Még csinálok három Torrentét, aztán meghalok

Torrente megformálója, Santiago Segura bevallotta, őt kielégíti a legalantasabb emberi tulajdonságokat egyesítő filmfigura. Azt is elmesélte nekünk, hogy szerinte miért az övé a világ legszomorúbb rendezői életműve, hogy hogyan sikerült Oliver Stone-nak élete legkellemetlenebb moziélményét szereznie, és hogy mivel fog bosszút állni magyar szinkronhangján, Csuja Imrén.

Szombat este együtt buliztál a rajongókkal a Fogasházban. Meglepett, hogy ilyen sokan voltak rád kíváncsiak?

Meglepett, igen. Beszéltem ma azzal a színésszel (José Mota - a szerk.), aki Jositót játszotta a harmadik részben. Elküldtem neki egy fényképet, amin egy Jositónak öltözött rajongó látható. Hitetlenkedve kérdezte, hogy "téged ismernek Magyarországon?" Ez az egész egy csoda. Most gondolj bele, nálatok sosem mutatták be moziban a Torrente-filmeket, csak DVD-n vagy letöltve lehetett őket megnézni. Váratlanul ért ez a nagyszerű fogadtatás, és most nagyon boldog vagyok.

Korábban nem tudtad, hogy ennyire népszerű vagy nálunk?

Mondták ezt már nekem. Négy-öt évvel ezelőtt, egy barátom, Guillermo del Toro itt forgatta a Pokolfajzat 2-t. Egy kisebb szerepem volt a filmben. Ő mondta, hogy "figyelj, téged itt ismernek, hatalmas sztár vagy", de azt hittem, csak ugrat. Aztán egy kirakatban megláttam a filmjeimet. Megvettem, és otthon megnéztem őket magyar szinkronnal. Én tényleg azt hittem, hogy Guillermo ezt csak viccből mondta. Persze, kedvesek voltak az emberek, gondoltam, néhányan biztos látták a filmet és felismertek, de nem hittem volna, hogy ekkora kultusza van itt Torrentének. Az őrület fokát jól mutatja, hogy a szombat esti kvízjátékban olyan hihetetlenül nehéz kérdéseket is feltettek, mint hogy a törpe besúgó az első részből melyik szemén viselt tapaszt, a jobbon vagy a balon.

Te tudtad a választ?

Tudtam, persze. Mondjuk, kicsit diszlexiás vagyok, emiatt néha keverem a jobb és a bal oldalt.

Különbséget tudnak tenni a rajongók Santiago Segura és Torrente között?

Fogalmam sincs. Nem tudom. Ha kell, eléneklek pár strófát El Fary dalaiból, és vidámnak mutatom magam. Nem töprengek azon, hogy ők most csak Torrentét látják-e bennem, vagy sem. Itt is az lehet, mint Spanyolországban. A nézők 80 százaléka tisztában van vele, hogy ez egy film, egy kitalált karakter, és az egésznek az irónia a lényege. Van azonban 20 százalék, aki azt hiszi, hogy egy mitikus alak vagyok. Ők sokkal nagyobbnak képzelnek annál, mint aki valójában vagyok.

Santiago Segura

Ért már kellemetlen élmény amiatt, hogy Torrenteként viszonyultak hozzád a való életben?

Nem. De azért a kezdetekben zavart ez a dolog. Furcsa volt, mert hiába fogytam le a szerep után, mégis felismertek az emberek, és rám köszöntek, hogy "hé, Torrente!" Gondolj bele, hogy milyen érzés lehetett a Frankenstein szörnyét alakító színésznek, Boris Karloffnak, amikor odakiabáltak neki a repülőtéren, hogy "hé, Frankenstein!" Ma már ez nem zavar, kedves vagyok az emberekkel.

Milyen élmények alapján építetted fel a karaktert? Ismertél hasonló embereket?

Olyan ez, mint Frankestein szörnye, aki halottak darabjaiból készült. Benyomások, a többi ember megfigyelése alapján raktam össze Torrentét. Ő egy olyan karakter, aki az emberek összes hibáját magában hordozza. Egy igazi sorscsapás.

Egyszer azt mondtad, hogy Torrentében minden benne van, amit utálsz Spanyolországban. Idegengyűlölet, hímsovinizmus, és ez csak néhány a negatív személyiségjegyek közül. Tényleg ennyire sötéten látod a hazádat?

Nem, én az egész világot így látom, nemcsak Spanyolországot. Bárcsak csupán ott lenne hímsovinizmus vagy rasszizmus, de ezek a jelenségek, eltérő formában ugyan, de jelen vannak a világ minden pontján. A 21. században is sok nő és etnikum tölt be alárendelt szerepet.

Mit gondolsz, a karakter univerzális jellege miatt lehet népszerű Torrente Magyarországon is?

Valószínűleg. Ez egy nagyon helyi, mégis nagyon egyetemes dolog. Mindenhol működne ez a karakter, csak az apró részleteket kell kicserélni, El Faryt valamelyik helyi folkénekesre, az Atlético Madridot egy helyi csapatra. Apró dolgokon változtatva bárki megértheti Torrentét és az ő személyiségtípusát.

Van valami különleges jelentősége annak, hogy Torrente az Atlético Madridnak szurkol?

Igazából lehetett volna a Real Madrid is, vagy bármelyik másik focicsapat. De Torrente személyisége miatt mégiscsak indokolt volt ez a választás. Az Atlético vesztes csapatként van elkönyvelve. De az is közrejátszott, hogy amikor elkezdtem írni a filmet, az Atlético stadionja volt közelebb a lakásomhoz. Jó ötletnek tűnt. Emiatt aztán sok Atlético-drukker megsértődött, mivel történelmileg úgy alakult, hogy inkább a Real szurkolótábora volt jobboldali.

Torrente nosztalgiával tekint vissza a Franco-rendszerre, a jelen Spanyolországát pedig megveti. Ez mennyire általános hozzáállás a spanyolok körében?

Amikor egy népet hosszú időn keresztül elnyomás alatt tart egy totalitárius rendszer, akkor törvényszerű, hogy azt ironikus, cinikus humorral próbálják feldolgozni. Ebben azt hiszem, lehet hasonlóság Spanyolország és Magyarország között. De az emberek többsége nem nosztalgiázik. Tény, hogy szoktak azzal viccelni, hogy "bezzeg Francóval jobb lenne". De valójában azért emlékeznek jobb korként a Franco-rendszerre, mert arra az időszakra esett a gyerekkoruk, és más izgalmas dolgok, és ezeket a személyes emlékeket hajlamosak összemosni az akkoriban fennálló rendszerrel. Én jókat szórakozom ezen a Franco-korszakon nosztalgiázós embertípuson. Az emberek Spanyolországban általában elégedettek a demokratikus rendszerrel. A válság, a dolgok jelenlegi alakulása sok ember életét megnehezíti, de emiatt még nem szabad elfordulnunk a demokráciától.

A hétvégén találkoztál Csuja Imrével, aki a magyar változatban a szinkronhangod. Megláttad benne Torrentét?

Nem. Külsőre valóban hasonlít Torrentére, de egyébként egy nagyon rendes, félénk és végtelenül kedves ember. Azt hittem, hogy sokkal torrentésebb lesz, de kifejezetten zárkózottnak tűnt.

Az igaz, hogy felajánlottál neki egy szerepet az ötödik részben?

Megkérdeztem tőle, hogy volna-e kedve egy három-négy napos spanyolországi vakációhoz, mert szerintem nagyszerű lenne, ha a következő Torrenté-ben szerepelne. Utána még viccből hozzátettem, hogy az lesz a "bosszúm", hogy majd én fogom spanyolra szinkronizálni.

Santiago Segura

A negyedik rész tele van híres emberekkel. A Real Madridból feltűnik például Sergio Ramos, Arbeola és Higuaín. Ők mindannyian azért vállalták el ezeket a kis szerepet, mert Torrente-rajongók?

Az az igazság, hogy igen. Valójában ötven kisebb szerepben tűnnek fel ismert emberek a filmben, de ők csak Spanyolországon belül ismertek, azon kívül kevésbé. Ha Imre szerepelni fog a következő részben, akkor ez pont fordítva lesz, ő a spanyolok számára lesz teljesen ismeretlen. Próbálok minél szélesebb körből beválogatni embereket, ha például meglátok egy buszsofőrt, akit el tudok képzelni Torrente mellett, akkor ő is bekerül a filmbe. Tegnap például láttam egy magyar újságírót, aki nagyon tetszett.

Oliver Stone hogy került a harmadik részbe?

Oliver Stone azt mondta nekem, hogy a Torrente 2 volt élete legkellemetlenebb filmélménye, de ugyanakkor még sosem nevetett ennyit. Nagy rajongó lett. Később, amikor a Nagy Sándor, a hódító bemutatója miatt Spanyolországban járt, felajánlkozott, hogy szívesen eljátszik egy apró szerepet. Mondtam neki, hogy rendben van, egy részeget kell majd alakítania. Ezt annyira komolyan vette, hogy részegen érkezett meg a forgatásra. A harmadik részben egy másik amerikai rendező, John Landis is feltűnik egy jelenetben. A sportcsillagok szereplése Carlos Moyával kezdődött. Nagy rajongója volt az első Torrenté-nek, és felhívott, hogy szeretne részt venni a másodikban. Nyilván, ha az aktuális világelső mondja ezt neked, akkor kapásból igent mondasz. A focistáknak pedig nem is tudnék annyit fizetni, amennyiért egyébként eljönnének. De ők mind szeretik ezeket a filmeket. Torrente Spanyolországban egy nagyon-nagyon szeretett, mások által meg nagyon utált, egyedi, megosztó személyiség. Az biztos, hogy mindenki ismeri őt.

Akik utálják Torrentét, mi kivetni valót találnak benne?

Azt mondják, hogy gusztustalan, nem értik meg, hogy ez irónia. A mozikultúra legrosszabb és legszomorúbb részének tartják. Mások viszont megértik, hogy ez egyszerre szórakoztatás, paródia és kritika. Az, hogy Torrente ilyen legalja személyiség, még nem minősíti rögtön magát a filmet is.

Santiago Segura

Az elmúlt tizennégy évben hogyhogy nem rendeztél más filmet a négy Torrenté-n kívül?

Elég naplopó természet vagyok, nem szeretek dolgozni. Rengeteg energiámat felemészti az írás és rendezés. Egy Torrente-projekt az írás kezdetétől a forgatás végéig két évet vesz el az életemből. Ha őszinte akarok lenni, és ez most nem fog jó fényben feltüntetni művészként, félek attól, hogy olyan művet alkotnék, ami nem lesz sikeres, vagy nem lesz jó a megítélése. Valószínűleg még csinálok három Torrenté-t, aztán meghalok. Ez lesz a világ legszomorúbb rendezői életműve. Közben azért szerepelek tévéműsorokban, más filmekben, vagy éppen musicalben. Tavaly például a Producerek című darab főhősét, Max Bialystockot alakítottam Madridban. Őt a Broadwayn Nathan Lane játszotta. Szeretem a változatosságot.

A legtöbben Magyarországon csak Torrente szerepében ismernek téged. Melyik filmedet ajánlanád még nekik?

Életem első főszerepét Alex de la Iglesia A fenevad napja című filmjében játszottam el, ami egész Európában sikeres lett. Vagy még a legfrissebb munkámat ajánlanám figyelmükbe, amelyben szintén főszerepet játszom. El Gran Vázquez a címe, és egy képregényművészről szól, aki az ötvenes és a hatvanas években alkotott. Ha valaki esetleg jobban meg szeretné ismerni a munkásságomat, ezeket nyugodtan megnézheti. Vagy szintén Alex de la Iglesiától A nevetés halála című mozit. Ezekben a filmekben csak színészként voltam jelen. Egyébként próbálok úgy csinálni, mint Adam Sandler, és kicsit részt venni a színészi munkán kívül másban is. Azért odafigyel az ember arra, amiben feltűnik. Érdekes, hogy Torrente mint az önkifejezés legfontosabb formája kielégít engem. Torrentén keresztül meg tudtam valósítani azt, amit szerettem volna. Sosem lett volna meg a szükséges költségvetés a Torrente 4-hez (10 millió euró), ha nem lettek volna sikeresek az előző részek.

Alex de la Iglesia szinte összes eddigi filmjében szerepeltél, ilyen nagy köztetek a barátság?

Igen, jó barátok vagyunk, bár volt egy nyolcéves periódus, amikor kicsit eltávolodtunk egymástól.

Júniusban fogják bemutatni a magyar mozik az egyik korábbi filmedet, a Balada triste de trompetá-t. A kezdő jelenetben egy véres csata közepén találod magad. Mennyire volt élvezetes a forgatás?

Szörnyű élmény volt. Bohócnak öltöztettek, bohóccipőt adtak rám, Shirley Temple-frizurám volt, és egy machetével kellett hadonásznom. A háromnapos forgatás valóságos csata volt számomra. Robbantak körülöttem a bombák, én pedig azokban a szörnyű cipőkben próbáltam átugrálni a lövészárkokon úgy, hogy közben ne essek el, és ne szúródjon belém a bozótvágó kés.

Santiago Segura

Láttál már magyar filmeket? Van kedvenced?

Sok magyar filmet láttam, de olyan rendezők műveit, akik külföldön csináltak karriert. Egyik kedvencem például László Vajda. Vagy André De Toth, aki szintén magyar volt, és az Egyesült Államokban alkotott. Spanyolországban nehezen találsz magyar filmeket, Tarr Béla filmjeit sem adták ki nálunk. Rosszul is érzem magam amiatt, hogy nem láttam őket. Néha felmegyek az Amazonra, hogy megvegyek egy olasz klasszikust Blu-ray formátumban, de nagyon kevés van, amihez van felirat. Itt Budapesten is kedvem lenne DVD-ket venni, mert nagyon szeretem a mozit, otthon nagy gyűjteményem van, viszont ha olyan magyar filmet veszek, amihez nincs legalább angol felirat, akkor nem érek vele sokat. Párizsban is kedvem lett volna klasszikusokat vásárolni, Louis de Funes filmjeit, de csak francia felirat volt a lemezeken. Ezért is vagyok nagyon boldog, hogy a Torrente-filmekhez készült magyar szinkron.

Tényleg érdekelnek Tarr Béla filmjei?

Nem. [nevet] Igazából nem akartam idiótának tűnni, és mielőtt idejöttem volna, utánaolvastam az interneten a legjelentősebb magyar rendezőknek. Nagy segítség lenne, ha leírnátok nekem egy papírra a tíz legjobb magyar film címét. Jókat válasszatok, ne az unalmasakat. Az Üvegtigris-t például érdemes megnézni?

A Torrente sokkal jobb.

Köszönöm!

Vetítettek egyáltalán magyar filmet a spanyol mozikban?

Amióta élek, nem. A filmfesztiválokon biztosan, de oda aludni jár az ember. Vegyük például Theo Angelopoulos filmjeit, minimum háromórásak, kiválóan el lehet rajtuk bóbiskolni. Ne értsetek félre, szeretem a művészfilmeket is, de ezen a kategórián belül is vannak jó és rossz filmek. Én a jó filmeket szeretem. Amikor Csehországban voltam, sikerült megvennem Milos Forman korai filmjeit, köztük a Tűz van, babám-at, angol felirattal. Nagyon örültem nekik. Hibának tartom azt a hozzáállást, hogy ha egy filmen nevetnek a nézők, akkor az máris egy alsóbb kategóriába kerül komolyabb hangvételű társainál. A vígjáték az én választott zsánerem, és szerintem igenis nehéz jót alkotni ebben a műfajban.