Will Smithnek agyára ment a szcientológia

A Föld után egy jövőben játszódó, Robinson Crusoe kalandjait megidéző túléléstörténet apáról és fiúról. Ez izgalmasnak hangzik, viszont annyi épkézláb ötlet sincs benne, mint egy közepes rövidfilmben. Will Smith akcióhősnek remek, életvezetési tanácsadónak viszont csapnivaló, és most sajnos csak az utóbbi arcát láthatjuk.

A távoli jövőben egy űrhajó kényszerleszállást hajt végre az időközben lakatlanná vált Földön. Az egyedüli túlélő Cypher Raige (Will Smith) és a fia Kitai Raige (Jaden Smith). Cyphernek mindkét lába eltörött, ezért a tizenéves fiára hárul a feladat, hogy megkeresse a zuhanás közben kettétört űrhajó másik részét, és az abban található készülék segítségével hívójelet sugározzon az űrbe. A többnapos túra teljesítését nehezíti, hogy az eltelt évszázadok alatt a Föld élővilága megváltozott, és minden egyes élőlény úgy mutálódott, hogy képes legyen elpusztítani az embert. Vagy legalábbis ezzel a sületlenséggel ijesztgeti a gyerekét Cypher, mielőtt beküldené a vadonba.

A Föld után | Jaden Smith Forrás: InterCom

Adja magát, hogy a többszörösen megbukott (Az esemény, Az utolsó léghajlító) rendező, M. Night Shyamalan alkotásaként tekintsünk A Föld után-ra, és a film hibáit, erényeit az ő eddigi életműve kontextusában vizsgáljuk. Nem árt azonban tudni, hogy a történet Will Smith ötlete volt, és nem csupán a főszerepet vállalta el, hanem feleségével együtt a produceri teendőket is, ráadásul Kitait a saját fiával játszatta el. A Föld után egy újabb állomás Will Smith nagyratörő tervében, hogy filmsztárt csináljon Jaden Smithből. Nem véletlenül írtam sztárt, ugyanis a büszke apa nem hisz a dolgok rendes menetében: a fiát rögtön a csúcson akarja látni, és az sem zavarja, hogy Jaden színészként eddig semmi olyat nem mutatott, ami miatt a saját jogán megérdemelné a hírnevet. Cinizmus nélkül írom, néha tényleg nehéz lehet az őrülten gazdagok élete is. Jaden Smith háta mögött vajon hányszor súghattak össze gúnyosan, hogy apád nélkül senki lennél?

Visszatérve A Föld után-ra, a legkézenfekvőbb úgy értelmezni a filmet, mint egy utazást Will Smith zűrzavaros gondolatokkal kibélelt fejébe. Abban a kivételezett helyzetben van ő, hogy nem csupán a vacsoraasztalnál traktálhatja a fiát fárasztó életbölcsességekkel, hanem egy 130 millió dollárból készült szuperprodukciót is megvalósíthat az apa-fiú kapcsolatról, a világ elé tárva, milyen elveket tart fontosnak egy gyerek nevelésekor. A film megjelenése óta cikkek tömkelege foglalkozott Will Smith és a szcientológiai egyház kapcsolatával, illetve több párhuzamra is rámutattak L. Ron Hubbard sci-fi író, későbbi vallásalapító művei és tanításai, valamint A Föld után képi és gondolatvilága között. Nem vagyunk vallásszakértők, de elolvasva ezeket a cikkeket, nagyon is valószínűnek tűnik, hogy a szcientológia tanai köszönnek vissza a filmből. Az pedig egészen biztos, hogy ha becsöngetne hozzánk egy vándortérítő, és olyan, a filmben is elhangzó mondatokkal próbálna minket szédíteni, mint hogy "a félelem elmezavar", vagy hogy "kapaszkodj meg a jelen pillanatában", akkor rekordidő alatt ráznánk le.

A Föld után | Jaden Smith és Will Smith Forrás: InterCom

Kitai az erdőt járja, az apja pedig a technika segítségével minden lépését nyomon tudja követni az űrhajóból. Tanácsokat osztogat neki, hogy merre menjen tovább, mit csináljon, és sajnos az elviselhető időtartamnál sokkal hosszabban bölcselkedik a félelem természetéről. Az apa egy szuperkatona, és a fiától is elvárja, hogy úgy viselkedjen veszélyhelyzetben, mint egy gép, amely minden lehetőséget felmér, aztán hideg fejjel dönt. Elkeserítő azt látni, hogy arra neveli a gyerekét, hogy függetlenítse magát az érzelmeitől. A film propagandagyanús világában ez persze célravezető, a valóságban viszont az emberi mivoltától fosztaná meg a fiát ezzel az apa.

A Föld után persze elsősorban nyári popcornmozi, ezért a legfontosabb kérdés az, hogy mennyire szögez székbe a látványvilága. A válasz erre az, hogy nem igazán. A kezdeti rácsodálkozás a vadregényes tájra, az egész hegyoldalt elborító bölénycsordára hamar elmúlik, és helyét a közöny váltja fel. Az ábrázolt természet túlságosan is megszerkesztett: mintha egy olyan giccses képeslapot néznénk, amelyre megpróbálták összesűríteni a természet összes csodáját, őserdővel, működő vulkánokkal, vízesésekkel. Nagyobb baj, hogy a beharangozott fenevadak is csalódást keltőek. Egyszer egy nagyra nőtt példányokból álló, rikácsoló majomhorda elől menekül a főhős, máskor meg oroszlánféleségekkel kerül összetűzésbe. Semmi olyan, ami igazából megmozgatná a fantáziánkat. A legnagyobb csalódás kétségkívül a filmvégi szörny, az ursa, amelyről Cypher Raige is csak aggódó tekintettel mer mesélni a fiának. Amit aztán kapunk, az egy mozis mércével teljesen átlagos, nyáladzó fenevad, amelyről nehéz elhinni, hogy egy olyan emberi civilizáció retteg tőle, amely képes naprendszerek között utazni. Hiába nevetséges az a módszere, ahogy az embereket megöli, olyan irtózatosan pátoszos zene szól az ursa és Kitai küzdelmének csúcspontján, mintha az univerzum sorsa függne ettől a harctól.

A Föld után | Jaden Smith Forrás: InterCom

A Föld után-ban egyszerűen nincs annyi történet, rejtély és izgalomforrás, ami elégséges lenne egy nagyjátékfilmhez, ezért önismétlővé válik, és zavaróan sokszor kell végignéznünk érzelgős visszaemlékezéseket a Raige család múltjából. A film jövőképe sincs kellő mélységben kitalálva, ezért tele van logikátlanságokkal. A hőmérséklet minden éjszaka fagypont alá süllyed, a növényzet azonban ennek ellenére dús. Az ilyen nagy napi hőingadozás a magashegységekre, és a sivatagokra jellemző a Földön. Az emberiség eljutott arra a pontra, hogy bármilyen hihetetlen is, de rendelkezik egy olyan antiszérummal, amely minden méreg ellen jó. Ezt még el lehet fogadni, azt már nehezebben, hogy puskák helyett csupán futurisztikus kardokat tartanak maguknál az űrhajón utazó katonák. Sok néző fejében megfogalmazódott az a gondolat, hogy milyen lusta megoldás a lőfegyverek száműzése a filmből. Mindezt azért, hogy Kitai sétája az erdőben ne csupán egy céllövölde legyen majmokra és oroszlánokra.

Az apa és a fiú egymásra találásának is lehetetlenség szurkolni. Will Smith alakításában Cypher olyan, mint egy robot. Ez magyarázható ugyan a karakterrel, csak így nem működik a dráma, és nézői szempontból mindegy, hogy most életben marad-e, vagy sem. Jaden Smitht felesleges bántani, nem teljesen tehetségtelen a srác, de az is biztos, hogy százával élnek olyan gyerekszínészek ma az Egyesült Államokban, akik jobban el tudták volna játszani Kitai szerepét.

A Föld után | Jaden Smith Forrás: InterCom

A Föld után az amerikai pénztáraknál már csúfosan megbukott, és ez remélhetőleg intő jel lesz a magukat mindenhatónak képzelő hollywoodi sztároknak, hogy talán mégsem jó ötlet túlságosan belefolyni a filmkészítés egyéb folyamataiba. A Föld után ugyanis akcióban, történetben és mondanivalóban is egyaránt gyenge, és hogy ez így alakult, abban Shyamalan mellett Will Smithnek is nagy szerepe van. Tragédiáról azért nem lehet beszélni: annyi történt, hogy született még egy méregdrága látványfilm, amire feltehetőleg pár hét múlva már alig fog valaki emlékezni.