Így melegítenek a profik - második rész

Folytatjuk sztárok emlékezetes homoszexauális alakításait összegyűjtő, háromrészes cikksorozatunkat (az első részt itt találod). Most sorra kerül Julianne Moore sajnálatosan saját neméhez vonzódó férje, Tom Hanks szentimentális felvilágosítófilmje, a szinte még kamasz Leonardo DiCaprio kicsapongása, a férfiakhoz vonzódó spanyol bika és a legszabályosabb arcú színésznő, akiből a világ legcsúnyább leszbije lett.

10. Dennis Quaid a Távol a mennyországtól-ban (2002)

Dennis Quaid a Távol a mennyországtól-ban

Todd Haynes Távol a mennyországtól-ját nem olyan könnyű végignézni, mert szándékosan Douglas Sirk 50-es évekbeli melodrámáinak a stílusában készült, de ha ezt képesek vagyunk poénként felfogni és egyben túl is tesszük magunkat rajta, akkor akár meg is hatódhatunk Dennis Quaidtől a házasságban élő (Julianne Moore-ral), homoszexualitása ellen kétségbeesetten, de hiába küzdő férfi szerepében. És persze hátborzongatóan lenyűgöző annak az 50-es években még uralkodó felfogásnak az ábrázolása is, hogy a homoszexualitás egyfajta betegség, amiből kezeléssel és főleg akaraterővel ki lehet gyógyulni.

Dennis Quaid kísértésbe esik a nyaralóhelyen

Quaid szerint a film legfontosabb témája a titkolózás és a rejtőzködés ára: "[a végére a figurám eljut odáig, hogy] már igazi kapcsolatot építhet ki a gyerekeivel. Addig a fő problémája az, hogy nem él autentikus életet, és ez nyomasztja. Ezt még ma is látom a meleg közösségben: hogy vannak, akik titkolózva, szégyenben élnek, és másnak mutatják magukat, mint amik valójában. Ma nyilván könnyebb felvállalni a homoszexualitást, mint az 50-es években volt, ugyanakkor voltak meleg barátaim, akikkel együtt nőttem fel, és tanúja voltam a coming-outjukat megelőző időszaknak, amikor egy párhuzamos titkos életet folytattak ... Ma már nem jelent nagy rizikót elvállalni egy meleg szerepet, hacsak az ember el nem tolja. De itt nem volt semmi parodisztikus a figurában, a film őszintén foglalkozott a főhősök problémáival, úgyhogy egy pillanatig sem tétováztam, hogy eljátsszam-e".

* * *

9. Tom Hanks a Philadelphiá-ban (1993)

Tom Hanks és Antonio Banderas a Philadelphiá-ban

A Philadelphiá-ról ugyan elsőre a szemérmetlen érzelmi hatásvadászat és Bruce Springsteen agyonjátszott Streets of Philadelphiá-ja jut eszünkbe, de ha nem is tartozik a filmtörténet felejthetetlen alkotásai közé, azért azt el kell ismerni, hogy társadalmi hatása valószínűleg nem volt csekély. A 90-es évek elején a film még kifejezetten felvilágosító jellegű volt, sokaknak még újat mondott például azzal, hogy az AIDS-t nem lehet kézfogáson keresztül elkapni. Azzal, hogy elvállalta a meleg, AIDS-ben haldokló ügyvéd szerepét, Tom Hanks valószínűleg a világ leghatékonyabb felvilágosító kampányát folytatta le (és persze Oscar is járt érte).

Antonio Banderas aggódik a kórházba került Tom Hanksért

Hanks az Oscar-díjkiosztón többek közt a szerelmét alakító Antonio Banderasnak mondott köszönetet, "az egyetlen embernek, akire lecserélném a szerelmemet". Banderas persze már rutinosan hozta a meleg szeretőt, hiszen Pedro Almodóvar férfimúzsájaként játszott már homoszexuális muzulmán terroristát (A szenvedélyek labirintusa) és egy menő rendezőbe végletesen és végzetesen belehabarodó pasit (A vágy törvénye) is. Hanks köszönőbeszéde egyébként nem Banderas miatt híresült el, hanem azért, mert egy meleg osztálytársának és drámatanárának is megköszönte a díjat. Bár a valóságban Hanks a díjátadó előtt felhívta a tanárt, és engedélyt kért tőle, hogy díjazása esetén használhassa a nevét, a jelenet beindította Scott Rudin producer fantáziáját, és ez alapján született meg A boldogító nem című film, amelyben egy híresség ily módon leplezi le egykori tanára homoszexualitását.

* * *

8. Leonardo DiCaprio a Teljes napfogyatkozás-ban (1995)

Leonardo DiCaprio és David Thewlis a Teljes napfogyatkozás-ban

Todd McCarthy a Varietyben megjelent kritikájában kifogásolja, hogy Agnieszka Holland "groteszk direktséggel", premier plánban mutatja meg a csók- és szexjeleneteket Leonardo DiCaprio és David Thewlis közt a filmben, ami éppenséggel nem vet jó fényt a kritikusra, viszont azzal a véleményével nem állt egyedül, hogy a film furcsán keveset foglalkozik Arthur Rimbaud (DiCaprio) és Paul Verlaine (Thewlis) költészetével a heves és destruktív szerelmi életükhöz képest.

Leonardo DiCaprio és David Thewlis összejön

A húszéves DiCaprio nagyon meggyőző a saját zsenialitásával szemben cseppnyi kétséget sem tápláló fiatal költő szerepében, akinek ugyan az idősebb Verlaine a mentora, szadomazichisztikus viszonyukban azonban végig ő van nyeregben. Ezt gusztán illusztrálja például az a jelenet is, amelyben Rimbaud, puszta szórakozásból, illetve, mert úgy gondolja, szerelmének ennyit el kell viselnie érte, egy kést szúr szeretője tenyerébe.

* * *

7. Javier Bardem a Mielőtt leszáll az éj-ben (2000)

Javier Bardem és Johnny Depp a Mielőtt leszáll az éj-ben

Eredetileg Benicio Del Toro alakította volna Reinaldo Arenast, a meleg kubai írót a filmben, Bardem pedig Lazaro Gomez Carrilest játszotta volna (azt a szerepet végül Olivier Martinez kapta), de Del Toro visszamondta a felkérést. Carriles örült a cserének: Bardemben azonnal 1990-ben, AIDS-ben meghalt barátjára ismert és nem saját magára. Arenas megformálásához Bardem zni nem csak az író akcentusát tanulta meg utánozni, hanem Carriles segítségével azt a "kis homokos járást is" (idézet Carrilestől), ami annyira jellemző volt rá. Az átlényegülés olyan jól sikerült, hogy forgatás végén Carriles el is kámpicsorodott: "majdnem egy évig úgy éreztem, mintha Reinaldo itt lenne és beszélhetnék hozzá, de aztán Bardem végzett a filmmel, és visszaváltozott Javier Bardemmé. Ettől elszomorodtam és majdhogynem becsapottnak éreztem magam, mintha végig csak hitegetett volna".

Javier Bardem kér egy kis szívességet Johnny Depptől

A hányattatott sorsú író megformálása az Amerikai Filmakadémiának is bejött, egyedül talán csak Bardem nem volt elégedett saját alakításával, aki szerint az energiái nagy részét felemésztette a manírok utánzása, és a lényeget nem sikerült megragadnia. Pedig komolyan készült a szerepre: állítása szerint tizenvalahányszor megnézte a forgatás előtt a Philadelphiá-t, hogy ihletet merítsen Tom Hanks alakításából. 2001-ben aztán pont vele versenyezhetett a legjobb férfi alakítás díjáért, de mindketten hoppon maradtak Russell Crowe gladiátora miatt. Bardem mellett persze muszáj megemlíteni Johnny Depp fergeteges epizódszerepét is a filmben: ő alakítja Bon Bont, a transzvesztitát, aki nem csak szexis megjelenése, hanem egy különleges képessége folytán is nagyon népszerű a rabok közt a börtönben, ahol Arenas ül: meglepően nagy mennyiségű cuccot képes végbelében ki-be csempészni. Néhány forduló, és Arenas regénye máris útban van a francia kiadó felé.

* * *

6. Charlize Theron A rém-ben (2003)

Christina Ricci és Charlize Theron A rém-ben

A legjobb női alakítás Oscar-díjának elnyerése után Charlize Theron lett mindenki kedvenc példája arra a tézisre, hogy az Oscarhoz az elcsúnyuláson keresztül vezet a legrövidebb út a sztárok számára. A leszbikus, prostituált sorozatgyilkos megformálásához a babaarcú Theron tényleg bámulatos átalakuláson esett át, aminek nem is a plusz tizenvalahány kiló, a bőrét elcsúfító smink vagy a kiszedett szemöldök volt az alapköve, hanem az az ijesztően befeszített állkapocs és lefelé görbülő száj, ami a 2002-ben kivégzett Aileen Wuornos megjelenésének legmarkánsabb jellemzője volt.

Charlize Theron elmagyarázza Christina Riccinek, hogy miért fontos gyilkolni

A rém után közvetlenül Theron leforgatta a Nézz az égre! című 30-as években játszódó filmet, amiben szintén biszexuális volt, de amúgy mindenben Aileen szöges ellentéte: egy Gilda nevű, gyönyörű, luxuséletmódot folytató és szabados nőt alakított, aki egy pasival - Stuart Townsend, aki az életben is Theron párja - és egy spanyol nővel - Penélope Cruz - is megosztja otthonát és ágyát. Theron egy interjúban elmondta, hogy számára sem Aileen, sem Gilda figurájához nem a biszexualitás a kulcs, hanem a szeretetéhség: "Gildában és Aileenben ez közös, de különböző okokból. Aileen számkivetett volt, aki bárkitől elfogadta volna a szeretetet, az nem számított, hogy férfi vagy nő az illető. Gilda is hasonlóan érez, de az ő motivációja az, hogy meg akarja tapasztalni az összes lehetséges típusú szerelmet, amit egy életben meg lehet".