A tánckoreográfust kedden reggel 68 éves korában érte a halál - jelentette be a Pina Bausch alapította Tanztheater de Wuppertal. A színház közlése szerint néhány nappal ezelőtt rákot diagnosztizáltak a művésznőnél, amely váratlan gyorsasággal végzett vele.
Pina Bausch eredetileg Philippine néven született a németországi Solingenben. Táncot Essenben, majd a neves New York-i Juillard Schoolban tanult, itt ismerkedett meg az akkor még szárnyukat bontogató, ma már tánctörténeti jelentőségű technikákkal, többek között José Limón, Anthony Tudor, Paul Taylor munkájával. A Metropolitan Opera balettkarában táncolt, majd visszatért szülőhazájába, hogy egykori tanára, Kurt Joos esseni társulatában szólótáncos legyen. 28 évesen Bartók Béla zenéjére készítette el első koreográfiáját, 29 évesen átvette mestere helyét az igazgatói székben, és 32 éves volt, amikor saját társulatot alapított, ebből lett a világhírű Wuppertali Táncszínház. 1983-ban, 43 évesen annak a karnak lett az igazgatója az esseni főiskolában, ahol ő maga is végezte tanulmányait annak idején.
Magyarországon többször járt, első alkalommal inkognitóban - idézte fel Novák Ferenc, a Honvéd Táncszínház alapítója, volt vezetője. 1999-ben a budapesti Trafóban dolgozott társulatával, az elkészült művet 2000 májusában a Vígszínházban láthatta a közönség. Novák Ferenc úgy emlékszik Pina Bauschra, mint egy hihetetlenül művelt asszonyra, akiből áradt a hallatlan szeretet. "Nem létezett nála egyetlen vitatható mozdulat, minden gesztust megindokolt, ugyanakkor maximálisan számított táncosai kreativitására."
Pina Bausch Rough Cut című darabjának berlini előadása (2007.01.23.) |
"Mesélik, hogy Fellini nem szerette a táncot mindaddig, amíg valaki nem vitte el egy Pina Bausch-előadásra. Azon túl Fellini úgy beszélt róla, mint egy képzeletbeli apácáról, egy száműzetésben élő királynőről, egy bírónőről, aki szeme egyetlen arisztokratikus villanásával gyengédséget és misztériumot, valami megfejthetetlen mozdulatlanságot sugall. Nem véletlen hát, hogy az És a hajó megy című filmjébe a német koreográfust szerződtette a vak osztrák hercegnő szerepére." - írta Szentgyörgyi Rita 2004-ben a Népszabadságban.
1989-ben különböző wuppertali helyszíneken játszódó táncos etűdökből készített filmes kollázst Die Klage der Kaiserin (A császárnő panasza) címmel. Ez az alkotás szicíliai siratódalokat használ aláfestő zeneként és többek között az emberi ténykedés hiábavalóságáról és a szerelem kereséséről szól.
A Beszélj hozzá! előzetese, benne Pina Bausch |
Koreográfiáinak gyakran áll középpontjában a férfi-nő kapcsolat, Habla con ella című előadása inspirálta Pedro Almodóvart Beszélj hozzá! című filmjének készítésekor, amelyben a táncosnő is szerepet kapott. "Az ő kinyújtott kezeit láttam, a semmibe révedő tekintetét, amikor a két kómában fekvő nő történetét írtam. Ez a látszatra passzív tekintet a szenvedély, a féltékenység, a vágy, a csalódás érzetét váltotta ki belőlem." - nyilatkozta a spanyol rendező Bauschról.
Wim Wendersszel éppen az első három dimenziós táncfilmen dolgoztak együtt. "Amikor 25 évvel ezelőtt először láttam őt táncolni, rabul ejtett és megrendített. Egészen új módon segített megérteni az emberi mozgást, gesztusokat és érzéseket" - mondta Wim Wenders. A filmet idén szeptemberben kezdték volna forgatni.
Férje a Wuppertali Táncszínház jelmez- és díszlettervezője, a holland származású Rolf Borzik volt, akinek látásmódja a kezdetektől fogva erősen meghatározta a színház vizuális világát egészen 1980-ban történt haláláig. Nem sokkal utána Pina Bausch megismerkedett a chilei egyetemen irodalmat és esztétikát oktató Ronald Kay költővel, egy évvel később született meg közös fiuk, Rolf Salomon.
A tánc 20. századi modern irányzatai különböző módon léptek túl a klasszikus balett merevségén, Pina Bausch és társulata a rituális színház irányába vitte el a műfajt. "Egy simogatás is lehet tánc" - idézte fel Bíró Yvette egyik cikkében Pina Bausch egy mondatát.