olyan film, mint a Visszafordíthatatlan megrendezése után Gaspar Noé üresnek érzi magát. Sajnos ez az állapot már 6 éve tart és egyelőre nem megerősített a hír, hogy az argentin származású francia rendező első angol nyelvű rendezésére (Enter The Void) készülne. Felesége, Lucile Hadzihalilovic az Egy mindenki ellen esetében producerként és vágóként is segítette Noét, első rendezésében, az Innocence-ben azonban férje nyers brutalitásának pont az ellenkezőjét választotta. Négy évvel ezelőtti briliáns bemutatkozása (ami Magyarországon még mindig hiánycikk) után egyelőre hiába várjuk a folytatást.

Vincent Cassel, Monica Bellucci és Gaspar Noé

Kiéghetett az őrült zseninek tartott Vincent Gallo is, miután a The Brown Bunny című magamutogatásával 2003-ban elüldözték a cannes-i Croisette-ről. Elmeállapotáról az utóbbi időben aggasztó híreket hallani, de a színészkedéshez visszatért, így reméljük előbb-utóbb a Buffallo 66-színvonalú rendezéshez is sikerül majd neki.

Vincent Gallo a The Brown Bunny című filmben

Az utóbbi évek egyik nagy igazságtalansága, hogy Mike Mills Ujj-függő-jéből nem lett Donnie Darko-kaliberű kultsiker. Talán a rendezőt is ez aggasztotta, hogy inkább elment Japánba a depresszióról forgatni egy dokumentumfilmet, új játékfilmes projektjére pedig hiába várunk.

Samantha Morton és Lynne Ramsay a Morvern Callar forgatásán

A tehetséges skót rendezőnő, Lynne Ramsay esetében itt Magyarországon még arra is hiába várunk, hogy első két, igen figyelemreméltó filmjét, a Ratcatcher-t és a Morvern Callar-t (a tökéletes regényadaptációk ritka példája Samantha Morton briliáns alakításával) bemutassák nálunk. Nagy áttörése a The Lovely Bones lehetett volna, de a projekt végül A Gyűrűk Ura után istenséggé emelt Peter Jackson kezei között kötött ki, míg a számtalan brit filmes díjjal kitüntetett Ramsay gyakorlatilag 2002 óta munkanélküli.