Van benne egy papa, és sok pia is

Pappa Pia filmforgatás

A Pappa Pia forgatása már javában zajlott, amikor újságírókat engedtek a közelébe, és addigra nem a forgatás bizsergő izgalma lengte körül, hanem a fegyelmezett munka légköre. De míg a graffitivel feldobott díszletek között bóklásztunk, megtudtuk, hogyan lett Stohl Andrásból zenés színész, miért jár tisztelet Nagy Ferónak, mit láthatott a rendező a még ismeretlen női főszereplőben, és mivel győzte meg Andy Vajna Csupó Gábort, hogy jöjjön haza filmezni.

Egy forgatáson szinte sosem lehet megállapítani, milyen film születik belőle – még a benne szereplő színészek sem érzik. Végképp nem ítélhet az, aki csak egy napra látogat ki. Az tehát nem fog kiderülni ebből a cikkből, lesz-e egy újabb remek szórakoztató musicalfilmünk hét évvel a Made in Hungaria után, legfeljebb azt, hogy az esély megvan-e rá. És mivel ezt a műfajt nem sokan művelik magas fokon nálunk, erről már az is elárul valamit, hogy a két produkció stáblistáján nagy az átfedés.

Szabó Kimmel Tamás a Pappa Pia forgatásán Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mindenekelőtt a főszereplő Szabó Kimmel Tamás, a koreográfus Tihanyi Ákos, az operatőr Csukás Sándor, de Tőzsér Attila is, aki ott még a hangért felelt, ma pedig már producer. De mindkétszer felcsendül az a szám is, aminek a felvételébe belepillanthatunk, a Ciao Marina, amit hét éve Fenyő Iván énekelt, most pedig Stohl András.

Egy füstös, eklektikus szórakozóhelyen vagyunk, ahol csapatnyi fiatal próbálja jól érezni magát, amíg meg nem jelenik a nagyhangú helyi bunkó (Stohl) és fenyegető sleppje (köztük Szabó Simonnal). Ennél több nem derül ki ma a jelenetről, már csak azért sem, mert a két kamerának folyton útjában vagyunk, muszáj elhagynunk a díszletet.

Akik bent maradnak – például a X-Faktor-ban feltűnt Kováts Vera, vagy Ullmann Mónika és Miller Zoltán Londonban tanuló nagyfia, Dávid, de még egy Tolnai Klári néven bemutatkozó fiatal színésznő is – egyszeriben összerezzennek és táncra perdülnek, míg mi a takarásban a koreográfust, Tihanyi Ákost faggatjuk arról, milyen lehet kétszer feldolgozni ugyanazt a dalt. “Szerencsére a két film között eltelt annyi idő, hogy az ember azóta másképp lát mindent, és új dolgokat fedezett fel. Ráadásul a hangszerelés is nagyon modern a Pappa Piá-ban, ami mindig érdekesebbé teszi a koreográfus munkáját” – mondja.

Ostorházi Bernadett és Szabó Kimmel Tamás a Pappa Pia forgatásán Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Pappa Pia a maga egymilliárdos költségvetésével azonban jóval nagyobb léptékű produkció annál, hogy megelégedjen egy koreográfussal. Tihanyi valójában csak a számok felét kapta feladatul (főként azokat, amelyekben színészek szerepelnek), a másik felét Kurucz Sándor koreografálta, és mindkettejük munkáját Seres Attila koordinálta, akit koreográfus-rendezőként kértek fel.

Seres azelőtt olyan filmek zenés betéteit készítette, mint a Valami Amerika, a Magyar vándor vagy a Magic Boys, de dolgozott a Megasztár-szériában, számtalan reklámban és a Made in Hungária színpadi változatán is. Ma már nem a lépéseken agyal, hanem koncepciót gyárt, és azért felel, hogy az összes koreográfia a film dramaturgiáját szem előtt tartva készüljön, és a különböző táncjelenetek egy egységes koncepció mentén valósuljanak meg.

Seres Attila a Pappa Pia forgatásán Fotó: Hirling Bálint - Origo

“Nagyon fontos, hogy ez nem olyan öncélú táncos film lesz, ami kifejezetten a táncról szól, mint például a Step Up, hanem egy olyan történet, amiben a karakterek néha táncra perdülnek, mint például a Grease-ben vagy a Mamma Miá!-ban. Magyarán: természetes élethelyzetekből fakadnak a táncok. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy a szereplőknek a táncon belül is a karaktere jelenjen meg, ne profi táncosoknak lássuk őket.” Közben Tihanyi Ákos azt is elárulja, ki ebben a legjobb, a leggyorsabb és legügyesebb a színészek között: Stohl András – akivel pár hete még a Billy Elliot színpadi változatán dolgozott.

A Stohl elképesztő. Egyszer megmutatod neki, és tudja.

Ilyen színészt nem ismerek többet, bár azért össze is vagyunk már szokva” – mondja.

“Szerencsés adottságaim vannak, de erről nem tehetek, ezt apukámnak és anyukámnak köszönhetem – feleli rá szerényen Stohl, és hozzáteszi: – Nagyon szeretek csörögni.” Az utóbbi években feltűnően megszaporodtak a zenés szerepei, ami – elmondása szerint – egy véletlennek köszönhető.

Stohl András (középen) a Pappa Pia forgatásán Fotó: Hirling Bálint - Origo

“Prózai színész vagyok, és amíg a Katonában játszottam, nem is tudták rólam, hogy tudok énekelni. Aztán amikor évekkel később a Gyulai Várszínházban játszottam a Makrancos hölgy-ben, a premierbanketten felmásztam egy várfalra, és onnan énekeltem ordítva Zámbó Jimmy-dalokat. Alföldi Robi, a darab rendezője távolról meghallotta, és megkérdezte a többieket, ki az, aki énekel. Erre mondták neki, hogy “Hát a Buci!”. Így kezdődött a zenés színész karrierem.”

Szintén nem musicalszínész a film női főszereplője, Ostorházi Bernadett, aki két éve végzett a Színművészetin, majd egy évvel később Londonba költözött, és csak a szerep kedvéért jött haza. “Londonba is azért mentem, hogy hasonló lehetőségek találjanak meg, de ha itt jön egy, akkor természetesen hazautazom érte” – mondja.

Ostorházi Bernadett a Pappa Pia forgatásán Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ez lesz az első filmfőszerepe, amit egy casting során nyert el. “Egy japán étteremben voltam felszolgáló, amikor felhívtak a filmtől, és

mivel gyorsan kellett hazarepülnöm a próbafelvételre, még azon is aggódhattam, hogy kirúgnak-e az állásomból.

Talán épp ezért sikerült jobban koncentrálnom a kamera előtt: tudtam, mit akarok csinálni. Lehet, hogy ez adott egy olyan kisugárzást, amit a rendező össze tudott egyeztetni a szereppel, ugyanis a figura eleinte egy fegyelmezett, tudatos nő, akiből később felszínre tör a szenvedély.”

Ha már itt tartunk, meg is látogatjuk a rendezőt, Csupó Gábort, aki pedig Los Angelesből jött haza, és most a díszlet feletti padláson figyeli a monitort. Azelőtt animációs rendezőként és producerként csinált karriert Amerikában (sok más mellett A Simpson család-dal), aztán rendezett egy váratlanul nagy sikert hozó élőszereplős filmet is (Híd Terabithia földjére), egy kevésbé sikeres másodikat (Holdhercegnő), és lassan nyolc éve nem jelentkezett filmmel.

Csupó Gábor a Pappa Pia forgatásán Fotó: Hirling Bálint - Origo

“Körülbelül negyven forgatókönyvet küldtem vissza az ügynökeimnek az utóbbi években, mert Amerikában ez úgy működik, hogy ha jól teljesítettél egy zsánerben, akkor beskatulyáznak abba, és csak olyan ajánlatokat kapsz. Én így jártam a Híd Therabitia földjére után, ami egy gyerekeknek szóló fantasy világba szorított be. Nem mintha nem szeretném ezt a műfajt, hiszen én is egy nagy gyerek vagyok, és van hat saját gyerekem is, de csinálni valami mást szerettem volna. Könyörögtem az ügynököknek, hogy szerezzenek inkább egy drámát vagy vígjátékot, bármit, de mindig csak ugyanazt kaptam tőlük. Ekkor keresett meg Andy Vajna a Pappa Pia forgatókönyvével, amin halálra röhögtem magam, ezért azon nyomban elfogadtam a felkérést.”

Divinyi Réka forgatókönyve a hetvenes, nyolcvanas évek slágereit fűzte össze egy olyan történetbe, aminek a középpontjában egy idős csónakház-tulajdonos (Nagy Feró) áll, aki ráveszi az unokáját (Szabó Kimmel Tamás), hogy alakítsák át a düledező házat romkocsmává, mielőtt egy törtető klubtulajdonos (Ostorházi Bernadett) diszkót akarna varázsolni belőle.

A Pappa Pia forgatása Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Gubacsi-híd környékén azonban nemcsak ez a lepukkantságában is menő épület áll (amit a film kedvéért húztak fel), hanem néhány más, hasonló stílusú büfé, bár és lakókocsi is, szóval a környék kicsiben a koppenhágai Christiania negyedre hasonlít. És nem egy táncos jelenet itt, a szabadban játszódik, esetenként több mint száz résztvevővel.

“Elképesztő kihívás számunkra, hogy nem műteremben forgatunk linóleumpadlón, hanem eredeti helyszínen, olykor a szabadban – meséli Seres Attila. – Itt minden számít: a hőmérséklet, a széljárás, a talaj minősége stb. És eleve minden jelenetet sokszor veszünk fel, de a táncokat végképp, ezért nagyon büszke vagyok a táncosainkra, akik elképesztően jól bírják a strapát. Akadt nem egy éjszakai forgatásunk is, amikor éjjel kettőkor, háromkor kellett századszorra is a topon lenni, és teljes erőbedobással, jókedvűen táncolni. Mindenki zokszó nélkül csinálta. Vagy egyszer kánikulai melegben forgattunk a díszletben, ahol

legalább hatvan fok volt, mindenkiről ömlött a víz, és aki a legkeményebben állta a sarat, az Nagy Feró volt.

Ugrált le-föl, bukfencezett, rohangált újra meg újra, ahányszor csak kérték. De azt hiszem, ez annak is köszönhető, hogy nagyon jó energiák veszik körül a munkát.”

Stábfotó a Pappa Pia forgatásán Fotó: Kiss Nelly

A forgatás nagy része már lezajlott, és mivel a csónakházban sem készül több felvétel, a látogatásunk után elkészítik a stábfotót is, amelyen mindenki szerepel, aki részt vett a projektben. Már csak az a kérdés, megmarad-e a sokak által vitatott és gúnyolt cím, a Pappa Pia. Mert ebben még a rendező, Csupó Gábor sem biztos.

Egyik nap úgy ébredek, hogy tetszik, a másik nap, hogy micsoda hülyeség ez.

De kétségtelenül van a filmben egy papa és sok pia is, úgyhogy a történethez passzol, csak nem tudom, van-e annyira szofisztikált, mint amit a film megérne.” Mindenesetre jó hír, ha egy ilyen tömegszórakoztatásra szánt filmmel kapcsolatban a szofisztikáltság egyáltalán felmerül.