Az adósság (2010)
Hat remek színészt sikerült összeszedni a két idősíkon játszódó filmhez. A 60-as évek derekán Kelet-Berlinben egy náci háborús bűnöst becserkésző három fiatal Moszad-ügynököt Jessica Chastain, Sam Worthington és Marton Csokas alakítja. A 90-es évek végére átváltoznak Helen Mirrenné, Ciarán Hindsszá és Tom Wilkinsonná. Mirren és Chastain sem hasonlítanak egymásra, de sebaj, legalább kapnak egy jókora sebhelyet az arcukra, ami félreérthetetlenül jelzi azonosságukat. A meglepő viszont az, hogy a kékszemű, vöröshajú Sam Worthington a sötétszemű sötéthajú Ciarán Hindsszá lényegül át, a sötétszemű, sötéthajú Marton Csokasból pedig Tom Wilkinson lesz. Olyan, mintha egyszer adminisztrációs hiba révén összecserélték volna a szereplőket, és véletlenül úgy maradt volna a dolog. * * * Nagy hal (2003)
Eredetileg Steven Spielberg rendezte volna a filmet, aki azt szerette volna, hogy a főhőst, Edward Bloomot idősen Jack Nicholson alakítsa. Amikor Tim Burtoné lett a projekt, eljátszott a gondolattal, hogy megtartja Nicholsont (aki akkor 65 éves volt), és részben maszkkal, részben számítógépes trükkel átváltoztatja a fiatalkori jelenetekhez, de szerencsére ezt az ötletet aztán elvetette. A film producerei, akik akkoriban Ewan McGregorral dolgoztak a Pokolba a szerelemmel-en, úgy vélték, McGregor kiköpött úgy néz ki, mint a fiatal Albert Finney, az ő ötletük volt, hogy McGregor és Finney alakítsák a főhőst. Burtont állítólag a '63-as, Finney főszereplésével készült Tom Jones győzte meg végleg a dologról. * * * A Keresztapa és A Keresztapa 2 (1972, 1974)
Francis Ford Coppola eredetileg úgy gondolta, az ötven körüli Marlon Brando, aki az első filmben az idős Vito Corleonét alakította, remekül eljátssza majd a fiatalt is a folytatásban, de aztán beugrott neki, hogy (az akkor még alig ismert) Robert De Niro nagyot alakított az első film meghallgatásán, és pont jó lesz a fiatal Vito szerepére. De Niro ugyanis már megkapta Paulie szerepét az első részben, de Michael sokkal fontosabb szerepére Coppola csak azzal a feltétellel tudta megszerezni Al Pacinót, hogy adott helyette egy másik színészt A banda, amelyik nem tudott jól lőni című filmbe, és De Nirót engedte át. Végül ez hatalmas mázlinak bizonyult, hiszen ha De Niro Paulie lett volna az első részben, utána nem játszhatta volna el a fiatal Vitót a másodikban. Brando az első filmért főszereplői, De Niro a másodikért mellékszereplői Oscar-díjat nyert, és az Oscar történetében mind a mai napig ez az egyetlen eset, hogy két színész ugyanannak a figurának a megformálásáért kapta meg a díjat. * * * Sleepers - Pokoli lecke (1996)
Barry Levinson rendezőnek négy gyerek-felnőtt párosra volt szüksége: a 60-as években induló történetben négy alacsony sorból származó, bajkeverő New York-i srác javítóintézetbe kerül, ahol a szadista őrök (élükön Kevin Baconnel) megerőszakolják, kínozzák őket. Mire felnőttként abba a helyzetbe kerülnek, hogy végre bosszút állhatnak, már Brad Pitt-té, Jason Patrickké, Billy Cruduppá és Ron Eldarddá változtak. Pitt párja a legizgalmasabb: fiatalkori énjét a szerep kedvéért kontaktlencsével kékszeművé varázsolt Brad Renfro alakította a filmben, aki a 90-es évek tinisztárja volt (Az ügyfél, Hazudozni Amerikában, Tétova tinédzserek), de a drogfüggőség hamar tönkretette, és 2008-ban, huszonöt évesen meghalt herointúladagolásban. * * * Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989)
A harmadik Indiana Jones-film a tizenhárom éves Indy (River Phoenix) egyik korai, balul elsülő kalandjával nyit, ami egyszerre magyarázza meg a felnőtt Indy vagány, korbácsos-kalapos megjelenését és világít rá Indynek és apjának az ellentmondásos viszonyára. Harrison Ford javasolta River Phoenixt a fiatal Indy szerepére, akivel már dolgozott a három évvel korábbi A Moszkító-part-ban, ahol Phoenix a fiát játszotta. A fiatal színész állítólag nem foglalkozott azzal, hogy Indy figuráját tanulmányozza, inkább a civil Ford viselkedését és gesztusait leste el a figurához. Ez a film adta az ötletet Az ifjú Indiana Jones kalandjai című tévésorozathoz, aminek a főszerepét rögtön fel is ajánlották Phoenixnek, de neki éppen felívelőben volt a filmes karrierje, ezért nem vállalta el a felkérést. * * * Titanic (1997)
A film kerettörténetében megjelenő 101 éves Rose-t alakító Gloria Stuart külsőleg ugyan nem emlékeztet a 17 éves Rose-t alakító Kate Winsletre, de James Cameron úgy érezte, van a két színésznőben valami közös - különösen a kirobbanó életöröm -, amitől a néző elhiszi majd, hogy ugyanazt az embert látja. Stuart 86 éves volt a film forgatásakor, ezért öregíteni kellett a szerephez, viszont aztán majdnem megélte a filmbeli korát: tavaly ősszel hunyt el százéves korában. Amikor Cameronék felkérték a szerepre, már rég visszavonult a színészkedéstől, de alakításának köszönhetően ő lett az eddigi legidősebb Oscar-jelölt. Rose megformálásáért Winsletet is jelölték a díjra, akivel aztán még egyszer megesett ugyanez: az Iris-ban ő és az idős Iris Murdochot alakító Judi Dench is jelölést kapott (a négy jelölés egyikét sem sikerült díjra váltani). * * * Természetesen fenti listánk koránt sem teljes, rengeteg filmben előfordul például, hogy a felnőtt főhős egy rövid visszapillantás erejéig megjelenik gyerekkorában is. Az emlékezetesebb duplázások közé tartozik Jena Malone-é, aki a Kapcsolat-ban játszotta Jodie Foster gyerekkori énjét, és Ralph Fiennes unokaöccséé, Hero-Fiennes Tiffiné, aki a Harry Potter és a Félvér Herceg-ben meggyőző volt a fiatal Voldemort szerepében.
A felolvasó-ban viszont Ralph Fiennes volt a másodhegedűs a David Kross által megformált fiatal figura mellett, aki Kate Winslettel folytatott erotikus viszonyt.
Ahhoz, hogy a Szerelmünk lapjai kellően érzelgős legyen, öregkori beugrókra volt szükség: Ryan Gosling idős megfelelőjét James Garner, Rachel McAdamsét pedig Gena Rowlands, a film rendezőjének, Nick Cassavetesnek az anyukája játszotta.
Koltai Lajos az Esté-hez káprázatos színésznőket szedett össze az idős és a fiatal szerepekre is: a fiatal Vanessa Redgrave-et Claire Danes, a fiatal Meryl Streepet pedig Streep lánya, Mamie Gummer alakította. |