Szex és New York 2: A múmia visszatér

A Szex és New York 2-ben emelik a tétet: ez a film ízléstelenebb, vontatottabb, unalmasabb és értelmetlenebb, mint a két évvel ezelőtti első film. Sarah Jessica Parker múmiája pedig könyörtelenül bosszút áll a tizenhat év feletti nézőkön.

Rögtön az elején tisztázzunk valamit: ez egy nagyon rossz film. Rossz volt az első rész is, de akkor még talán hajtotta az embert a vágy, hogy a tévésorozat befejezése után újra láthassa a négy magassarkú New York-i barátnőt. A folytatásban azért ennél több kéne. Akinek persze elég az, hogy Carrie és a többiek megint 5 epizódnyi időben visonganak, lelkiznek, öltöznek és vetkőznek, az ne is olvasson tovább; őt tökéletesen kielégíti majd a Szex és New York 2.

Emelték a tétet. A második részben Michael Patrick King merészen megduplázza az első rész összes értelmetlen, unalmasba hajló laufját és lendületesen léghajónyira dagasztja az összes eddigi klisét. Melegházasság? Hát akkor minimum egy Liza Minelli szórakoztassa a násznépet, nem baj, hogy végig azon rettegtem, szegény asszony ne kapjon szívinfarktust ez alatt a groteszk Single Ladies-show alatt. A harmadik részben valószínűleg Diana Ross és Barbra Streisand lesz a két tanú, nem tudom; ezek a New York-i melegek (vagy inkább "langyik", ahogy a magyar szinkron fogalmazott) már csak így hajlandóak örök hűséget esküdni egymásnak.

És a sztori. A múltkori részben Mexikóban lazultak a csajok, most repüljenek Abu Dhabiba. Sőt, ragadjanak is ott, egy luxushotelben. Szóljon ez a két és félórás film erről: mit csinál négy jól karbantartott, többnyire rosszízlésű negyvenes-ötvenes amerikai nő egy hétcsillagos arab szállodában? Mexikóból tényleg elég volt félóra, de ez a kiruccanás legyen inkább másfél órás, vagy még annál is több. Kit érdekel New York, de komolyan? Oda történet kellett volna, karakterek. Ide elég a négy csaj, a rosszul értelmezett keleti kényelem, az egykedvű homoktenger, a fura arabok, Samantha "meredek" poénjai, meg a ruhák. (A ruhák? A négy nő legtöbbször úgy fest, mintha a Cirque du Soleil jelmezeiben indulnának aerobikozni a sivatagba.)

Jelenet a Szex és New York 2-ből

Merész gondolat, hogy ezért a forgatókönyvért valaki fizetést kapott. A Szex és New York, a sorozat, hajdanán arról szólt, hogy van egy város, egy legenda, egy álom és ebből hozzunk ki mindent, amit csak lehet. Én is éltem ott egy évet, tudom, mennyire volt a valóság Carrie-ék világa és mennyire nem az, de ez sem zavart, mert szeretem a legendákat és szeretem az álmokat. Ez zavar a legjobban ebben a két filmben: közük nincs már New Yorkhoz, vagy akár a négy csaj legendás barátságához. Az első két percben felvillan valami, felcsendül Alicia Keys, naná, és Carrie visszaemlékezik, milyen volt az életük valamikor a nyolcvanas évek New Yorkjában, amikor először találkoztak. Jól figyeljenek, mert ez a film csúcspontja; innen már csak lefelé visz az út. A következő 144 perc mélypontok sorozata, és nehéz eldönteni, mikor süllyedünk a legmélyebbre. Talán, amikor azon kell nevetnünk, hogy Charlotte aerobikcucca jól bevág a lába között, vagy a karaoke-jelenet, ami egy hosszú, vontatott dal (I Am Woman) kötelező végighallgatásával jár, vagy Samantha bármelyik, tetszés szerinti orgazmus-üvöltése, vagy flörtje a dán, dereshajú építésszel, aki pontosan úgy néz ki, mintha egy igényesnek szánt Los Angeles-i szoftpornóból lépett volna ki.

Jelenet a Szex és New York 2-ből

Korhatáros a film, tizenhat éven felülieknek nem ajánlott, amit leginkább akkor ért meg az ember, amikor Sarah Jessica Parkert a kelleténél közelebbről mutatja a kamera. Nem értem, egy ekkora profi gépezet miért nem képes emberi vonásokat varázsolni SJP arcából a vászonra? Miért kell egy ilyen ijesztően torz, merev arcot pár centiről mutatni? Elrettentésül? Ilyen leszel, kislányom, ha nem vigyázol. Egy múmia. Elveszíted az arcvonásaidat, csak a szempillafesték, meg a ruhák maradnak, a tűsarkú kiscipők. Carrie Bradshaw tényleg befásul ebben a részben: a házassága Biggel két év után szép lassan unalomba csusszan, így aztán az egész kapcsolatot kiírják a filmből. A hotelszobák ízléstelen túlkapásai Abu Dhabiban sokkal izgalmasabbak. Meg az Iszlám, amiről még mindig gyakorlatilag semmit sem tud a Nyugat. Michael Patrick King nem zavartatja magát, merészen kóstolgatja ezt a témát is és kimondja: nők, szerte a világban, teljesen mindegy, milyen fekete lebernyegbe bugyolálnak benneteket a férfiak, a lepel alatt úgyis a Prada tavaszi kollekciója dobban. Megvan a kapocs, csin-csin.

Sarah Jessica Parker és Chris Noth a Szex és New York 2-ben

Van egy jelenet, amiben Carrie elszontyolodva felolvassa barátnőinek a The New Yorker kritikáját legújabb könyvéről: ha csak ennyire felszínesen tudja kapargatni a házasság témáját, akkor inkább hallgasson el. Nem hiába olvassa Carrie húsz éve vallálos áhítattal a világ első számú sznobmagazinját, ezek tudnak valamit. Igazat szól a fiktív kritika. Ha nem tudsz valami fontosat, emberit elmondani a városról, ahol élsz, vagy a kapcsolatokról, barátságokról, házasságról, vagy akár a divatról, akkor maradj csendben és ne forgass róla filmet.