Imádja a német sajtó Fliegauf Bence filmjét

Az idei Arany Medve-díj komoly várományosaként emlegetik a németországi napilapok Fliegauf Bence magyarországi romagyilkosságokat feldolgozó Csak a szél című filmjét. Az egyik kritikus azonnal nekiadná a fődíjat, a másik meg annyira rajong, hogy a befejezést is elárulja lelkesedésében. Egyvalamiben közösek a németországi sajtó reakciói: mindegyik szuperlatívuszokban beszél a filmről, mert elkerüli a közhelyeket, nem szépít, és tele van feszültséggel. Egyedül a magyar kormány propagandaszagú szórólapjai nem tetszettek a kinti újságíróknak.

Bár az összesített értékelésekben végül nem tudta lenyomni a filmfesztivál óta vezető német Barbara (kritikánk) című filmet, a német sajtó imádja a Berlinale egyetlen magyar versenyfilmjét (a filmről itt írtunk bővebben). Egyenesen az Arany Medvét ítélné oda a Csak a szél-nek a Berliner Zeitung, ami Berlinale-kiadásának főoldalán, háromnegyed oldalas cikkben méltatja a filmet. "Micsoda film! Az első pillanattól kezdve megakasztja az ember lélegzetét, nem tud visszadőlni, nem tud félrepillantani" - írja a cikk szerzője. Végig lelkes hangnemben fogalmaz, cikkének végén egyenesen kivételes rendezőnek hívja Fliegaufot, aki a "Csak a szél-lel a nézőben csak a legnagyobb csodálatot váltja ki művészete iránt".

Részlet a Csak a szél című filmből

Jóllehet a két legnagyobb berlini napilap felkért filmértékelői közepes vagy annál valamivel valamivel jobb pontokat adtak a Csak a szél-nek, az egyedi kritikák a mennyekbe magasztalják az egyetlen magyar versenyfilmet a Berlinale programjában. Az összes nagyobb német lap dicséri a feszültségtartást, "a mesteri minimalizmust", hogy nincs benne fölösleges kommentár, hogy "semmit sem szépít", hogy a rendező "tiszteli az életüket", és hogy nem klisés - ezek a leggyakoribb hangok. A Tagesspiegel című német lap a színészeket is dicséri: Toldi Katalint nagyszerű amatőrszínésznőnek nevezi, akárcsak a többi "roma szereplőt".

A Frankfurter Allgeimeine Zeitung egy hosszabb cikk végén beszél a filmről - ebbe a rövid szakaszba az is belefér, hogy szétszpojlerezze -, mindenesetre "jó esélyeket" lát az Arany Medvére.

Nehéz felvázolni, az egyetlen elégedetlenkedő Süddeutsche Zeitung kritikus mondatait anélkül, hogy eláruljuk a film végét. A lényeg, hogy a cikk írója szerint egészen az utolsó percig "majdnemhogy tökéletes a film", viszont a befejezéssel nagyon elégedetlen. "Mindenképpen pedagógiai sokkeszközökhöz kell nyúlni, amikor valaki a magyarországi kulturharc kellős közepén áll?" - teszi fel a kérdést a szerző.

Forrás: The Match Factory

Sárkány Lajos a Csak a szél című filmben

Kifejezetten a film vége tetszik viszont a Tagesspiegel szerzőjének: "A legszuperebb a vége. Előtte kétszer is azt hiszi már az ember, hogy vége, de a tragédia végén egy katartikus meglepetés áll".

Ő egyébként cikke végén kis kulturpolitikai kitekintést is tesz: "Magyarország egy olyan ország, ahol a szintók és romák, és már egy jó ideje a zsidók ismét nincsenek biztonságban. A nacionalizmus és az antiszemitizmus a politikában és a médiában társadalmilag újra elfogadható" - írja a lap, majd szót ejt a magyar kormány sajtótájékoztatón végzett szórólapozásáról is. "Ez az akció egész biztosan nem használ túl sokat a filmnek, ami ott van az Arany Medve várományosai között".

Még nem tudni, mikortól vetítik a magyar mozik a Csak a szél-t. A produkció sajtósa az [origo] kérdésére elárulta, hogy a producerek március végi-április eleji premiert szeretnének, de egyelőre nincs szerződésük egyik magyarországi forgalmazóval sem.

Olvasnivaló: A szemét nem kellék, hanem valóság - beszámolónk a Csak a szél berlini bemutatójáról