Cate Blanchett mondta a legszebbet a Saul fiáról

A rengeteg díjat nyerő és Oscarra is esélyes Saul fia 38 éves rendezőjével nagyot fordult a világ az elmúlt fél évben. Nemes Jeles László naponta 25 interjút ad, nagyágyúkkal smúzol, Tarantinóval cserél eszmét, Meryl Streeppel fecseg, Brett Ratner egyenesen udvarol neki. "Pár hónapig benne vagyunk a klubban", mondja. Hollywoodban most senkinek nem kell magyarázni, mi az a Saul fia. Filmjét csütörtökön Golden Globe-ra is jelölték legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, január közepén derül ki, az Oscar-hajrában is szurkolhatunk-e neki. Egyelőre úgy fest, igen, több kategóriában is.

• A menő rendező-producer, Brett Ratner teljesen be van zsongva a Saul fiától, magánvetítést akar tartani belőle a házában Hollywood krémjének.
• A Sunset Boulvardon egy húszméteres Saul fia-óriásplakát pompázik éppen.
• A Saul fiát repülőkön is vetítik majd.
• A párizsi merényletek padlóra küldték Nemes Jelest, mert ő is Párizsban nőtt föl. Ráadásul a filmje franciaországi premierjét is tönkretették.
• Úgy érzi magát, mint egy kiöregedett rocksztár, alig bírja a sok utazást fizikailag.
• A legtöbben azt tanácsolják, ne menjen Hollywoodba rendezni. Az biztos, hogy a harmadik filmje angolul lesz.
• A beszélgetés bővített változatát a cikk alján meg is hallgathatja.

Gyerekkori álmod volt, hogy ugyanazon a napon mutassák be Amerikában egy filmedet, amikor az új Star Warst? (A Saul fia és Az ébredő Erő is december 18-án kerül az amerikai mozikba.)

Persze! Térden állva könyörögtem a Sonynak ezért a dátumért. A viccet félretéve: ők választották. Szórakoztató, nem? Arra az időpontra senki nem mert kihozni más filmet.

Nemes Jeles László Fotó: Pozsonyi Janka

Nem tart attól a Sony, hogy a nagy Star Wars-felhajtás árnyékában elsikkad a Saul?

Tudják, mit csinálnak. Vannak olyan emberek is, akik nem néznek Star Warst. Nem ugyanazokon a területeken vadászunk.

Milyen kötelezettségeid vannak a nemzetközi bemutatókkal kapcsolatban?

Nem kötelezhetnek, hogy azt csináljam, amit mondanak, de a világforgalmazó nyomatékosan megkért, hogy egyes területekkel foglalkozzak. Egyébként teljesen ki vagyok merülve, alig bírom fizikailag. Japánban ötven interjút adtam két nap alatt. Hotelszobából hotelszobába bőröndöket cipelek heteken keresztül. Úgy érzem magam, mint egy kiöregedett rocksztár. Interjút adni, találkozni a nézőkkel vetítések előtt és után, felvezetni a filmet, helyi forgalmazókkal beszélgetni, fotózásokon részt venni. Nekem mindez ismeretlen volt eddig.

Röhrig Géza és Nemes Jeles László a torontói filmfesztiválon szeptemberben Forrás: AFP

Nehéz rávenni magadat, hogy mindig koncentrálj ezekre a beszélgetésekre, és ne automata pilótán nyomjad a válaszokat?

Néha azt veszem észre, hogy nem igazán tudom, mi történik, csak beszélek mechanikusan. És ez nem tartja ébren az agysejteket. Voltak helyzetek, amelyeket nem tudtam azonnal megoldani. Például Torontóban felállt egy magyar származású auschwitzi túlélő, és felindultan megkérdezte, hogy mi miért egy képzelt történettel dolgoztunk, amikor annyi megtörtént eset van. Valamit válaszoltam, de nem azt, amit kellett volna. Sokkoló is volt, mert a kérdező éppen akkor látta a filmet, és a saját emlékei jutottak eszébe.

Olyan az egész, mint egy politikai kampány. Az ember a helyzethez alakítja a diskurzust. Hogy mit mondjon, és mit ne. Ez egyszerre vicces és szomorú. Szerencsére valamennyire értem a logikáját. A Sony Pictures vezetője, Michael Barker gyakran jön velünk, és azt szokta mondani, enyhe texasi akcentussal, hogy "shake hands, and kiss babies" (megrázunk pár kezet, megpuszilunk pár csecsemőt).

Az amerikai forgalmazó milyen nagyságú bevételt vár a filmtől?

Nem tudjuk, hogy milyen céljaik vannak. Csak annyit, hogy a filmet eladják tévéknek, VOD-ra, meg a repülőkön is megy majd.

A repülőkön is?

Abszolút.

Ahhoz kellett vágnod egy új verziót, amelyben nincs erőszak?

Dehogy, ők megvágják. Lehet, hogy azt én nem szeretném megnézni.

Követed a rólad és a filmről megjelent cikkeket? Be van állítva egy Google Alert?

Még csak az hiányozna. Azt meghagyom anyámnak. Időnként megnézem, hogy mi jelent meg, de többnyire nem olvasom végig.

November 3, 2015

Fel vagy készülve arra a hatalmas koppanásra, hogy esetleg nem jelölik Oscarra a filmet?

Jobb minden lehetőségre felkészülni. Nem a világ legnagyobb drámája, ha nem jelölik Oscarra a filmet, de azt gondolom, van esély a jelölésre. Bármi megtörténhet, az Akadémia útjai kifürkészhetetlenek.

Volt hír, hogy a Sony felbérelte azt a nagy mágust, aki már számos filmnek szállította az Oscar-jelöléseket korábban. Vele sokat konzultálsz?

Nagyon rendes és profi emberek dolgoznak a film körül, én pedig próbálom teljesíteni a nekem szánt feladatokat.

Ezek mik?

Főként interjúk. Ülök egy hotelszobában, és jönnek az újságírók. Aztán vannak a partik. Ezekre elmegyünk Gézával, és végigsmúzoljuk, mint két bohóc. Egyszer ezt is meg kell csinálni.

Röhrig Géza és Nemes Jeles László egy torontói partin Forrás: AFP

De, gondolom, amiatt, hogy nagyra tartják a filmet, nektek is megadják a tiszteletet a hollywoodi prominensek.

Nem tudom, hogy tiszteletről van-e szó, de számítunk. Most pár hónapig benne vagyunk a klubban.

Sorold fel az összes híres ember nevét, aki szépeket mondott neked a Saul fiáról!

Hosszú lista lenne. Olyanok is vannak, akik nem látták a filmet, de érthetetlen módon élnek-halnak érte. "- Gratulálok, csodálatos! - De látta a filmet? - Nem, a filmet nem láttam, de nagyon hamar meg akarom nézni." Ez például egy tipikus beszélgetés.

Angelina Jolie odajött már?

Idő kérdése. Most az Antonioni-filmjét promotálja, de az ő és a férje radarján rajta vagyunk.

My roommate @hilhavenlodge the legendary director #PeterBogdanovich with the director of the best foreign film of this year #SonofSaul #LaszloNemes @sonyclassics

brett ratner (@brettrat) által közzétett fénykép, 2015. Nov 23., 21:17 PST

Láttam, hogy csinált rólad Brett Ratner egy fotót, amin Peter Bogdanovichcsal beszélgetsz.

Brett Ratnerrel (hollywoodi rendező, producer) jó viszonyba keveredtem. Olyan szerződése van a Warnerrel, hogy gyakorlatilag a stúdió filmjeinek a felét ők csinálják. RatPac a cégének a neve. Ők csinálták A visszatérő-t, a Fekete misé-t és az új Polanskit, ami mindjárt forog. Nagyon szereti a Saul-t, mondhatjuk, szívügye a film. Közeli kapcsolatban van a színészekkel és a rendezőkkel, az idősebb generációval is, Bogdanovich például nála lakik. Kiterjedt ismeretségi köre van, és ajánlotta, hogy mindenképpen legyen egy vetítés a házában, lesz is. Majd utána elmesélem, hogy kik voltak ott, mert most a meghívottak listáját ismerjük. Ingrid Bergman régi házában lakik, van egy 35mm-es vetítője. Megható dolog, hogy ott levetíti ezt a filmet.

Tarantino ott lesz?

Nem, de vele már találkoztam. Lelkes volt, hogy filmre dolgozunk, és nem videóra. Roger Deakinsszel és Denis Villeneuve-vel beszélgettem pont előtte, és Tarantino kicsit agresszív az olyan emberekkel, akik digitális üzemmódba mentek át. Vitatkoztam is Deakinsszel, a nagy operatőrrel, aki érthetetlen módon átpártolt a pixelek világába, és elkezdte a televíziós esztétikát szeretni.

Röhrig Géza, Nemes Jeles László és Michael Barker, a Saul fiát Amerikában forgalmazó Sony Pictures Classics elnöke a hollywoodi Governors Awardson novemberben Forrás: AFP/2015 Getty Images/Kevin Winter

Tarantino látta a filmet?

Nem látta, de ahogy azt Hollywoodban mostanában mondani szokták: "he’s dying to see it".

Amikor Tarantinóhoz odamentél, akkor elmagyaráztad neki, hogy te vagy az a csávó, aki csinálta ezt a Saul fia című filmet, amiről mostanában lehet hallani...

Nem, ilyenkor az van, hogy jön a Sony Classics főnöke, aki már mindenkit ismer, odavisz az illetőhöz, és bemutat. Ezek az emberek általában már hallottak a Saul-ról, tehát nem az van, hogy te ki is vagy, kedves fiatalember, hanem abszolút képben vannak. Így nem kell magyarázkodnom, rögtön lehet valami értelmes beszélgetést folytatni.

Amikor legutóbb beszélgettünk, akkor már vizionáltuk, hogy a keblére ölel majd téged a celluloidért rajongó hollywoodi kontingens. Így történt?

Igen. Próbáltam felvenni azokkal az emberekkel a kapcsolatot, akik szintén filmszalagra forgatnak. Paul Thomas Anderson, Christopher Nolan, Andrew Dominik, Darren Aronofsky, Bennett Miller, Wes Anderson, Scorsese, Spielberg.

Melyikük látta a filmet?

A két Anderson, Dominik, Aronofsky és Bennett Miller.

Michael Keaton, Sarah Gavron, Meryl Streep, Annette Insdorf, Tom McCarthy, Rachel McAdams, Röhrig Géza és Nemes Jeles László a Telluride filmfesztiválon Forrás: AFP

Amikor a Telluride filmfesztiválon jártál, volt az a beszélgetés, amin ott ültél egy asztalnál Meryl Streeppel és Michael Keatonnal. Ez egy igazi eszmecsere tudott lenni, vagy mindenki csak magyarázott a saját filmjéről?

Többnyire eszmecsere volt. Nekem azért volt meglepő, mert azt hittem, hogy harminc ember előtt lesz ez, valami kultúrközpontban, de aztán beültettek minket sztárok mellé, ezer ember elé a város közepén. Kicsit megijedtünk Gézával, de aztán összeszedtük magunkat, és szerintem elég jókat mondtunk. Géza különlegesen jó ilyenkor, kijön a profetikus oldala.

Meryl Streeppel beszéltél külön?

Picit csak.

Melyik filmjét dicsérted?

Nem jó ilyenkor túlzásba vinni a dicséretet. Jobb valami konkrétumról beszélni. Azt mindenesetre látják, hogy tisztelettel és megilletődéssel viseltetek irántuk. De azt nem mondtam Rachel McAdamsnek, hogy mennyire tisztelem őt, és Daniel Craignek sem azzal jöttem, hogy milyen csodálatos karriert futott be. Majd ötven év múlva visszatérünk ezekre.

Röhrig Géza Rachel McAdamsszel és Seth Rogennel a Telluride filmfesztiválon Forrás: Röhrig Gézáról - az érdeklődőknek Facebook-csoport

Ha elképzeljük, hogy egy évvel ezelőtt milyen körben forogtál, és most kik között mozogsz, óriási a kontraszt. Nekem úgy tűnik, meglepően jól veszed ezt az akadályt.

Azt hiszem, elég jól kezelem. Megtalálom a középutat, hogy ne legyek túlságosan elájulva, de ne legyek teljesen rideg se. Valószínűleg ilyen a természetem.

Mert szerintem nem is vagy elájulva.

A hollywoodi emberek is érzik, hogy ez a fordulat nekem nagy dolog. Mindamellett ők is csak emberek, nem mások, mint mi vagyunk. A hollywoodi bulikban ugyanúgy unatkoznak, mint a Király utcában, és a harmincmillió dolláros házban ugyanúgy szerencsétlenkednek a távirányítóval, hogy bekapcsolják a tévét.

Cate Blanchett hollywoodi Governors Awardson, ahol Nemes Jeles Lászlóval is találkozott Forrás: AFP/Valerie Macon/Valerie Macon

Ki mondta a legszebbet a Saul fiáról Hollywoodban?

Cate Blanchett. Nagyon megható volt. Kapott egy linket a Sonytól, 45 másodpercet nézett meg belőle, és akkor eldöntötte, hogy megnézi rendesen moziban. De olyan dolgokat mondott, mintha már látta volna az egészet. Megértett valamit a film szívéből, az emberségről, amiről szól.

Kaptál már olyan ajánlatot Hollywoodban, amin elgondolkodtál?

Nagyon elgondolkodtam? Nem.

És kicsit?

Talán még olyat sem. Magam fejlesztem a terveimet, és most egyelőre ez van.

Mi a terved? Addig kell ütni a vasat, amíg meleg alapon lekötsz valami melót még az Oscar-díjkiosztó előtt, vagy kockáztatsz, és csak utána? Miket tanácsolnak, mi a jó stratégia?

Mindenki, aki normális, azt tanácsolja, hogy kotródjak haza Európába, és csináljak ott filmet. Amikor Almodóvar megérkezett Hollywoodba a kilencvenes években, hogy majd filmet csinál, első útja Billy Wilderhez vezetett. Wilder azt mondta neki, hogy ha van egy kis intelligenciája, akkor most menjen ki ezen az ajtón, irány a repülőtér, és menjen haza. Almodóvar ezt tette, és nem is ment vissza.

És neked ezt ki tanácsolta?

Nekem mindenki elmeséli ezt a történetet.

Röhrig Géza, Nemes Jeles László és Michael Barker a New York-i filmfesztiválon októberben Forrás: AFP

Még mindig nem jelentették be az osztrák és a német premier időpontját. Német nyelvterületen továbbra is úgy tesznek, mintha nem létezne a Saul fia?

Igen. A németek valószínűleg az Oscar körül fogják kihozni a filmet, de nem tudjuk, hogy miért nincs dátum. Az osztrákok, gondolom, előbb utóbb kihozzák, mert megvették. Ha csak nem arra játszanak, hogy majd tévében mutatják be egyből, de akkor abból nagy botrány lesz.

Beszéljünk kicsit a pénzről. Ezt a hatalmas érdeklődést és sikert tudod dollárosítani?

Nem, sajnos, de nagyon szeretném. Egy fillér napidíjat sem adnak.

Sok olyan fesztiválon is volt a Saul, ahova nem bekerülni lehet, hanem ők fizetnek, hogy levetíthessék a filmet. Azokból nem csorog le neked valamennyi?

Én nem kapok ezekből semmit, ez mind a forgalmazónak megy. Pénz akkor lesz, ha olyan filmet csinálok, amiért fizetnek.

És ez frusztráló neked?

Nem. Ez befektetés. Munkát biztosítok embereknek, mint egy vállalkozásban.

Nemes Jeles László és Röhrig Géza a Saul fia New York-i filmfesztiválos vetítésén Forrás: AFP

És nem merül fel benned, hogy szuper, hogy mindenki jól jár, de mikor fogsz már te is jól járni?

Meglátjuk. Amikor majd vége lesz és látjuk az összes eladást, nézőszámot, bevételt, DVD-ket, akkor majd tudunk róla beszélni.

El tudom képzelni, hogy pont ilyenek miatt vállal el a te helyzetedben lévő ember egy hollywoodi filmet, mert meglengetik előtte a nagy lóvét.

Igen, azt megértem, ha valaki elvállal egy hollywoodi filmet annyi pénzért, amennyit soha nem látott. De akkor arra is fel kell készülnie, hogy harminc év múlva kávét fog felszolgálni Palo Altóban.

Tehát te azt mondod, hogy ezt meg tudod állni, és megmaradsz egyszerű magyar legénynek?

Nem tudom. Azért nem egyszerű magyar legényként definiálnám magam, még ha jól is hangzik, de szeretnék nagyobb költségvetésű filmeket csinálni, mindenképpen angol nyelven, és miért ne Amerikában.

Azt gondolod, hogy a harmadik filmed már mindenképpen amerikai lesz?

A harmadik filmem angolul lesz.

Miket tanultál meg magadról az elmúlt fél évben?

Nagyon nehéz kérdés, nincs meg az a distancia, hogy ezt lássam.

Akkor ez az egész most kicsit olyan, mint egy tornádó?

Kicsit olyan. Azért a határaimat kitologatom.

Az utóbbi fél évben a lelkiállapotod normális volt, vagy rossz értelemben vett izgatott?

Rossz értelemben vett izgatott, azt hiszem, ez a jó megfogalmazás. Kicsit nevetségesen hangzik, hogy panaszkodom, de jó lenne most már filmet csinálni és nem bohóckodni.

Optimális esetben jövő nyáron kezdhetnél el dolgozni a második filmeden?

Attól függ, hogy ez a kampány meddig tart. Ha mondjuk nem is jelölnek, akkor elég hamar lecseng a dolog.

Röhrig Géza, Erdély Mátyás operatőr és Nemes Jeles László a Saul fia forgatásán Forrás: Mozinet

De azért nem kívánod, hogy ne jelöljenek, ugye?

Nem, mert a film és a karrierem szempontjából mindenképpen jó lenne. De van olyan pillanat, amikor azt gondolom, hogy most már tényleg elég volt, nem megyek sehova. Az Oscar-kampányon kívül nagyjából már le is mondtam mindent.

Az Oscar-kampány menetéről tudsz mesélni valamit? Az már látszik, hogy a legjobb idegen nyelvű film kategóriáján kívül elkezdték nyomni legjobb film, legjobb rendező, legjobb férfi főszereplő, legjobb forgatókönyv és legjobb operatőr kategóriában is.

Nyomnak egy teljes kampányt, most a Sunset Boulevardon is kiraktak egy húszméteres Saul fia óriásplakátot. Nem élem bele magam semmiféle más jelölésbe, de nem kizárható. Az nagy dolog, hogy Best Picture-vetítés van decemberben, már oda bekerülni sem egyszerű. Ráadásul nagyon jó időpontban. Van egy vonzása a filmnek. Az idegen nyelvű film kategóriájának a vetítésén is sokan voltak, ami ritkán szokott előfordulni. Négyszáz ember jött el, pedig általában hetvenen nézik.

A Saul fia egyik Oscar-hirdetése a Variety magazinban Forrás: Variety

Tíz napja ment a francia mozikban a film, amikor a párizsi terrortámadás történt. Te azt hogy élted meg?

Egyrészt nagyon rosszul, mert Párizsban nőttem fel. Éppen Los Angelesben voltam, és rögtön elkezdtem telefonálgatni. Emberileg levitt a padlóra. A plusz szerencsétlenség benne, hogy teljesen tönkretette a film karrierjét Franciaországban.

Ezt így ki lehet mondani?

Abszolút. Összeomlott a nézettség, nem csak nekünk, mindenkinek. Ennek a filmnek vége lett Franciaországban. Pedig nagyon jól indult, nyolc nap alatt százezer néző, simán négyszázezer lett volna belőle, de most örülhetünk, ha elérjük a kétszázat. Ugyan egy magyar filmnek ez nem kis eredmény, de sokkal több volt benne. Ez van, nem tudunk mit csinálni. (A beszélgetés óta újra lendületet vett a Saul fia a francia mozikban, a kétszázezer néző már megvan, és simán elmehet 300 ezerig is - V.F.)

A Saul fia francia plakátja Forrás: Ad Vitam

A személyes kapcsolataid hogyan alakulnak? Tudsz foglalkozni a barátaiddal?

Senkivel nem tudok foglalkozni, egyáltalán nincs időm.

Kerültél méltatlan helyzetekben a promóció alatt?

Amikor a The Wrap fotózott, akkor nyomták a stúdióban a sárga füstöt, amit a tengerészgyalogosok raknak le helikopterek leszállásakor. Gomolygott a szörnyűséges napalmízű füst, és mi azt ettük Gézával. Ez volt a legrosszabb dolog, ami történt velem. Eddig.

Röhrig Géza és Nemes Jeles László a The Wrap címlapján Forrás: The Wrap

Mit szólsz ahhoz, hogy Saul fiával foglalkozó összes cikk alatt kénytelenek vagyunk letiltani a kommenteket, mert különben azonnal gusztustalan zsidózás alakul ki?

Azt tanácsolnám a kommentelőknek, hogy csináljanak valamit az életükkel. Ez a film azt mutatja, hogy ez lehetséges. Sok fiatal és kevésbé fiatal ember nagyon szoros együttműködésben összehozott egy olyan dolgot, ami világszintű. Hogy mit kommentelnek, akikről beszélsz, az nem kommentelhető, mert ők semmit nem tettek Magyarországért. Semmit. Ki kellene lépni az általános frusztrációból, és ott elkezdeni, hogy rendbe rakjuk a lépcsőházat.

És ez téged nem bosszant annyira, hogy itthagyd az egészet a francba?

Dehogynem, nagyon bosszantó. De én már azon is kikészülök, ha kijövök a házból és látom az embereket, hogy hogy néznek. Nem rám, egymásra.

A beszélgetés alább meghallgatható bővített változatában Nemes Jeles László elmeséli, mit nem lehetett belerakni az amerikai előzetesbe, hogyan lőtték le majdnem a japánok a film végét, és mit gondolna arról, ha Olaszországban Roberto Benigni szinkronizálná Röhrig Gézát. Elárulta, hogy megpróbálta legyőzni az összes negatív gondolatát, amikor az audiokommentárt vették fel Erdély Mátyással az amerikai DVD-re, illetve, hogy ha megteheti, nem nézi meg a Saul fiát a fesztiválos vetítéseken. Szó esett a negatív kritikákról is, a New York Times neves szerzője például "intellektuálisan visszataszító"-nak nevezte a filmet, de a francia baloldali sajtóban is kapott rendesen.