Néha a nagyok is lemennek kutyába

Nem igazán értjük, hogy a karrierje csúcsán lévő, Oscar-jelölt James Franco mit keres a héten mozikba kerülő, Harcban élve című Jason Statham-akciófilmben, de persze láttunk már olyat, hogy egy neves színész látszólag megmagyarázhatatlan okból szerepet vállal egy rangján aluli produkcióban. Anthony Hopkins béna ördögűzésben vett részt, Ralph Fiennes hajlandó volt Jennifer Lopezbe beleszeretni, Nicole Kidman asszisztált Adam Sandlernek, Emma Thompson pedig félig megírt sötét zsarukkal vesződött. 

Emma Thompson - Men in Black 3

Emma Thompsont disztingvált angol úrilányként szoktuk meg, és ha blockbusterben bohóckodik is, az minimum egy olyan ízig-vérig brit franchise, mint a Harry Potter. Hogy a tíz év után, bajos körülmények közt feltámasztott Men in Black-sorozatban mit keres, az első blikkre teljesen érthetetlen, de a magyarázat valószínűleg abban rejlik, hogy már a Legenda vagyok-ban is vállalt egy cameót, és akkor nagyon jól kijöttek Will Smith-szel. Thompson szavaival, "a kettőnk energiája találkozott, felszikrázott, és nagyon jól működött együtt", ezért szívesen vállalt Smith-szel egy hosszabb közös munkát is.

Emma Thompson és Will Smith a Men in Black 3-ban Forrás: InterCom

Ha jobban megnézzük, a MIB-et irányító, határozott O ügynök szerepe annyira nem is áll távol Thompson némelyik korábbi alakításától. Hogy milyen volt egy olyan filmen dolgozni, amelynek a forgatásába több hónapos szünetet kellett beiktatni, hogy befejezzék a forgatókönyvet, arról persze a diplomatikus Thompson nem beszél, ellenkezőleg, Barry Sonnenfeld rendezőt, ha csak teheti, halálra dicséri. Sonnenfeld egy interjúban azzal viccelt, hogy a következő részt a forgatókönyvírással is foglalkozó Thompsonnak kéne megírnia. Nem is olyan rossz ötlet.

* * *

Ralph Fiennes - Álmomban már láttalak

Az Álmomban már láttalak eredetileg talán jól hangzott: a forgatókönyvét a legendás John Hughes (Tizenhat szál gyertya, Reszkessetek, betörők!) írta, és 2000 végén még úgy volt, hogy ő is rendezi a filmet Sandra Bullock főszereplésével. Aztán Hughes helyett jött Wayne Wang, Bullock helyett Jennifer Lopez, a forgatókönyvet pedig annyira átírták, hogy Hughes ragaszkodott hozzá, hogy álnéven szerepeljen a stáblistán. Ralph Fiennes ebben az időben talán azt tervezte, hogy megbecsült európai művészfilmesből átvedlik hollywoodi sztárrá, mert Brett Ratner szintén nem túl jól sikerült A vörös sárkány-át is elvállalta, meg ezt is.

Ralph Fiennes és Jennifer Lopez az Álmomban már láttalak című filmben Forrás: InterCom

A természetesen abszolút életidegen (híres politikus és takarítónő egymásba szeret, és boldogan él, míg meg nem hal) sztorijú romantikus komédia meglehetősen gyatrán sikerült, jelentős részben azért, mert mindkét főhőse ellenszenves figura, akiket lehetetlen megkedvelni. Utólag Fiennes azzal magyarázta a választását, hogy mindig nyaggatták, hogy miért nem vállal valami könnyedebb szerepet is, de azóta önkritikát gyakorolt: "Élveztem a forgatását, és minden tiszteletem J. Lóé, aki szerintem rettenetesen jó volt a filmben, de az ilyen könnyed komikus dolgok valószínűleg nem nekem valók".

* * *

Jeff Bridges - R.I.P.D. - Szellemzsaru

Jeff Bridges-zel kapcsolatban viszonylag ismert tény, hogy nem kap minden szereplehetőség után, mert saját bevallása szerint meglehetősen lusta, és a színészkedésen kívül még egy csomó más is érdekli (zenél, fotóz és a site-jával szöszmötöl). 2010-ben Oscar-díjat nyert az Őrült szív-ért, egy évvel később a Coen testvérek A félszemű-jéért jelölték, szóval éppenséggel a színészi karrierje is a csúcson volt, amikor ki tudja mi okból leszerződött a R.I.P.D. - Szellemzsaru-re. Elképzelhető, hogy forgatókönyv formájában még viccesnek tűnt a film, végül is mi még az előzetest látva is reménykedtünk benne, hogy a maga idétlen módján szórakoztató lesz, de aztán egyáltalán nem lett az.

Jeff Bridges és Ryan Reynolds a R.I.P.D. - Szellemzsaru című filmben Forrás: UIP Dunafilm

Szerencsére Bridges olyan laza, hogy szemben a legtöbb sztárral, akik legalább tíz évet várnak, míg kibökik, hogy egy filmjük nem sikerült valami jól, ő már most elmondta az őszinte véleményét a nyáron hatalmasat zakózó R.I.P.D.-ről: "Nagyon jól éreztem magam a forgatáson, és emlékszem, hogy arra gondoltam, valószínűleg szórakoztató lesz a film. Aztán, amikor megnéztem, kicsit csalódott voltam. Szerintem a stúdió olyan döntéseket hozott, amiket nem kellett volna. Amikor kijön a filmed, az kicsit olyan, mint egy lóverseny, amiben a te lovad is indul. Drukkolsz neki, de ebben az esetben a zsoké leesett a lóról, és utolsónak ért be a ló. Hát, ez van, néha megesik".

* * *

Nicole Kidman - Kellékfeleség

2011 nem Nicole Kidman éve volt: két rémes filmjét is bemutatták, a Túszjátszmá-t, amelyről múltkori, sztárok melléfogásait összegyűjtő cikkünkben már megemlékeztünk, és a Kellékfeleség-et. Utóbbiban ráadásul nem is főszerepet játszik, hanem Adam Sandler, Jennifer Aniston és Brooklyn Decker mögött csak a negyedik vagy ötödik legfontosabb résztvevő a filmben. Választása, hogy a '69-es A kaktusz virága gagyi, csűrcsavaros, ám annál kiszámíthatóbb remake-jéhez asszisztáljon, annyiban érthető, hogy nem szakadt bele a munkába akkoriban: a még 2009 nyarán, gyorsan készült Engedd el! után nem játszott semmiben a Kellékfeleség 2010 tavaszi forgatásáig.

Nicole Kidman a Kellékfeleségben Forrás: InterCom

A Variety kritikusa szerint a minden tekintetben gyengén sikerült filmmel Kidman járt a legrosszabbul, mert "kizárólag a legelőnytelenebb ruhákban és megvilágításban mutatják. Ráadásul kapott egy titokban meleg férjet, és kénytelen Dannytől [Adam Sandler figurája] plasztikai sebészeti tippet kérni. A film alkotói nyilván tudatában voltak a Kidmannel kapcsolatban pletykarovatokban megjelent cikkeknek, így mindez inkább a színésznővel szembeni kegyetlenségnek tűnik, mintsem bennfentes poénnak".

* * *

Colin Firth - Trauma, Dől a moné

Colin Firth legtöbbször nagyon jó ízléssel választ, de kétszer is megesett vele, hogy igent mondott olyasmire, amire a forgatókönyv alapos elolvasása után nyilvánvalóan nem lett volna szabad. Feltehetően mindkét esetben az alkotók személye vakította el. Az első rossz választás a 2004-es Trauma című pszichothriller főszerepe volt. Firth a Bridget Jones naplója és az Igazából szerelem után biztosan rengeteg ajánlatot kapott, ezt valószínűleg azért vállalta el, mert a rendező, Marc Evans hirtelen felkapott lett az Én pici szemem című, jól sikerült kisköltségvetésű horrorjával. A Trauma azonban egy zavaros, Jákob lajtorjája és Memento-utánérzésnek ható, nem túl egyedi film lett, amiben igazából csak Firth játéka volt jó.

Cameron Diaz és Colin Firth a Dől a moné című filmben Forrás: Pro Video Film & Distribution Kft.

A másik tévedés a Dől a moné-ra magyarított Gambit volt. Oké, hogy (elvben) a Coen testvérek írták, de azért az feltűnhetett volna Firth-nek, hogy a hosszú évek óta tervezett, számtalan rendező és író kezei közt átment festményhamisítós, rodeós, romantikus remake enyhén szólva nem az igazi. Például sokkal fárasztóbb, mint amennyire vicces. A színész 2008-ban még úgy nyilatkozott, hogy "a Coen testvérek briliáns forgatókönyvet írtak", de állítólag mire 2011-ben Michael Hoffman rendező végre belevágott a filmbe, addigra a forgatókönyv már nem nagyon emlékeztetett Coenék változatára. Az USA-ban a Trauma és a Gambit is csúnyán járt: előbbi másfél évvel a világpremierje után DVD-n került forgalmazásba, utóbbit a mai napig nem mutatták be semmilyen formában.

* * *

Helen Mirren - Arthur, a legjobb parti

Az Arthur tulajdonképpen nem rossz film, igazából csak két baj van vele: hogy 110 perces játékideje nem teljesen indokolt (negyedórával rövidebb verzióban sokkal hatásosabb lenne), és hogy Russell Brandre osztották a főszerepét. Brand extravagáns figura, aki köztudottan drog- és alkoholfüggő volt, így érthető, hogy ő jutott a producerek eszébe az extravagáns, alkoholista Arthur megformálására, de arra sajnos már nem gondoltak, hogy Brand nem lesz annyira szerethető és olyan hitelesen szerelmes a vásznon, mint kellene. A film első felét elhisszük neki, a másodikat nem.

Russell Brand és Helen Mirren az Arthur, a legjobb parti című filmben Forrás: UIP Dunafilm

Helen Mirren viszont pont azért vállalta el az Arthurt főállásban pátyolgató és regulázó Hobson szerepét, mert Brand élőben teljesen elvarázsolta. Korábban játszottak együtt Julie Taymor A vihar-adaptációjában, de Mirren elmesélése szerint akkor még épp csak köszönőviszonyba kerültek, később azonban "pár órát eltöltöttem vele egy kanapén ücsörögve, és abszolút lenyűgözött. Mesélt erről a filmről, és teljesen levett a lábamról. Szerintem nincs olyan ember, aki eltölt Russellel két órát, és utána nem mondja, hogy 'persze, bármit megteszek, amit csak mondasz'." A film ugyan megbukott, de Mirrennek jól állt a tőle ritkán látható komédiázás.

* * *

Kevin Spacey - Edison

A 90-es években Kevin Spacey egyik zseniális filmben játszott a másik után, de az ezredforduló után kicsit belassult a karrierje. Ez részben a saját választása volt, hiszen 2003-ban elvállalta a londoni Old Vic színház vezetését, ami mellett csak kevés ideje maradt filmszerepekre, 2004-ben pedig megvalósította régi álmát, és megrendezte A tengeren túlon-t. Így pláne különös, hogy elvállalta a rendőri korrupcióról és újságírói integritásról szóló, talán nagy ambíciókkal induló, de végtelenül sablonos Edison egyik szerepét.

Morgan Freeman, LL Cool J, Justin Timberlake és Kevin Spacey az Edison plakátján Forrás: Direct to DVD Inc.

Morgan Freemant és a 2005-ben filmszínészként még újdonságnak számító Justin Timberlake-et is sikerült megfűzni David J. Burke nagyjátékfilmes debütálásához, és minden bizonnyal a színészgárdának köszönhetően a thrillert a torontói filmfesztivál zárófilmjének választották. Ezen a kritikusok már akkor megdöbbentek, és pusztán DVD-s, kábeltévés karriert jósoltak a filmnek, amiben igazuk is lett: az Edison az USA-ban nem került moziforgalmazásba, hanem 2006 nyarán jelent meg DVD-n Edison Force címmel.

* * *

Anthony Hopkins - A rítus

Hetven év felett még a legnevesebb színészeket sem feltétlenül foglalkoztatják agyon, ha Anthony Hopkins A rítus előtt már évekig nem csinált volna semmit, nem csodálkoztunk volna azon, hogy elvállalja a bénácska ördögűzős film egyik főszerepét. De távolról sem volt így: Hopkinsnak 2010-re egy Farkasember-je és egy Woody Allen-filmje (Férfit látok álmaidban) is be volt tárazva, és az év elején leforgatta a Thor-t Kenneth Branagh-gel, így nyugodtan pihenhetett volna egy kicsit.

Anthony Hopkins A rítusban Forrás: InterCom

Ehelyett a Thor után rögtön beleugrott a 2010 nyarán Magyarországon forgatott A rítus-ba, ami nem biztos, hogy jó ötlet volt, mert a munka során még rosszul is lett. A horrorszerűséget a kritikusok ízekre szedték, de abban a tekintetben megoszlottak a vélemények, hogy Hopkins volt a filmben az egyetlen jó dolog, vagy épp Hopkins ripacskodása volt benne a legrémesebb.