Bernáth Szilárdra az idei Friss Húson figyeltünk fel. Szinte a semmiből tűnt elő a 29 éves rendező, mégis az ő nevéhez fűződik a hagyományosan bombaerős felhozatallal jelentkező fesztivál egyik legjobb rövidfilmje. A Fizetős nap már az első pillanatokban behúzza a nézőt az uzsorása ellen valló telepi srác története, hiszen egy olyan embert látunk, aki az életét kockáztatja azzal, hogy elmegy a rendőrségre.
A Fizetős nap korlátozott ideig lesz elérhető az Origo Filmklubon. Ne szalassza el a lehetőséget, mi legalábbis elképedve vettük tudomásul, hogy a leszakadt Kelet-Magyarországról így is lehet filmet készíteni. Nem tapicskol a nyomorban, nem volt olyan érzésünk, hogy egy budapesti kávézóban ülve képzelték el Bernáthék, milyen lehet egy cigánytelepen élni. Helyette rokonszenves visszafogottsággal, hiteles hangot megütve, a thrillerek feszültségfokozó elemeit felhasználva mesél az eladósodott emberek kiszolgáltatottságáról.
A rendőrségi vallomással egy beláthatatlan végű eseménysor veszi kezdetét, amely a főszereplőt eljátszó Ravasz Tamás hihetetlenül kifejező arcának köszönhetően végig megmarad torokszorítóan izgalmasnak. Elég csak egyszer belenézni a srác riadt tekintetébe, és ránk is át fog ragadni a félelmei, bennünk is ott fognak munkálni a nyugtalanító kérdései.
Helyesen döntöttem, amikor felnyomtam az uzsorást? Tényleg jót tettem ezzel a családomnak? Lehet, hogy mégsem olyan rossz ember ő? A szereplők árnyalt bemutatása miatt érzelmi hullámvasúttá válik a Fizetős nap, a filmvégi csavar pedig garantáltan fejbe kólint.
Bernáth Szilárd 2011-ben végzett az ELTE magyar-film szakán, utána reklámfilmek, videoklipek rendezőjeként, magyartanárként, operatőrként és vágóként is dolgozott. Játékfilmes ambícióiról sohasem mondott le, több terven is munkálkodott, a Filmalaphoz is pályázott egy Grecsó Krisztián-regény adaptációjával, de ezek mind befuccsoltak. „Útkeresős, jó sok szívással járó időszaka volt ez az életemnek” – mesélte nekünk.
A Fizetős nap úgy indult el nála, hogy írt egy forgatókönyvet az uzsorásokról, mert nagyon érdekelte a téma. Csak utána kezdett el mélyebben belemenni ebbe a világba, és rá kellett döbbennie, hogy amit addig írt, az köszönőviszonyban sincs a valósággal. „Végig szorongató érzés volt számomra, hogy pestiként mit tudok elmondani erről a közegről.”
A forgatókönyv első verziója még valóban egy pesti srác naiv gondolatait tükrözte a kelet-magyarországi valóságról, de utána Bernáth útra kelt, és alapos kutatómunkába kezdett. Sok időt töltött Bagon, a cigánytelepen, ahol a filmet is forgatta. „Beszéltem szociológussal, szociális munkással, rendőrnyomozóval, kriminálpszichológussal, elintéztem, hogy bejussak a baracskai börtönbe, ahol három elítélt uzsorással is beszéltem egy-másfél órát.”
„Velük beszélve éreztem meg a történet igazi tragédiáját. Mindhármuktól megkérdeztem, hogy hol vannak azok, akik az igazán nagy pénzeket szedik be, és egymástól függetlenül mindannyian azt mondták, hogy azok legtöbbször nem kerülnek börtönbe. Szépen lassan megértettem, hogyan működik valójában az uzsorázás.”
„Az uzsorások kimennek a telepre, mindenkit megvernek és behajtják a pénzt” – idézte fel Bernáth az eredeti elképzelését arról, hogyan is működhet ez a gyakorlatban. De aztán arra az izgalmas felfedezésre jutott, hogy „ez egy nagyon furcsa, aszimmetrikus pártfogói viszony”. „Ők nyilván bűnözők, akik kihasználják az embereket, de egyben utolsó cérnaszálként beléjük is lehet kapaszkodni. Tőlük kapnak pénzt, ha beteg a gyerek, ha kell a temetésre.”
Az anyaggyűjtés mellett arról sem feledkezett meg Bernáth, hogy egy feszültségteljes és befogadható játékfilmet akar készíteni, ami nem megy át szociohorrorba, nem lesz olyan, „mintha csak belebámultunk volna a nagy magyar semmibe”. Ebben nagy segítség volt Nagy V. Gergő, aki dramaturgként a Fizetős nap thrillerjellegét erősítette.
A rendező a kész filmmel visszatért Bagra, és vetítést tartott belőle. A helyieknek tetszett a Fizetős nap, hálásak voltak azért, hogy valószerűen ábrázolja azt a közeget, amiben élnek. Bernáth szerint az a baj itthon, hogy vagy kirekesztően, csak az egyik oldal érveit sulykolva, vagy píszí módon, a valós problémáról nem beszélve nyúlnak ehhez az érzékeny témához.
Az átlényegült színészi alakítást nyújtó, leginkább az Apaföld-ből ismert Ravasz Tamáson kívül a Szilvási Gipsy Folk Band vezetője, Szilvási István is minden dicséretet megérdemel - ő az uzsorást formálta meg a filmben. Jelenleg az Aranyélet-ben látható Farkas Franciska játszotta a főszereplő srác feleségét, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatához tartozó Urmai Gábor pedig a rendőrtiszt szerepében tűnt fel.
A bagiak lelkesen álltak hozzá a Fizetős nap-hoz, és sokat segítettek a forgatás során: kellékkel, helyszínnel, munkával, gyakorlatilag ingyen. Bernáth a helyi emberekből is többeket berakott a filmbe. A deformált ujjú férfi, Kanalas József például úgy került bele, hogy a helyi srácok erősködtek, tegyen vele egy próbát a rendező, mert nagyon szeretne szerepelni. Ez egy olyan kérés volt, amit nem lehetett visszautasítani.
„Először cigány nyelven kezdett el beszélni, amiből nem értettem semmit. Elmagyaráztam neki, hogy milyen szituációt kellene eljátszani, és kértem, hogy magyarul. Alig hogy kimondtam, hogy tessék, ő hihetetlenül profin, végig a szerepben maradva improvizált, és mindezt úgy, hogy akkor volt először kamera előtt” – elevenítette fel nekünk az ösztönös tehetségű Kanalas beválogatását a rendező.
A Fizetős nap két fontos láncszemét is elveszítette a befejezése óta. Kanalas József tüdőgyulladásban halt meg, Angelusz Iván producer október végén hunyt el tragikus hirtelenséggel. Szakmája egyik legnagyobb alakja volt itthon, többek között Hajdu Szabolccsal, Török Ferenccel és Pálfi Györggyel is dolgozott együtt.
Bernáthot arról is kérdeztük, hogy milyen volt Angelusszal a közös munka. „Már sok nagy filmsikeren túl volt, mégis azt éreztem rajta, hogy még mindig úgy állt hozzá minden egyes projekthez – még egy kisfilmhez is -, mintha az lenne az első és a legfontosabb. Sok erőt adott, hogy az én tervemben is ennyire hitt. A Fizetős nap nem jött volna össze nélküle. Amikor az előkészületek során elvesztettem az egyik főszereplőt, ő ajánlotta Istvánt. Amikor úgy nézett ki, hogy befuccsol a projekt, ő fésülte össze a szálakat.
Eleinte volt bennem egy adag kisebbségi komplexus, de ezt mindig nagyon hamar feloldotta. Jó élmény volt, hogy nem éreztette velem, hogy egy tapasztalatlan csóka vagyok, hanem végig partnerként kezelt. Nagy megtiszteltetés volt együtt dolgozni vele, ha pár éve azt mondják, hogy Angelusz Iván lesz a producerem, nem hittem volna el.”
Bernáth jelenleg a Larry című filmtervét próbálja megvalósítani, amely egy tehetséges borsodi rapperről szól, akinek beindulni látszik a karrierje, és ha megkapja az árvaságáért járó életkezdési segélyt, akkor még esélye is nyílik a kitörésre. Csak éppen az utógondozója is szemet vet erre az összegre.
Bejutott az Inkubátor Program döntőjébe, amely pályakezdő rendezőknek nyújt segítséget, hogy elkészíthessék első nagyjátékfilmjüket. Jelenleg ötven százalék esély van arra, hogy tényleg elkészül a Larry: a tíz döntős projektből hármat a szakmai zsűri, kettőt a közönség választ ki a november végi pitch fórumon, az öt győztes terv gyártási költségét a Filmalap fogja állni. A versenyben lévő filmekről itt olvashat bővebben.
A leszakadt Kelet-Magyarország krónikása akarsz lenni?
– kérdeztük Bernáthot a Fizetős nap és a Larry hasonló témája miatt, de erre azt válaszolta, hogy ez nem volt tudatos döntés a részéről, őt csak az hajtja, hogy kortárs problémákról beszéljen. A Larry-t Serrano ihlette, aki másfél éve bukkant fel a Ki Mit Tube elnevezésű online tehetségkutatóban.
A rendezőt a srác látásmódja és a belőle áradó energia fogta meg. Elutazott hozzá, együtt járták Miskolcot és Kazincbarcikát, hallgatta a történeteit, és rajta keresztül ismerkedett meg a helyi viszonyokkal. Döbbenetesnek nevezte, hogy mennyire tömegessé vált Borsodban a herbál használata.
Szándékában áll mindezt megmutatni, de tudja, hogy a drogos szubkultúra ábrázolása önmagában nem ad ki egy filmet, így aztán az egyszer már bevált módszert alkalmazva, a Fizetős nap után a Larry is műfaji keretek közé lesz beszorítva. Fel fog benne bukkanni az utolsó meló motívuma, illetve alkotótársával, Nagy V. Gergővel már pontosan meg is határozták a Larry zsánerét:
szocio-realista gengszterfilm.
A rendező szerint a mostani fősodorbeli hiphopból kiveszett a „mindenkinek a kurva anyját” mentalitás, a lázadás, Serrano viszont ismét arra használja a hiphopot, amire való. „Nagyon okosan észreveszi az őt körbevevő problémákat, rapszövegbe önti őket, és aztán azokat ordítja, csak ennek már nincsen igazából keletje. Na, róla már el lehet mondani, hogy a borsodi régió krónikása.” A Larry az ő főszereplésével Borsodban játszana újra egy klasszikus rock’n’roll hőstörténetet.