Az 1995-ben megjelent kultikus anime, a Ghost in the Shell – Páncélba zárt szellem sem kerülhette el a sorsát, remake készül belőle. Ezt már régóta lehetett tudni, de a napokban kiadott első forgatási fotónak hála, most már azt is láthatjuk, hogyan néz ki Scarlett Johansson cyborgkommandósként. A Bábjátékos néven ismert hackerre fog vadászni a jövőben, aki a hálózaton keresztül képes behatolni az emberek elméjébe.
A fénykép kapcsán ismét fellángolt a vita arról a hollywoodi gyakorlatról, hogy fehér színészekkel játszatnak el eredetileg indián, latin, ázsiai vagy éppen afrikai karaktereket. A Pán-ban Rooney Mara alakította a regényben még indián Tigrisliliomot, a hónál is fehérebb Emma Stone egy félig kínai, félig hawaii pilótát formált meg az Alohá-ban, és most a dán és lengyel felmenőkkel is rendelkező Johansson játszik el egy eredetileg ázsiai karaktert.
A Mulan nevű Disney-hőst megszólaltató, a Final Fantasy – A harc szelleme című animációs filmhez is a hangját kölcsönző, illetve A SHIELDS ügynökei-ben játszó, makaói származású színésznő, Ming-Na Wen sokak felháborodott véleményét fogalmazhatta meg a tweetjében: „Semmi bajon nincsen Scarlett Johanssonnal. Igazából nagy rajongója vagyok. De minden porcikámmal ellene vagyok az ázsiai szerepek kifehérítésének.”
A botrányt tovább erősítette a Screen Crush értesülése, miszerint a gyártó stúdiók CGI-jal próbálták elsimítani a problémát. Felbérelték a Benjamin Button különös életé-ben Brad Pitt fiatalításáért és öregítéséért is felelős Lola VFX céget, hogy ázsiaivá alakítsák a színésznőt. A teszteket látva végül elálltak ettől az ötlettől a stúdiók.
A Paramount tagadta a Screen Crush állítását: azt ugyan elismerték, hogy felbérelték a céget tesztfelvételek elkészítésére, de csak egy meghatározott jelenetben feltűnő mellékszereplő átalakítását kérték tőlük. Az online filmes újság a forrásaira támaszkodva továbbra is kitart a cikk eredeti állítása mellett, vagyis hogy „Johansson karaktere állt ezeknek a teszteknek a fókuszában, a színésznő tudta és beleegyezése nélkül”.
Max Landis, Az erő krónikája forgatókönyvírója jelenleg Mundruczó Kornéllal együtt egyengeti a mélytengeri sci-fijük útját, tehát semmi köze nincsen a GITS-hez, de így is szükségét érezte, hogy egy videoüzenetben fejtse ki véleményét a Scarlett Johansson szerepeltetése miatt kirobbant botrányról.
Landis szerint nem a színésznőre, a rendező, a stúdióra vagy a filmiparra kell haragudni, hanem magára a rendszerre, amely arra kötelezi a stúdiót, hogy mindenképpen egy A-listás színésznőt szerződtessen a szerepre.
Az elmúlt tíz évben kockázatosabb üzletté vált a filmkészítés: néhány nagy kasszasiker kivételével egyre kevesebb pénzt termelnek a filmek, és ennek tetejébe még az olyan A-listás színészek száma is lecsökkent, akik önmagukban sikerre visznek egy alkotást – vázolta fel a helyzetet Landis, majd hozzátette, hogy a jövőben, cyberpunk környezetben játszódó Ghost in the Shell egy költséges és nagy kockázatú vállalkozás, amelyet Johansson részvételével vált profittal kecsegtető üzletté.
Landis azt állítja, hogy öt olyan színésznő van, akinek leszerződtetése önmagában ér annyit, hogy a filmprojekt zöld lámpát kapjon. Scarlett Johansson az egyikük, a stúdiók a biztos siker zálogaként tartják őt számon. Landis szerint a fő probléma az, hogy jelenleg nincsenek nemzetközi szintű A-listás ázsiai színésznők, akik közül a stúdió válogathatott volna. A kilencvenes években filmeket lehetett építeni Jackie Chanre, Jet Lire, mostanában viszont még egy Lucy Liut sem tud felmutatni Hollywood.
Scarlett Johansson szerepeltetése a legjobb dolog, ami ezzel a filmmel történhetett, mert így legalább elkészül
– ért okfejtése végére Landis, aki maga is elhibázottnak tartja a rendszert, amelynek a szabályait követi a filmipar.
A Ghost in the Shell-lel most ugyanaz történik, mint pár hónapja Az Egyiptom istenei-vel. Az eszmecsere nem magáról a filmről folyik, hanem a színészválasztás ellentmondásosságáról. Az ókori fantasy rendezője közleményben kért bocsánatot, és elismerte, hogy sokszínűbb színészgárdát kellett volna alkalmazniuk. A filmen ez már nem segített: a kritikák kíméletlenül elbántak vele, Amerikában mindössze 40 millió dollárt termelt, százmillióval kevesebbet, mint amennyibe került.
Gyorsan tegyük hozzá, hogy az amerikai Ghost in the Shell-nek egy kultuszfilm jelenti az alapját, egy remek, gondolatébresztő, a létezésünk alapjait feszegető történetet dolgoz fel, amely elviekben észbontóan izgalmas képek megalkotására ad lehetőséget. Ideális esetben bőven lesznek majd olyan erényei a sci-finek, amelyek feledtetik a főszereplő ellentmondásos kiválasztását.
Az adaptációt a Hófehér és a vadász rendezője, Rupert Sanders jegyzi. Aki kételkedne abban, hogy megfelelő választás volt a feladatra, annak a rendező Black Hole című sötét hangulatú, briliáns rövidfilmjét ajánljuk megnézésre.
A Ghost in the Shell-t jelenleg Új-Zélandon forgatják, a tervek szerint 2017. április 14-én mutatják be Amerikában, szokatlan módon a magyar mozikba pár héttel korábban, március végén kerül.