Mindenkinek mást jelent a szórakozás. Én például végig tudok szorongani egy olyan vígjátékot, mint a Testcsere, mert fáj az érzéketlensége és a durvasága. Egy Adam Sandler-, vagy egy Rob Schneider-film alatt az ereimet is fel tudnám vágni. Ha Jason Statham még egyszer kiugrik pilóta napszemüvegben egy lángoló autóból, és vetődés közben sortüzet ad a latinó gengszterre, én falba verem a fejem, és a következő olyan thrillerről is ordítva rohanok majd ki, aminek a végén kiderül, hogy a gyilkos skizofrén.
Viszont Az adósság nekem való szórakozás. Két óra izgalom, hagyom, hogy az orromnál fogva vezessenek. Titokzatos grimaszok, elfojtott érzelmek, elcseszett kapcsolatok. Az első perctől elhiszek neki mindent, mert ragaszkodik ahhoz, hogy valódi emberekről meséljen. A végén még az is felmerül bennem, hogy igaz történetet láttam - ez ám a siker.
Az is igaz, hogy a kémtörténet egy agyalós műfaj. Csak az ül be rá, aki hajlandó gondolkodni a moziban - ha nem is az élet értelmén, de legalább az emberi kapcsolatok kiismerhetetlen rendszerén, és az emberi természet felderíthetetlen bonyolultságán. De Az adósság nemcsak kémtörténet, sokkal inkább bosszúfilm, és ezzel mindannyiunk elevenébe vág. Ha lenne hozzá erőnk, kitartásunk, és önfegyelünk, nekünk is lenne olyan, akin bosszút állnánk. A Moszad ügynökeinél viszont ez alapfeltétel.
Két filmet látunk. Az első 1966-ban játszódik, amikor három fiatal izraeli kém kelet-Berlinbe érkezik, hogy levadásszon egy egykori náci orvost, aki horrorisztikus kísérleteket végzett a buchenwaldi koncentrációs táborban, de megúszta a felelősségrevonást. Továbbra is praktizál nőgyógyászként. A három ügynök - Jessica Chastain, Sam Worthington és Marton Csokas figurája - pontos tervvel érkezik: élve kell elkapniuk az orvost, hogy otthon bíróság elé állítsák. Az akció kezdetén egymást sem ismerik, mire pedig végeznek, egy életre összefűzi őket a sorsuk.
Az adósság | Jessica Chastain, Marton Csokas és Sam Worthington |
Szép, tiszta pillanatok örökítik meg a kapcsolataik alakulását, miközben a küldetés is a végkifejlet felé halad. Remek a színészválasztás: mindhárom szereplő erős karakter, de a legerősebb közülük Jessica Chastain. Mostanáig csak híreket hallhattuk arról, hogy ő lesz Hollywood következő nagy sztárja, de most meg is győződhetünk róla. Mintha Nagy-Kálózy Eszter amerikai kishugát látnánk: finom szépség, és finoman is játszik, a filmbeli jelenléte mégis nagyon erőteljes és koncentrált. Bár Az adósság-ot Helen Mirrennel hirdetik, fiatalkori alteregójának végül sikerül mélyebb nyomot hagyni nála. De Sam Worthington és Marton Csokas is kifogástalan.
Az orvos személyében pedig sikerül bemutatni, milyen is az emberi gonoszság igazi arca. Nem Hókuszpókot vagy egy gonosz törpét látunk, hanem egy sokkal összetettebb, ijesztő emberi lényt, akinek a hatása alól az sem tudja kivonni magát, akit éppen erre képeztek ki, és aki minden idegszálával csak erre koncentrál. Egy ilyen karakterre nem könnyű ma német színészt találni - ők érthető módon ódzkodnak az embertelen náci szerepétől -, ezért a dán Jesper Christensen játssza a figurát, hátborzongatóan.
Az adósság | Jesper Christensen |
Mielőtt kezdett venné a második felvonás, amely már a közelmúltban játszódik, van egy nagy pillanata a filmnek: még egyszer lejátsszák ugyanazt a jelenetet, amivel Az adósságot kezdték. Szinte hallani a teremben ülők zúgolódását, hogy újra végig kell nézni a jelenetet, de a rendező túljár az eszükön. Nem a szánkba akarta rágni, hanem csavar rajta egyet. Épp akkor, amikor már ellustulunk, és elkezdenénk nem figyelni. Úgyhogy a fordulat valóban meglepő, és hatásos. Egy teljesen új történet veheti kezdetét.
A második film kulcsfigurája Helen Mirren, az ő életében van még tétje a a történetnek. Ha Jessica Chastain után halványabbnak tűnik is az alakítás, a két idős férfiszínésznél - Tom Wilkonsonnál és Ciarán Hindsnél - mindenképp szerencsésebb választás volt. A férfiak esetében sem a színészi képességek hiányosságairól van szó - hiszen két rutinos öreg rókáról beszélünk -, hanem arról, hogy nincs meg az összhang a figurák fiatal- és időskori megjelenítése között.
Az adósság | Helen Mirren |
De mivel a forgatókönyv új munícióval töltekezett, és Helen Mirren hoz egy megbízható színvonalat, a történet alig veszít a feszültségéből. És számunkra az is sokat hozzáad, hogy Budapest újabb arcát fedezhetjük fel benne. Fővárosunk ugyanis a film első felében Kelet-Berlint "játszotta", a másodikban pedig Kijevet. Egy-egy magyar színész is felbukkan, például Tompos Kátya egy apró szerepben - amiben az orosz tudádását is kihasználták -, Gőz István összetéveszthetetlen alakja pedig egy fontos karakterben. Helen Mirrent is halljuk oroszul beszélni, és nem hoz szégyent orosz őseire.
A történet természetesen megnyugtató véget ér, és hazamehetünk egy kellemes este emlékével. Nem állítom, hogy az ember még másnap is felidézgeti a film jeleneteit, vagy hogy hetekig foglalkoztatják majd a nyitva hagyott kérdések. Ez egy szórakoztató mozi, egy korrekt iparos munka. Elsősorban egy jól megírt sztori, másodsorban egy gondos rendezői teljesítmény. De mivel ebből is kevés van - és valamennyi közünk is van hozzá - becsüljük meg.