Magyar ember magyar filmre nem ül be?

A hazai filmek nézettségi adatai alapján a fenti kérdésre a válasz: "nem bizony". Három filmforgalmazásban jártas szakértőt kérdeztünk a magyar filmek iránti érdeklődés rohamos csökkenésének vélhető okairól és a lehetséges megoldásokról. A helyzet senki szerint sem rózsás, de már körvonalazódni látszik néhány út, ami visszavezetheti a nézőket a mozikba.

2006-ban még egymillió-hétszázhúszezer jegyet váltottak Magyarországon magyar mozifilmre, tavaly ez a szám mindössze hatszázhúszezer volt. Eddig úgy tűnik, idén sem alakul jobban a helyzet: az év első két hónapjában már hat magyar filmet bemutattak, amelyek - bár hivatalos statisztika erről az időszakról még nincs - számításaink szerint összesen sem érték el a húszezres nézőszámot.

Nincs rá pénz, nem elég vicces, tök ciki

Hova lett három év alatt egymillió-egyszázezer néző? Aki erre pontos választ tud adni, az valószínűleg azt is tudja, hogyan lehet visszacsábítani őket a moziba, de úgy tűnik, ez a tuti válasz még nem született meg. A Cirko-Gejzírt és Kinót üzemeltető Balassa Péter, aki idén a Filmpartnersszel (Adás, Halálkeringő) kötött megállapodás keretében kóstolt bele a magyar filmek forgalmazásába, nagy részben az emberek pénztelenségét okolja: "az embereknek egyre kevesebb pénzük van moziba menni. Meggondolják, hogy fél év alatt hány mozijegyet vesznek, és ezt a keretet kitöltik a nagy amerikai stúdiófilmek".

A Filmpartners vezetője, Kovács Gábor producer a januárban bemutatott és csúnyán megbukott Halálkeringő című véres thrilleren tanulta meg a leckét, hogy ebben az országban "minden, ami nem térdcsapkodós vígjáték, bukásra van ítélve". Kovács, aki olyan rétegfilmeket is gyártott már, mint a Fekete kefe és a Fehér tenyér, persze nem számított Üvegtigris-szintű számokra a Halálkeringő-től, mégis meglepődött, hogy szinte teljes elutasításra talált a film: "Rosszul mértem fel a terepet. Mi próbáltuk tágítani a műfaji határokat, de az derült ki, hogy az emberek nem szeretik ezt a műfajt, magyar színésztől pedig különösen nem fogadják el." Úgyhogy a tanulság: "arccal az Üvegtigris 3 felé!".

Viszont abból, hogy egy film Magyarországon eladhatatlannak bizonyul, még nem feltétlenül következik, hogy el kell temetni: a Halálkeringő iránt például van némi érdeklődés külföldről, és Kovács Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy a rendező, Köves Krisztián Károly következő filmje - amely szintén egy sötét thriller lesz - is inkább külföldön találja majd meg a közönségét.

Fotó: Valuska Gábor

A pénzhiány és a műfaji beszűkültség mellett Kovács és Balassa egyaránt problémának tartja, hogy szemben például Csehországgal, ahol szinte "hazafias kötelességüknek" tekintik az emberek, hogy megnézzék a cseh filmeket, Magyarországon kifejezetten stigma tapad a hazai filmekhez, magyar filmet nézni sokak szemében egyszerűen ciki.

Adjuk ingyen vagy szervezzünk közösséget

Kovács abban reménykedik, hogy ezen az attitűdön hosszútávon esetleg változtathatnak az olyan kezdeményezések, mint például az Indavideó film, ahol ingyen elérhető számos magyar filmalkotás, köztük nagyjátékfilmek is. Az általa gyártott filmek közül már megnézhető a site-on az Üvegtigris és az Üvegtigris 2 is, hamarosan pedig a januárban bemutatott, mindössze pár száz nézőt produkáló Adás is elérhető lesz majd az oldalon. Kovács úgy véli, hogy ez jó fórum arra, hogy "megtaláljuk a közönségét azoknak a kereskedelmi potenciállal már nem bíró, de értéket képviselő filmeknek, amelyek moziban, fesztiválokon már lefutottak, illetve a rövidfilmeknek és dokumentumfilmeknek, amelyeknek nincs is igazán más fórumuk arra, hogy eljussanak a nézőkhöz."

Ez nem jelenti azt, hogy a végcél a teljes ingyenesség volna, sőt, éppen ellenkezőleg: a producer szerint az volna a cél, hogy "építsük a filmes kultúrát, kialakuljon az emberekben az igény arra, hogy magyar filmeket nézzenek, és aztán talán hajlandók lesznek egy kicsit fizetni is érte". Kovács egyébként úgy véli, hogy a filmek ingyen elérhetővé tétele és értékesítése nem feltétlenül üti ki egymást, szerinte, aki a neten megnézi és igazán szereti a Hunky Blues című dokumentumfilmet, az lehet, hogy DVD-n is megvásárolja később, és a keményvonalas Üvegtigris-rajongók is megveszik a filmet DVD-n attól függetlenül, hogy ingyen elérhető a neten is.

Terhes Sándor az Adás című filmben

Szögesen ellentétes véleményt képvisel ugyanerről a kérdésről Bognár Péter, a Filmklik online videotéka ügyvezető igazgatója: "egyáltalán nem tartom jó dolognak, hogy magyar filmekhez hozzá lehet férni ingyen, az Indavideó film nem lehet sikeres üzleti modell". Bognár szerint nem az ingyenességtől kellene indulni, hanem a filmes zsánerek, típusok köré csoportosuló közösségek szervezésétől. Ezzel próbálkoznak a Filmklik most folyó filmforgalmazási kísérletében is, melyben iskolákat és más közösségeket igyekeznek arra buzdítani, hogy egy-egy film felkarolásával szálljanak be a hazai filmforgalmazásba.

Bognár szerint a cél az, hogy "tíz év múlva különböző közösségek eltartsanak egy-egy filmforgalmazási struktúrát, például a horrorfilmeseknek meglegyen a saját forgalmazójuk és mozijuk, a romkomosoknak meglegyen a két-három mozijuk stb.". Ha megvalósulna a közösségalapú filmforgalmazási modell, "a szegmentált közönségre sokkal könnyebb lenne hirdetőket találni, hiszen a hirdetések gyakorlatilag 100%-osan eltalálnák a célcsoportjukat, és ily módon el lehetne jutni akár az ingyenességhez is, amikor teljes egészében a hirdetők tartanak el egy olyan site-ot, mint az Indavideó film".

És a filmek?

Persze nem csak a közönség attitűdjein és a forgalmazási anomáliákon múlik a magyar filmek sikere vagy sikertelensége, hanem a filmeken is, amelyek közül az Magyar Mozgókép Közalapítvány friss beszámolója szerint "több olyan készül, amely sem zsánerfilmként, sem szerzői filmként nem megfelelő". Ezért a most megújult vezetőségű szervezet célkitűzései közt szerepel, hogy "kevesebb filmet - az arra érdemeseket viszont nagyobb összeggel - kellene támogatni".

Balassa ezzel összecsengő reménye, hogy a jövőben főleg "tényleges fesztiválsikerek, illetve a tömegigényt kiszolgáló, de színvonalas vígjátékok" születnek majd, mert jelenleg másra nemigen van igény. Ő viszont személy szerint addig is minden magyar filmet megnéz, "mert meg kell, ha itt élünk".