Fenyő Iván arcát belenyomják a nyomorba

Fenyő Iván nagyképű újságíró, aki egy éjszaka egy lepattant kocsmában szembesül az igazi emberi nyomorral. Miklauzic Bence tévéfilmjét Mikszáth-novellákból gyúrták össze, de az alkotók szerint a sötét sztori üzenete nagyon is aktuális. Az Éji séták, éji alakok forgatásán jártunk.

A budapesti éjszakában, egy szebb napokat látott, ütött-kopott kocsmahelyiségben vagyunk. Sűrű füst kanyarog az asztalokon hagyott, félig üres borospoharak közt, a fáradtan pislákoló lámpák sárgás fénye éppen csak átküzdi magát rajta. Egy szerencsétlen, lerongyolódott férfi csaholásszerűen, meggörnyedve köhög a szoba közepén, egy cilinderes férfi föléhajolva gúnyolja kutyaugatást mímelve. Egy hátranyalt hajú, jól öltözött fiatalúr kicsit zavartan próbál véget vetni a kínos jelenetnek.

Egy forgatásba épp csak belenézve nem igen lehet megítélni, hogy milyen lesz a kész film, de itt már most elég erősen átjön a letűnt pesti éjszakák alkoholos-füstös-mocsokban fetrengős hangulata. Az Éji séták, éji alakok című tévéfilm forgatásán vagyunk az MTV székházában: mindössze két díszletben (az említett kocsma és egy korláttal épp csak jelzett híd), tíz nap alatt forog a kisköltségvetésű produkció Fenyő Ivánnal és Székely B. Miklóssal a főszerepben.

A rendező Miklauzic Bence, aki korábban az Ébrenjárók-at, és a még bemutatás előtt álló A zöld sárkány gyermekei-t csinálta. Az Éji séták, éji alakok-hoz Hegedűs Bálint forgatókönyvíró Mikszáth Kálmán 1880-as években, különböző újságokban megjelent, tíz-tizenöt tárcanovellájának motívumait, figuráit és szituációit gyúrta össze, így, mint a rendező mondja, egy olyan történet kerekedett ki, "amit ebben a formában Mikszáth soha nem írt meg, viszont megírta az összes szereplőjét, és magát a gondolatot, amiről szól. Azt, hogy a társadalom szélén élő emberek a puszta túlélésért milyen eszközökhöz kell folyamodjanak".

Székely B. Miklós alakítja a társadalom peremén vegetáló, a fenti jelenetben hörögve köhögő figurát, Gimey János munkanélküli szedőt, aki egy éjszaka találkozik egykori munkahelyének, a Pesti Hírlapnak a szerkesztőjével, Rikner Mihállyal (Fenyő Iván, a hátranyalt hajú fiatalúr). Gimeyt megharapta egy veszett kutya, elhatalmasodóban van rajta a betegség, és fél, hogy kárt tehet saját lányában (Bánfalvi Eszter), ezért ajánlatot tesz Riknernek: ha meghívja őt vacsorára, végignézheti és zaftos sztoriként megírhatja az utolsó éjszakáját.

Középen Bánfalvi Eszter, Fenyő Iván és Székely B. Miklós | Nézz még több képet!

Rikner ellentmondásos figura, aki ugyan emberi történetekről ír, mégsem szeret olyan közel merészkedni a történetek alanyaihoz, hogy esélye lenne megérteni őket. Fenyő Iván szerint figurája "egy olyan karakter, aki a film elején nagyon hideg, távolságtartó, lekezelő, az igazi életbe, porba, nyomorba beleszagolni nem akaró, aztán bevonódik egy olyan helyzetbe, ahol az arcát kőkeményen belenyomják a nyomorba. Ezáltal összetörik rajta a máz, ami védte, kiderül, hogy van szíve és van benne együttérzés, látjuk, hogy nagyon is érzékeny, nyitott, melegszívű srác, aki csak fölvett egy pózt. A végén úgy érzi, hogy becsapták, átverték, kihasználták, de mégis nyer azzal, amin átment. Azt hiszem, öt év múlva visszatekintve azt mondaná, hogy 'nagyon durva éjszaka volt, de nagyon jó, hogy megéltem'. Durván és erőszakkal, de felnyitják a szemét."

A figurát Mikszáth Kálmánról mintázták az alkotók, aki sokszor beleszőtte saját magát is a novelláiba. Ezek a rövid, legtöbbször szörnyű emberi sorsokat bemutató írások megtörtént eseteket dolgoztak fel, valós szereplőkről szóltak, így Mikszáth tulajdonképpen maga is a bulvárt szolgálta, de Miklauzic hangsúlyozza, hogy az író olyan emberi mélységet adott ezeknek a történeteknek, amely egyértelműen tükrözte médiakritikus szemléletét.

Székely B. Miklós, Lengyel Ferenc, Egyed Attila, Miklauzic Bence | Nézz még több képet!

Nyilván azonnal a mai bulvárújságírásra asszociál az ember, de Fenyő nem akarja erőltetni a sztori aktualizálását: "Lejön majd a képernyőről, hogy ő egy újságíró, szerkesztő, látjuk, hogy milyen karakter, és elképzeljük, hogy ma is vannak ilyen emberek, akár az újságírók közt is, de én ezt nem akarom külön hangsúlyozni. Nyilván azért jön ide a kocsmába, hogy hasznot húzzon a helyzetből, de ez a munkája. Nem a figura foglalkozása a lényeges, hanem, hogy hogyan működik azokkal az emberekkel, akikből él, hogyan bánik velük. Ez izgalmas és teljesen egyetemes."

A történet a rendező szerint egyáltalán nem csak a bulvár-vonal miatt aktuális: "Amiről szól, vastagon jelen van ma is. Mindnyájan látjuk, hogy hányan küzdenek a puszta túlélésért, és hogy mikre kényszerülnek emberek, hogy enni tudjanak. Ezekben a novellákban Mikszáth egészen más világot ír le, mint amire a gimnáziumi olvasmányélményeiből emlékszik az ember. Egy meglepően sötét és kilátástalan világot ábrázol, és ez nagyon élesen szól a mához."

Székely B. Miklós gyakorolja a fuldoklást | Nézz még több képet a forgatásról!

Annak ellenére, hogy történetei sötétek, Mikszáth tárcanovelláiban rengeteg humor és irónia is bujkál, az író élvezettel élcelődik az emberi gyarlóságokon, az Éji séták, éji alakok hangvétele ugyanakkor nem lesz humoros. Ahogy Miklauzic mondja: "Mikszáth borzasztó dolgokat ír le, a gyerekhaláltól kezdve a gyilkolásig, és számomra nagyon meglepő volt, hogy mennyire kedélyesen tudja elmesélni a legelképesztőbb történeteket is. Számomra ez kegyetlen dolognak tűnik, de abban a korban egészen máshogy álltak az emberi élethez és halálhoz, sokkal kézenfekvőbb volt a halál jelenléte: az ember elpusztulhat, és ez természetes dolog. Ezt a hidegséget, kegyetlenséget megtartjuk, mert pont azt tükrözi, hogy nincs szolidaritás az emberekben, a saját túlélésének biztosítása mellett senkinek nem marad se ideje, se energiája, se segítő keze, hogy egy másik embernek segítsen."

Az Éji séták, éji alakok először december 27-én, 20 órakor lesz látható az M1-en.