Amerikai filmben még sosem volt ennyi szalonna

Aranyos, ártalmatlan és szórakoztató film A séf, bár a sztorira ráfért volna némi érdemi anyag, ugyanis az, hogy a zseniális, de megfáradt szakács egy büfékocsival útra kel, és mialatt tudását átadja kisfiának, kettejük kapcsolata is elmélyül, meglehetősen soványka. 

Az első két Vasember-filmet rendezőként és producerként is jegyző Jon Favreau valószínűleg belefáradt az irdatlan feszültséggel és kompromisszumokkal járó popcornmozik forgatásába, így visszatért gyökereihez (Bárbarátok, Pofozó pénzmosók) és ezzel a kedves emberi történetet elmesélő függetlenfilmmel töltődött fel.

Persze nem átlagos függetlenfilm az, amelyben haverságból nem csupán a Vasember maga (Robert Downey Jr.), hanem a szuperhős-univerzum egyik jó csaja, Scarlett Johansson is szerepet vállal. A főszerepet azonban Favreau saját magára osztotta: egy Carl Casper nevű menő szakácsot alakít, abból a nem túl vonzó, esetlen, picit mackós fajtából, aki persze olyan istenien főz, hogy attól minden nő hanyatt dobja magát.

Jon Favreau és Scarlett Johansson A séf című filmben Forrás: Big Bang Media

Casper egy elegáns és népszerű étterem konyháját vezeti, ahol nem tudja kreativitását rendesen kiélni, mert a tulaj (akinek apró szerepére Dustin Hoffmann ugrott be) állandóan kaviáros tojást, francia hagymalevest és homárt főzet vele. Ezek a kaják ugyanis, kérem szépen, már nem menők. Ami menő, az a vörösre sült oldalas, a rózsaszín, remegő malac és a ropogós szalonna. Noha én vagyok az utolsó, aki vitatkozni fog azzal, hogy milyen jó dolgok ezek, bevallom, hogy a film tizedik percében, a cupákos disznósült készítése alatt világossá vált számomra, hogy nem én vagyok A séf célközönsége.

A film készítői ugyanis azokra a nézőkre számítanak, akik százhatvanhatodjára is izgatottan nézik végig, amint felső kameraállásból, gusztusos közelikben felvéve elkészül egy ínycsiklandozó fokhagymás-chilis spagetti, lélegzetvisszafojtva lesik, ahogy valaki fénysebességgel felaprít másfél kiló hagymát, és elhiszik, hogy a Los Angeles-i nagybani piacon hónapos retket válogatni nagyobb esztétikai élményt nyújt, mint a Louvre teljes gyűjteménye.

Jon Favreau és Emjay Anthony A séf című filmben Forrás: Big Bang Media

Casper tehát, miután egy nagyképű és befolyásos étteremkritikus (Oliver Platt) megsemmisítő véleményt ír róla a Twitteren, újraértékeli az életét, és volt felesége (Sofía Vergara) biztatására legjobb haverjával, Martinnal (John Leguizamo) rendbehoz egy büfékocsit, kubai szendvicseket kezd árulni és beutazza fél Amerikát. Előtte azonban egy iszonyú vicces, őszinte, megható, de kissé zavarbaejtő jelenetben kiosztja a kritikust.

Casper szenvedélyes monológjának minden szavával muszáj egyetérteni. Először is: milyen foglalkozás már az, hogy étteremkritikus? Kényesen pöffeszkedni, nagy kegyesen betolni a jobbnál jobb fogásokat, végül finnyásan kritika formájában visszaöklendezni az egészet. Élet-halál uraként ítéletet mondani, arról, hogy jól át van-e sütve egy szelet nyomorult hús.

Sofía Vergara és Emjay Anthony A séf című filmben Forrás: Big Bang Media

Nem csoda, ha Caspernek elege lesz az egészből, azonban hiába indul új irányba, ugyanabban az univerzumban mozog továbbra is, csak már nem a befolyásos étteremkritikusok, hanem a twitterező-facebookozó tömegek kegyeit keresi. Ha az ételbiznisz, a főzésmánia és a kajapornó mint alaptéma miatt még nem lenne kellően jelen idejű a film, a Twitter-jelenség körüljárása végképp azzá teszi.

A büfékocsis túrát ugyanis végigkíséri a közösségi média: Casper kisfia Facebook-oldalt készít a projektnek, folyamatosan nyomul a Twitteren és videókat tölt fel a Vine-ra. Értjük, ugye? A mai kor gyermeke magabiztosan eligazodik ezek között, öreg édesapja meg csak néz, hogy mik vannak.

Jon Favreau és John Leguizamo A séf című filmben Forrás: Big Bang Media

Bár félő, hogy e témák miatt A séf iszonyú rövid idő alatt teljesen divatjamúlt és érdektelen lesz, egy kellemes estét azért kapunk tőle. A vászonról sugárzik a forgatás laza, bulis hangulata, John Leguizamo és főleg Robert Downey Jr. abszolút hitelesen hülyéskedik Favreau-val, az apa-fiú pillanatok aranyosak, de nem nyálasak. A csapat latin fúvószenére suhan a büfékocsival, sürög-forog, dobja össze a kubai szendvicseket, a napsütötte Miami és a színes New Orleans látványa magával ragadó, és az embernek tényleg gusztusa támad egy jó oldalasra.