Üvöltöttem az utcán, itt van a te Balog Tibid!

Evett borsót Szász János híres Woyzeckjeként, és mesélt legendásan borzalmas viccet a Kontrollban mint alkesz Béla bá. Életének leghíresebb szerepe mégis Balog Tibi lett, az Argo-filmek pitiáner bűnözője. Kovács Lajossal az Argo 2 sajtóvetítése után készítettünk villáminterjút. Megtudtuk, eredetileg Gesztesi Károlynak szánták a szerepet, és kiderült az is, hogy lett a saját futószerkójából Balog Tibi összetéveszthetetlen rosszfiú-jelmeze. A 71 éves színész egy folyamatosan izzó energiabomba, egy ponton majdnem elsírta magát, szerinte Tibinek súlyos titkai vannak, ezeket boncolgattuk.

Amikor az első filmet forgatta, abban az időben rengeteget dolgozott: egyszerre több film, plusz a színház. Miért érezte úgy, hogy ezt mégis el kell vállalnia?

Merő véletlen volt, hogy ezt a szerepet megkaptam. Eredetileg Gesztesi Károly játszotta volna Balog Tibit, de őt kihívták Amerikába a Getno című filmbe dolgozni. Így Árpa Attila felhívott. Hogy ki informálta arról, hogy talán én lehetnék számára a megfelelő, nem tudom, de két napig győzködött. Emlékszem, éppen a Lőrinc barátot próbáltam, és állandóan csörgött a telefonom, Attila félóránként hívogatott. Megkérdeztem a feleségemet is, hogy vállaljam-e, szerinte bírom-e majd, hiszen akkor nemcsak a színházban kellett helytállnom, de közben A fény ösvényei-t is forgattam. Végül elvállaltam.

Emlékszem, Attilával abban maradtunk, hogy másnap találkozunk. Megadott egy címet. Ugyan az utcát megtaláltam, de a házat sajnos nem. Egy idő után elkezdtem üvölteni, - vannak néha ilyen rohamaim - hogy "Árpa Attila, itt van a te Balog Tibid, bazmeg!", vagy ötször. És akkor Attila kijött. Onnan már ment a dolog. Tulajdonképpen nagyon szerencsésnek érzem magam. Abban is, hogy átestem egy komoly betegségen, két nagy műtéten, s csodával határos módon megmaradtam. Természetesen oda kell figyelnem magamra, az étkezésre, de ugyanúgy sportolhatok mint régen.

Itt van a te Balog Tibid, bazmeg! - Kovács Lajos Fotó: Bielik István - Origo

Istennek hála, hogy ilyen fisszkultúrával áldott meg a Jóisten. Kisgyermekkorom óta sportolok. Futok, futok, futok. Hetente olyan 15 és 25 kilométer között. 2000-ben például lefutottam a maratont, pedig nem vagyok egy ceruzaalkat

Mikor elolvastam a forgatókönyvet, testvérem, azonnal láttam az irányokat. Ez a Balog Tibi valahogy nagyon közel állt hozzám. Természetesen más szerepekre is mindig nagyon felkészülök, de ezért meg is dolgozom. Van egy nagyon speciális tanulási módszerem. Megkapom a forgatókönyvet, elolvasom a szöveget, aztán megtanulom, de nagyon kőkeményen, elmondom legalább kétszázszor. Emlékszem, a Hamletet legalább százszor elmondtam, mielőtt elindultam volna Paál Pistához az olvasópróbára, majd valahogy mégis elfelejtettem. Megérkeztem Szolnokra, alaposan felmértem magamban, hogy kik a kollégák, és mik lesznek a közös szituációk, és a tudatalattimból előjött a már megtanult szöveg. Ilyenkor az arcmimikám is spontán lesz.

Milyen embernek látta ezt a Balog Tibit? Korábban nyilatkozta, hogy nagyon belemegy a szerepekbe, és szereti átélni őket.

Hogyne, Jimmy Deantől tanultam, hogy testestől-lelkestől éld át a szerepedet.

Legalább kétszázszor elmondja a szövegét - Kovács Lajos Fotó: Bielik István - Origo

Balog Tibi eléggé titokzatos karakter, nem?

Én is úgy látom. Most látom igazán, hogy mennyire az. Mert az első részben inkább egy leépült agyú bunkó, aki nagyon veszélyes, viszont amikor lőnek, akkor elszalad a francba. Magyarán ő nagyon bátor, és lelkesítő, ostorozza a csapatát, de amikor lőnek, akkor pucol. Az Argo 2-ben viszont már más a helyzet. Eltelt tíz év, testvér. Itt egy jóval veszélyesebb ember jött elő, akinek még talán titka is van. Milyen titka lehet? A magány. És az, hogy ezekkel a srácokkal érzi magát jól.

Ön szerint van gyereke?

Én szerettem volna, hogy legyen. Nekem van ugyanis egy unokám, akit Kovács Zalánnak hívnak. Szerettem volna, hogy ha kijövök a börtönből, s átnézek a túlsóoldalra, ő ott lehessen, ennek meglett volna az oka.

Itt elérzékenyül, 14 másodperces szünet, összeszedi magát.

Az volt az elképzelésem, hogy a túlsó oldalon áll egy szőke kissrác. Egymásra nézünk... egy, kettő, három, három és fél... fölismerem tán, hogy az unokám lehet. Aztán be a kocsiba, és húzás.

Balog Tibi elég rémes apa lehet - Kovács Lajos Fotó: Bielik István - Origo

A sztori onnan indult volna, hogy ha unokája van Balog Tibinek, akkor nyílván fia is. De persze felmerült volna a kérdés, hogy mit kezdett volna egy ilyen apával, aki öntörvényűen száguld mindenen keresztül, nem fél se golyótól, se megoldhatatlan ügytől. Rendkívül fogékony, azonnal tud dönteni. Persze rosszul, de akkor is dönt. Nem felvilágosodottan, de dönt. Kőkeményen.

Miért öltözik így?

Ugyanaz a ruha van most is rajta, mint az első részben. Ez is mutatja, hogy egyáltalán nem híztam meg. Bementem az olvasópróbára az első résznél, ami egyben a ruhapróba is volt. Futócipőt viseltem, thermonadrággal - ez nem cicanadrág -, valami sárga felsőt és kendőt. Erre Pepe (Scherer Péter, Kovács színésztársa az Argo-filmekben - a szerk.) a hátam mögött megszólalt, gyerekek, nem kell a Lajosnak ruha, ez a ruhája. Mintha egy kő gördült volna le a szívemről, mert mindig szerettem a saját ruháimban játszani. Nagyon furcsa módon ez a sportszerkó a Balog Tibi védjegyévé tudott válni.

Kovács Lajos az Argo 2 című filmben Forrás: Imre Barta photography/Imre Barta Photography

Amikor az utcán lebalogtibizik, arra mindig pozitívan reagál?

Persze, hogyne. Én tíz éve egyebet sem csinálok a vonaton, mint millió közös képet emberekkel. Gyulán lakom, és általában nem kocsival közlekedem. Nem vagyok én művész úr, csak Lajos, a bátaszéki Kovács Lajos, aki Gyulán él, a bázison. Volt olyan, hogy a benzinkútnál kihozták a húszezreseket, és arra kellett írnom, hogy Balog Tibi. Nagyon megszerették ezt a karaktert. Szerintem valami olyasmi miatt… ami egyben a titka is, hogy ő egy ember a hétköznapjainkból. Egy ismerős arc.

Nem gonosz.

Nem gonosz! Ez nagyon fontos.

Boldogulni akar.

Ez az! Mint ahogy nagyon sokan Magyarországon boldogulni szeretnénk, több-kevesebb sikerrel.

Gondolta volna, hogy ez lesz a legismertebb szerepe?

Hahaha, nem.

És ha tudja ezt előre, akkor máshogy csinálja?

Nem, én mindig az vagyok, aki. Mindig száz százalékot nyomok. Ez a vesztem. Ha átéled száz százalékosan a bulit, akkor magadra vess, annak vannak következményei. Az idegrendszert égeti főleg.

Olvastam egy önnel készült 2009-es interjút, és ott a végén kérdezték a jövőbeni filmes munkáiról. Megemlített kábé öt filmet, de azóta sem lett egyikből sem semmi. Ez nem nagyon frusztráló?

De, rendkívül. Mint egy nyakszirtre mért ütés. Nem lett semmi belőlük. Bár már nem emlékszem, hogy anno melyikeket mondtam...

Például a Léderer-ügy Szász Jánossal.

Hát az egy nagyon nagy terv volt. Abból megint csak egy nagyszerű Szász-film születhetett volna, a magam részéről pedig egy elképesztő alakítás, hiszen pontosan rám volt írva.

A Léderer-ügyet nagyon megcsinálta volna - Kovács lajos Fotó: Bielik István - Origo

Még összejöhet az a film?

Nem. Janival találkoztam legutóbb, azt mondta, ne izguljak, nem jön össze. Pedig azért a szerepért nagyon izgultam, naponta ötven SMS-t küldtem, a különböző ötleteimmel. Az utolsó jelenetben a bikákat egy folyosón engedik ki, és ott lövik őket fejbe. Én beálltam volna a bikák közé, mezítelenül. Rengeteg más ötletem is volt, ezeket pedig mind megírtam. Most is van egy titok, amiről még nem beszélhetek, mert annak megvalósulása a Filmalaptól függ.

Ki a rendező?

Nem mondhatom meg. Nézd… ugye ez nem jelenik meg?

Letakarja a diktafont, elsuttogja a rendező nevét.

Az gyökeresen különbözik megint mindentől, és meg tudnám csinálni. Ott tudnék egyet dobni megint.