Először 1965-ben nyert magyar kisfilm Arany Pálmát Cannes-ban: Vadász János Nyitány című, kilencperces kísérleti dokumentumfilmje nem csak a Pálmát, hanem a technikai nagydíjat is megkapta a fesztiválon. A szöveg nélküli, Beethoven zenéjével aláfestett Nyitány szinte végig egy tojás belsejében játszódik: egy madárembrió fejlődését nézhetjük végig meglepő közelségből. Az Oscar-díjra is jelölt kisfilm 1977-ben elhunyt alkotója tudományos filmezéssel foglalkozott, elsősorban operatőrként dolgozott.
A Magyar népmesék-tévésorozatot is jegyző Jankovics Marcellt aligha kell bemutatni, azt viszont nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy Küzdők című animációs rövidfilmjével '77-ben Arany Pálmát nyert. Az alig több mint kétperces, de megrendítő fekete-fehér film szobrász és alkotása könyörtelen, végsőkig tartó küzdelmét mutatja be.
1981-ben ismét magyar animáció diadalmaskodott a fesztivál rövidfilmes versenyében: ekkor díjazták Vajda Béla Moto Perpetuo című munkáját, melynek animációját Sajdik Ferenc tervezte a karikatúráin megszokott, jellegzetes stílusában. Ez remekül passzol a nyolcperces kisfilm groteszk hangvételéhez: egy férfi figyeli az orra előtt páternoszteren elszáguldó életképeket, melyekben a környezet pusztításától kezdve Lennon meggyilkolásáig a legkülönfélébb aktuális és örökérvényű helyzetek jelennek meg.
A legismertebb magyar Arany Pálmás kisfilm kétségkívül Iványi Marcell 1996-os Szél című élőszereplős alkotása. A kb. hétperces, fekete-fehér film vágás nélkül készült: a körbeforgó kamera három egy irányba néző, egymás mögött álló nőtől indul és hozzájuk tér vissza. A filmet a magyar származású fotóművész, Lucien Hervé '51-es, Három nő című fényképe ihlette.
Legutóbb 2002-ben kapott magyar kisfilm Arany Pálmát: Mészáros Péter Eső után-ja, amely négy percben, hatásosan foglalja össze egy férfi és egy nő bonyolult kapcsolatát. Ez az egyetlen a filmek közül, amelyben tényleges szöveg is van, igaz, csak egyetlen szó hangzik el.
|