A bollywoodi film pompázatosan látványos, túlfűtötten érzelmes és három óránál szigorúan nem rövidebb. Ez azonban nem csupán a filmek közepén beiktatott rövid szünet miatt nem állítja különösebben nagy kihívás elé az indiai közönséget, hanem azért sem, mert a helyi mozizási kultúra jócskán különbözik az általunk megszokottól. A mozilátogatás társasági esemény és valódi interaktív szórakozás. A fegyelmezett európai magatartás helyett az indiai néző tapssal, lényeges hozzáfűznivalóval, spontán megnyilvánulásokkal, és a szereplőkkel közös énekléssel kíséri a történetet. Sőt, mivel a cselekményben a legtermészetesebb módon váltják egymást a táncos dalbetétek, a romantikus párbeszédek, az izgalmas akciók, komikus közjátékok és a látványos tájképek, ki-ki gusztusának és pillanatnyi hangulatának megfelelően a számára érdektelen szekvenciák alatt szabadon távozik a teremből, majd ha úgy gondolja, visszatér.
A bollywoodi filmiparnak megvannak a maga szupersztárjai, és az őket övező kultusz sokszor még a hollywoodi kollégáik körüli mérhetetlen felhajtást is lepipálja. A tizenkét éve Magyarországon is forgatott Hum Dil De Chuke Sanam női főszereplője, Aishwarya Rai, Bollywood leghíresebb színésznője, az 1994-es Miss World világszépe, és az egyetlen női sztár, aki mindkét konkurens kólagyártó cég reklámfilmjében megjelent. A gyönyörű színésznőt a Devdas cannes-i bemutatóján ismerte meg a nemzetközi közönség, később hozzáment Amitabh Bachchan (rangidős bollywoodi filmsztár) fiához, és feltűnt a Rózsaszín párduc 2 című amerikai filmben is. Aishwarya Rai - az első indiai nő, akiről viaszszobrot formáltak a Madame Tussaud Múzeumban - forrásaink szerint hamarosan ismét Magyarországon forgat.
Aishwarya Rai a Hum Dil De Chuke Sanam című filmben |
A Hum Dil De Chuke Sanam, amelynek budapesti díszbemutatója a Puskin moziban volt 2000-ben, megközelítette az egymilliárdos nézőszámot, és a filmzenei cédé is kimagaslóan nagy példányszámban fogyott. 2003-ig több bollywoodi produkció forgott Magyarországon, nagyrészt André Szőts produceri tevékenységének köszönhetően. Az eleinte elégedett hazánkban forgató bollywoodi filmesek idővel megszenvedték a határátlépéskor foganatosított nem méltó bánásmódot és a bürokratikus akadályokat. Később megszűntették Bombayben a magyar kereskedelmi képviseletet, és André Szőts halálával a kiépített személyes kapcsolatok is elvesztek. Pedig a Hum Dil De Chuke Sanam lehetett volna akár egy igazán gyümölcsöző együttműködés kezdete is. Indiában hamar híre ment, hogy a csodaszép olaszországi jeleneteket Magyarországon forgatták, így aztán komolyan felmerült annak a lehetősége, hogy a tehetős filmturistákat kielégítendő, a magyar légitársaság egyenes járatokat indítson Bombay és Budapest között. Bár ez a kezdeményezés hamvában elhalt, a vágyakozó szerelmes asszony Nandini, és az érte epekedő két férfi magyarországi olasz kalandja továbbra is tökéletesen alkalmas a turistacsalogatásra.
Salman Khan a Hum Dil De Chuke Sanam című filmben |
A történet, amely szerint Sameer (Ajay Devgan), a félig indiai, félig olasz, laza mozgású dzsigoló egy híres indiai mesterhez érkezik, hogy az óhazában éneklést tanuljon, határozottan irreális, de a célnak megfelel. A kidolgozott felsőtestű furcsa idegen megbabonázza a mester csaknem összes - nem kevés - lányát, kivéve a legkedvesebbiket, Nandinit (Aishwarya Rai). Később aztán egymásra mozdulnak a fiatalok, de ó jaj, ekkor már Nandinit ott várja a szülei által kijelölt férje, Vanraj (Salman Khan). Így aztán Sameer hazautazik Olaszországba, Nandini pedig férjhez megy Vanrajhoz, aki nyomban észlelve felesége szomorúságát, jóságosan elhatározza, hogy megkeresi Sameert, hiszen Nandini csak vele lehet boldog. Így kerül az ifjú pár Olaszországba (Magyarország), ahol bőszen belevetik magukat a fondorlatos nyomozásba.
Nem pepecseltek az alkotók, és mindjárt egy teljes körű, minden kötelező budapesti látványosságra kiterjedő légi felvétel-csokorral kedveskednek az egzotikus Európára szomjazó közönségnek. Citadella, Parlament, Széchenyi-fürdő, miegymás madártávlatból - teljesen érdektelen megfigyelés, hogy a Hősök terének egyik négyszöge hibás -, fájdalmas aláfestő muzsikával, fagyos hangulatban, majd egy rövid Főtaxizás a Lánchídon, egy kör a kivételesen kisuvickolt villamoson, és hőseink máris a Petőfi Sándor utcai Fotex Reocordsban találják magukat. Az idegen nyelvekkel hadilábon álló eladószemélyzet - meglepően realista momentum - világossá teszi Vanraj számára, hogy küldetése teljesítése ebben az országban nehezebb lesz, mint gondolta. Később, a gyermekkórus kontyos, agilis karvezetőnője, már szívélyes "Can I help you"-val indít, ám hamar kiderül, hogy nyelvtudása ezen a szinten meg is rekedt. A nem túl sikeres napot a házaspár, egy a nagy olasz-magyar nyárban begyújtott kandalló előtti hisztivel zárja.
A kitartóan durcás Nandini és birkatürelmű férje egy Duna parti hajó-étteremben ebédelne, ha az olaszos gesztusokat utánozó, kellemetlen pincér nem mászna minden lehetséges alkalommal a szerencsétlen vendégek arcába. Miközben Nandini a híres dunai polip elfogyasztásával bajlódik, zeng a Lasciate mi cantare, és Vanraj is kezd dühbe gurulni. Hirtelen azonban egy villamos-üldözéses akciójelenetben találjuk magunkat, a háttérben pár ízléstelenül öltözött turistával. Nandini felelőtlen tettével most aztán tényleg kihúzza a gyufát, majd felkapcsolják a Lánchíd fényeit. Másnap a kutatás a vonaton folytatódik, ahol a feltűnően ideggyenge kalauz agya egy szempillantás alatt elborul, nyilván mert olasz és ennek megfelelően szenvedélyes. A háttérben mindenkit lenyűgöz a Balaton látványa, miközben a házaspár barátságot köt.
Hollókő takaros házacskái és akkurátusan elhelyezett muskátlijai között, az erőletetten nevetgélő fejkendős nénikkel hímezget Sameer édesanyja, aki szemfülesen kiszúrja, hogy a száriban közelítő indiai nő nem lehet más, mint Nandini. A házaspár autóstoppal ered Sameer nyomába, de a kocsikázás őrült ámokfutássá lesz, és a búzamező közepén orv rablótámadás történik. Végül egy eltévedt pisztolygolyó következtében a Margit kórházban kötünk ki, ahol szokatlanul nett a szobabelső és kedves a személyzet.
Korábbi rossz tapasztalataiknak köszönhetően egy merő stresszben villamosozik Nandini és Vanraj a Visconti bár felé, ahol Sameer állítólag fellép. Félelmük nem is alaptalan, hiszen jegy nélkül utaznak és a BKV-ellenőr külföldiellenes, szabálytalanul utazókat gyalázó kirohanása nem maradhat el. A hamisítatlanul olasz Visconti bárban magyar népi hegedűs és egy túlzottan kedélyes fogadós ("Enjoy yourselves! Na!") várja a fiatalokat, aki még a profi folklórműsorba is bevonja őket. Lesz is ereszd el a hajamat, legényes és csujogatás, bizony tudnak mulatni ezek az olaszok. Vanraj végül az elfogyasztott egy pohár pezsgőtől kínosra issza magát és össze-vissza hadovál a Duna-parton.
Rohamosan felgyorsulnak az események, mikor Sameer anyjának sipákoló telefonja belehasít a meghitt budapesti reggelbe. El kell jutni az Operaházba, de nem egyszerű taxit fogni, ha mégis sikerül, akkor az meg körbeautókázza az egész belvárost, de legalább végignézzük az eddig kimaradt helyszíneket. Sameer és Nandini nagy találkozása a Vígszínház színpadán esik meg, de nem egészen az elképzeltek szerint. A néha reménytelenül végtelennek tűnő párbeszéd-kínlódás végeztével, naná, hogy a Lánchídon kerül sor a fantasztikus záró jelenetre, sírás-rívás, tűzijáték közepette.
-------------
Köszönet Farkas József Györgynek a segítségért.