Négy film, amit valószínűleg már látott tőle
Halj meg máskor! (Die Another Day, 2002)
Huszonhárom éves koráig Rosamund Pike szinte csak angol tévésorozatokban tűnt fel, aztán hirtelen ott állt Pierce Brosnan mellett a filmtörténelem egyik leghíresebb szériájában. A beszédes nevű Miranda Frostot alakította, aki előbb beférkőzik James Bond bizalmába, még az éjszakát is együtt töltik egy hattyú alakú ágyban, hogy aztán csúnyán átvágja a fickót. A halála is emlékezetesre sikerült: a másik Bond-lánnyal, Halle Berryvel vívott kardpárbajt egy repülőgépen, és végül egy könyvön átszúrt tőr lett a végzete.
A szerep ismertté tette, ugyanakkor be is skatulyázta őt. Tizenkét év telt el azóta, de még most is leginkább azzal a gyönyörű, magabiztos és metsző tekintetű jégkirálynővel azonosítják őt, akit James Bond mellett megformált.
+ + +
Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice, 2005)
Pike a Bond-film után mindent megtett, hogy gyorsan lerombolja a róla kialakult képet. Jane Austen híres férjkeresős regényének 2005-ös adaptációjában ő alakította a legszebbnek tartott idősebb testvért, a bizonytalan, naiv és szolid modorú Jane-t, aki tökéletes ellentéte volt a Halj meg máskor! Miranda Frostjának.
Pike csupa kedvességgel és félénk felszabadultsággal átitatva játszott, és bár mellékszerep volt az övé, de fontos, és ő kiváló ellenpontját adta a vadóc, szabad szellemű Keira Knightleynak.A színésznőt az sem zavarta, hogy filmbeli szerelmét, Bingley-t az exbarátja, Simon Woods játszotta.
+ + +
Doom (2005)
Rosemund Pike esetében tényleg nem csak üres szófordulat, hogy szerepei kiválasztásánál törekszik a változatosságra. A tüneményes angol kisasszony megformálása után vérfoltos orvosi köpenyben láthattuk viszont, ahogy förtelmes lényeket boncol egy Marson játszódó videójáték-adaptációban. Ráadásul Dwayne Johnson partnereként.
Pike annyira komolyan vette a szerepre való felkészülést, hogy még egy prágai hullaházba is ellátogatott, és gumikesztyűt húzva részt vett boncolásokon. A popcornfilmekkel mindennek ellenére az elmúlt évtizedben nem volt szerencséje Bruce Willis feleségét alakította még a Hasonmás-ban, illetve ő volt Androméda A titánok haragjá-ban. Mindhárom film szörnyű kritikákat kapott.
+ + +
Törés (Fracture, 2007)
Ebben a filmben kicsiben ott van Pike egész eddigi karrierje. Nagy sikerrel vetítették ugyan a Törés-t, a kilencszeresét hozta vissza a tízmilliós gyártási költségnek, de mindenki a két főszereplő, Anthony Hopkins és Ryan Gosling tárgyalótermi sakkjátszmájával volt elfoglalva, és a rivaldafényből a színésznőnek már alig jutott, mivel ismét csak egy mellékszerepben tűnt fel.
Hopkins egy mérnököt alakít a filmben, aki lelövi a feleségét, és még be is vallja a bűnét, de utána Hannibal Lecter módjára játszadozik a bírósággal. Vele szemben egy fiatal államügyész áll, aki addig nem nyugszik, míg rács mögé nem juttatja a gyilkost. Pike-nak be kellett érnie annyival, hogy ő játssza Gosling leendő főnökét és alkalmi szeretőjét.
- - -
Négy film, amit feltétlenül látni kell tőle
Egy lányról (An Education, 2009)
Az Egy lányról volt az a film, amely egyik napról a másikra meghozta Carey Mulligannek a világhírt. Pike-ról ismét jóval kevesebb szó esett, pedig nélküle kiveszett volna a humor a filmből. Egy üresfejű szőke szépséget játszott, aki a drága ruhák és a divatos öltözködés világába avatta be Mulligant, és emellett gyakran vált viccek céltáblájává műveletlensége miatt. Kiderült, hogy Pike kifinomultsága nagyszerűen passzol vígjátéki szerepekhez is. Nagyon helyesen nem túlozta el a karaktert, így az mérhetetlen butasága ellenére is megmaradt egy jóindulatú, szerethető figurának.
Amikor feltűnik a filmben, azt mindig vidámabbá teszi: a komolyzenei koncerten mindenki átszellemülten figyel, az ő tekintetéből azonban csak az értetlenség árad. A komolyzene mellett a francia nyelvvel is hadilábon áll, olyannyira, hogy még csak fel sem ismeri azt. A híres regényírót, a filmben forgatókönyvíróként közreműködő Nick Hornby-t annyira lenyűgözte Pike, hogy elmondta, szeretne egy egész vígjátékot a színésznő köré építeni. Ragyogó ötlet! Azóta is várjuk ezt a filmet.
+ + +
Barney és a nők (Barney's Version, 2010)
Ez volt Posamund Pike eddigi legemlékezetesebb és legösszetettebb mellékszerepe. Ő alakítja Barney (Paul Giamatti) életének nagy szerelmét, akit a lehető legszerencsétlenebb pillanatban ismer meg a férfi: a második esküvőjének az éjszakáján.
A Barney és nők egy ritka és nagyszerű példánya a romantikus filmeknek, amely humorosan ugyan, de rózsaszín köd nélkül, kellő mélységben tárja fel az emberi kapcsolatok kiapadhatatlan témáját. Szerepel benne Dustin Hoffman is, de Pike elegáns, kifinomult játéka is legalább annyira kellett a sikerhez.
+ + +
Jack Reacher (2012)
Pike-nak sokáig nem volt szerencséje a nagy költségvetésű amerikai filmekkel, Tom Cruise oldalán azonban már végre egy hozzá méltó filmben akciózhatott. A Jack Reacher egy szikár és rendkívül stílusos, nyomozós thriller, amely a megfelelő mértékben alkalmazott öniróniával és a műfaj szabályainak kifordításával eléri, hogy a kemény részek is élvezetesek legyenek benne. Pike egy dögös ügyvédnőt alakít, akire egyáltalán nem a szokásos sors vár, van például szexuális feszültség közte és Cruise között, de ez most kivételesen meg is marad ennyiben.
Cruise az összes kaszkadőrmutatványt maga hajtotta végre, és a kocsit is végig ő vezette az autós üldözés forgatásakor. Pike viszont igencsak megszeppent, mikor azt az egyszerű feladatot kapta, hogy álljon ki a parkolóból, gyorsuljon fel, majd nyomjon egy satuféket, és álljon meg az előtte átsétáló Cruise közvetlen közelében. Végig azon parázott, hogy úristen, én most el fogom ütni Tom Cruise-t! Az amerikai filmsztár a bizalmáról biztosította Pike-ot, de titokban azért kikérte egy kaszkadőr tanácsát, hogy mit tegyen, ha nem fékez időben a kollégája. Felugrott volna, hogy inkább a szélvédőnek csapódjon, de erre végül nem került sor.
+ + +
Világvége (The World's End, 2013)
Az elmúlt pár év hazai filmforgalmazásának egyik legnagyobb bűne az volt, hogy nem hozták be a Világvégé-t, így csupán a miskolci CineFesten és egy alkalommal a budapesti Toldiban lehetett megnézni. Pedig a film, ha nem is a legjobbja Edgar Wright Cornetto-trilógiájának, de a többi részhez hasonlóan hihetetlenül kreatív, energikus és vicces. Ezúttal az inváziós, testrablós sci-fiket használta fel a rendező ahhoz, hogy kedvelt témájáról, a férfibarátságról, illetve a kisvárosok álmoskás világáról meséljen.
Hogy kerül ebbe az egyenletbe egy nő? Pike szerencsére nem csak a rikító piros kabátja miatt tűnik ki a filmből. Valóban kevés a fontos női szereplő a trilógiában, Pike karaktere azonban az egyik kivétel. A film középiskolás baráti társaságából ketten is odáig voltak Samért, és így tizenhat év múltán is, ahogy viszontlátják, rögtön fellobban a régi vonzalom. A nő rögtön ki is oszt egy pofont a vécébe utána lopakodó, felnőni képtelen Simon Peggnek. Sam később sem válik passzív elszenvedőjévé a cselekménynek, ha ő nincs, akkor gyakorlatilag a happy end is elúszott volna.
- - -
A filmes pálya mellett a színházi karrier is fontos Pike számára. A Halj meg máskor! után inkább visszatért Londonba, és 28 héten át játszotta a Hitchcock Blonde főszerepét. A Psychó-ban szereplő Janet Leigh dublőrét alakította, aki meg akarja ölni a férjét. A darabnak van egy tízperces része, amelyben a főhősnő meztelen, és Pike valóban csak egy magassarkú cipőt viselt a színpadon.
A klasszikus szépségű színésznőt valóban többször hasonlították már Hitchcock híres szőke felfedezettjeihez, Grace Kellyhez vagy Tippi Hedrenhez. Fincher is részben az eleganciája, a nehezen olvasható, maszkszerű arca miatt választotta ki Pike-ot a Holtodiglan-hoz. De fontos, hogy ezt csak felszínnek használta a rendező, ami mögé aztán egyre jobban belátunk a film előrehaladtával.
A Büszkeség és balítélet végül nem a szinésznő karrierjében, hanem a magánéletében hozta el a legnagyobb változást. A forgatáson ugyanis összejött a rendezővel, Joe Wrighttal (Vágy és vezeklés, Anna Karenina). Közös házat vettek, az olaszországi Comói-tónál eljegyezték egymást, már az esküvői meghívókat is szétküldték, amikor Wright hirtelen kitáncolt a házasságból. A bulvárújságok ugyanezen a héten egy sztriptízklubban látták szórakozni a férfit, de az őt ért megaláztatás ellenére Pike nem hisz ezeknek az értesüléseknek. A mai napig azt nyilatkozza, nem tudja pontosan, Wright miért mondta le az esküvőt.
Pike fergeteges volt a Doom megjelenésekor készült interjúkban: nem köntörfalazott, elárulta, hogy egy percet sem játszott a számítógépes játékkal, és azután sem pótolta az elmaradást, miután elvállalta a szerepet. Őszintesége mellett a remek humorérzékét is megcsillogtatta, amikor arra a kérdésre felelt, hogy milyen volt a hangulat a forgatáson, ahol rajta kívül alig volt nő:
"Sokat mókáztunk. A férfiak a fegyvereik méretével versenyeztek. Sokan elkedvtelenedtek, mert kisebb volt a fegyverük, mint a Szikláé. Nekem állandóan az egójukat kellett ápolnom, mondván, hogy a fegyverük elég kemény és elég nagy. Ilyen az, amikor egy nőnek szerencséje van."