Csányi Sándor szovjet munkatáborban lesz fülig szerelmes

Vágólapra másolva!

November végén írtuk meg, hogy a Félvilág és A berni követ rendezője végre elkezdheti csinálni első mozifilmjét Apró mesék címmel, de pár hete kiderült, hogy Szász Attila ez előtt leforgat még egy második világháborús, szovjet munkatáboros filmet. Ez lesz az Örök tél, amelynek a részleteiről a produkció által szervezett, péntek délelőtti sajtótájékoztatón hullott le a lepel. Szóba került a film rendhagyó finanszírozása, beszélgettünk a többéves kihagyás után visszatérő Csányi Sándorral, és az alkotók arra is kitértek, lehet-e még újat mutatni a lágerfilmes témakörben a Saul fia után.

Huszár András

Vágólapra másolva!

magyar film Lajos Tamás Csányi Sándor Örök tél Köbli Norbert Rétvári Bence Szász Attila Gera Marina

Az Örök tél sajtótájékoztatóját péntek délelőtt tartották a budapesti Puskin kávézóban, Szász Attila rendezőn és Köbli Norbert forgatókönyvírón kívül eljött a főszerepeket alakító két színész, Gera Marina és Csányi Sándor, valamint megszólalt Lajos Tamás producer és Rétvári Bence államtitkár a Gulág Emlékbizottság nevében, amelynek a megrendelésére készül a film.

Rétvári Bence, Lajos Tamás, Köbli Norbert, Szász Attila, Gera Marina és Csányi Sándor az Örök tél sajtótájékoztatóján Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az Örök tél a Gulagon, pontosabban a Gupvi kényszermunkatáborokban játszódik. Ezek voltak azok az ukrán táborok a Donyec-medencében, ahová tömegesen hurcolták el a munkaképes embereket, többnyire származási alapon, sok nőt is. „Mint a náci lágerek, csak megsemmisítés nélkül. Itt pusztán hagyták meghalni az embereket” – foglalta össze Köbli.

Köbli Norbert Fotó: Hirling Bálint - Origo

Egy ilyen pokoli helyre kerül a film főhőse, Irén (Gera Marina), akinek embertelen körülmények között, szénbányában kell évekig robotolnia. A táborban ismerkedik meg Rajmunddal (Csányi Sándor), aki a túlélésre van berendezkedve. Otthon család várja őket, de abban a tudatban kell élniük, hogy soha nem jutnak haza. Kettejük közt szövődik egy olyan érzelmi kapcsolat, aminek egyébként nem lehetne helye ebben a romantikától mentes, rideg környezetben.

Azért sem hallhattunk eddig a projektről, mert az Örök tél a filmalapos pályáztatási rendszeren kívül, a Médiatanácstól függetlenül készül, hasonlóan ahhoz a konstrukcióhoz, ahogy Szász Attila ’56-os imázsfilmje született. A bizottság számos műfajban – zenés, képzőművészeti művek, dokumentumfilmek – emléket kíván állítani a hosszú évtizedekig elhallgatott traumáról, és mivel játékfilmben még senki nem dolgozta fel a témát, kiemelt projektként kezelik az Örök tel-et, és több százmillió forinttal támogatják.

Gera Marina és Csányi Sándor Fotó: Hirling Bálint - Origo

A pályázati lehetőség híre először Köbli Norberthez futott be, aki azért is tudott gyorsan reagálni, mert már régóta hevert nála egy témába vágó forgatókönyvötlet. „Irén története egy igaz történet, egy memoáron alapul – mesélte Köbli az Origónak. – Az ő fia, Havasi János már tíz éve megtalált vele, sőt, írt is egy filmnovellát. De azt éreztem, ezt tévéjátékos keretek között nem tudnám megcsinálni, és nem tudom, mikor lesz lehetőség, hogy összeálljon egy rendes költségvetés.” Személyes érintettség is közrejátszott: nagyapja megjárta a szovjet hadifogolytábort, és az ott átélteket pszichikailag észrevétlenül is továbbadta a gyerekeinek.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt években különösen termékeny szerző könnyen tud-e váltani a különböző történelmi korok, szituációk között, azt felelte, csak olyat vállal el, ami a szívügye. És mivel a huszadik század emberét érti meg igazán, ebben a korszakban mozog otthonosan, nem is kirándulna korábbra. (Keresték már Hunyadi-filmmel, amire nemet mondott.)

Köblinek inkább lelkileg okozott nehézséget, hogy két-három hónapra neki is be kellett költöznie egy lágerbe. „Sokat kivesz az emberből, ennyi borzalomról, megpróbáltatásról írni úgy, hogy minden szereplőben benne akarsz maradni. Mert írásnál amolyan médiumként engedem, hogy a szereplők belém szálljanak, használjanak.”

A személyesség visszatérő elem volt a sajtótájékoztatón, a főszereplőt alakító Gera Marina környezetében és családjában is voltak, akik testközelből tapasztalták meg az ún. „málenkij robotot”. Az alkotók több ízben hangsúlyozták, hogy nem történelmi tablót készítenek, hanem egy nő történetét, két ember kapcsolatát mutatják meg; nem kendőzik el a szörnyűségeket, de nem is azokra helyezik a hangsúlyt.

Gera Marina Fotó: Hirling Bálint - Origo

Csányi Sándor a sajtótájékoztatón egy Sorstalanság-ból vett idézettel illusztrálta – „szeretnék még kicsit élni ebben a szép koncentrációs táborban” –, hogy őt az ember élni akarása fogta meg a történetben. „A szeretetre szüksége van az újszülöttnek, a növénynek, minden emberi lénynek” – utalt a főszereplők kapcsolatára.

Egy bányát már kinéztek

A film február 26-án kezd forogni, a tervek szerint 28-30 napot vesz majd igénybe a forgatás. Szoros a menetrend, még tavaly nyáron sem volt biztos, lesz-e valami a projektből, így előzte be az Apró mesék-et. Az alkotók épp ezért csak nagy vonalakban, sok zárójeles megjegyzéssel beszéltek a produkcióról, elképzeléseikről. „Ez a néhány hét a legképlékenyebb időszak, ilyenkor van a legsérülékenyebb állapotban a projekt” – vallotta be Szász. Nehéz bármit biztosra mondani, mert utólag számonkérhetik, mi valósult meg a megígértekből.

Szász Attila Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ez a képlékenység megnyilvánul logisztikai téren is, például a helyszínválasztásnál. Az erre vonatkozó kérdésre nem hangzott el semmi konkrétum, csupán az, hogy már megkezdődtek a technikai terepszemlék egyes magyar helyszíneken – többek közt az egyik utolsó olyan magyar bányánál, ami még nem zárt be, de már nem működik. Viszont a véglegesítésük még függ attól, hogy február végén hol lesznek ideálisak az időjárási adottságok, van a talonban külföldi helyszín is.

Figyelik a havat

Szászék ugyanis valódi havas tájat szeretnének, sok külső felvétellel. Úgy fogalmazott: „üldözzük a havat.” A nagy stáb miatt nem lehetnek olyan rugalmasak, mint a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, ahol „[Reisz] Gábor fölhívta a kollégákat, hogy hó van, gyertek, holnap forgassunk”, de készen kell állniuk rá, hogy ha váratlanul leesik a hó, hamar ki tudjon vonulni a stáb a tömegjelenetekhez. „Nincs egy kidobandó fillér sem a büdzsében, nem szabad elpufogtatni a napokat.”

Az Örök tél teaser plakátja Forrás: Szupermodern

Nem a sokadik lágerfilmet akarják elkészíteni

A másik nagy kérdés, ami fejtörést okoz az alkotóknak: lehet-e még újfajta fogást találni a lágeres témán. A hasonló témájú alkotások garmadája rengeteg klisét teremtett, ezeket a csapdákat a forgatókönyvben és a rendezői koncepcióban is szándékosan igyekeznek elkerülni. Köbli is érezte, el kell oszlatnia „a szkepszist az alkotótársakban, finanszírozókban, ez nem csak egy sokadik lágerfilm”, ő az igaz sztori egyediségében bízik, meg abban, hogy a Gupvi táborok történetét még nem mesélték el fikciós filmben. (Az 1988-as Soha, sehol senkinek vagy a Te rongyos élet a hortobágyi kitelepítésről szóltak.)

Szász Attilának szintén meg kell birkóznia a témába vágó előképekkel, elég csak a Saul fia egyedi, intenzív koncepciójára gondolni. „Sokat szenvedtünk azzal, hogy milyen ne legyen a film, mik azok a rendezési kísérletek, amiket már elhasználtak, pedig bizonyos jelenetekhez jók lennének.” Végül Nagy András operatőrrel elengedték azt a törekvést, hogy minden előzményt kikerüljenek, inkább arra fókuszálnak, hogy a színészek ki tudjanak bontakozni. Szász ezt a háttérbe húzódva, letisztult, távolság- és mértéktartó stílussal, egyszerű megfejtésekkel képzeli megvalósítani, szinte észrevétlen tervez maradni. „Azért még kimegyek a forgatásra én is” – tréfálkozott a meghívott újságíróknak.

A színészközpontúság sokszöveges szerepet is jelent, Csányi és Gera mellett szerepelni fog a filmben Döbrösi Laura, Farkas Franciska, Kurta Niké, Kiss Diána Magdolna, Gáspár Tibor és Für Anikó is. Az orosz őröket és tiszteket Magyarországon élő anyanyelvűekre, amatőrökre és profi színészekre osztották, a casting utolsó köre épp a sajtótájékoztató napján zárult le.

Ők főleg statisztálni fognak, nem lesz egy táborparancsnok, mint a Híd a Kwai folyón-ban vagy a Rendíthetetlen-ben, amit Köbli azzal indokolt, hogy nem kell még egy szereplő, aki pluszban kínozza a rabokat, „az egész helyzet annyira szar”.

Gera Marina a vékonynál is vékonyabb lesz

Gera Marinát, aki szinte minden jelenetben felbukkan majd, többen kérdezték, hogy nem fél-e a szerep nehézségeitől, a belebegtetett sanyarú forgatási körülményektől, ám a 32 éves színésznő így a forgatás előtt pár héttel már nyakig benne van a karakterben. És úgy érezte, ezt a szerepet neki kell eljátszania. Eleve nagyon akart dolgozni Szásszal és Köblivel, akik „a női lélekről, sorsról finomabban készítenek filmeket, mint sok más magyar alkotó”.

Az Apró mesék castingján indult is a főszerepért, amit akkor végül Kerekes Vica kapott meg. Legközelebb az Aranyélet második évadjának premierjén futott össze a rendezővel (Gera vendégszerepelt a sorozatban), aki már akkor mondta, hogy szeretne együtt dolgozni vele. Irén szerepét végül egy kétkörös szereplőválogatáson szerezte meg, miután Csányi Sándorral is összepróbálták, megvan-e köztük a szükséges szikra.

A színésznő már a Szabadesés-beli szereplése körül nyilatkozta, hogy frusztrálja, milyen ritkán van esélye egyáltalán eljutni castingokra, és most is elmondta, hogy filmszerepekre vágyik. Annak is örül, hogy végre nem „egy szimpla jó csajt” kell eljátszania, és dolgozni fog rajta, hogy minél egészségtelenebbül nézzen majd ki egyes jelenetekben, még a „vékonynál is vékonyabbul”.

Csányi Sándor négy éve nem szerepelt mozifilmben

Azt még nem tudja, milyen lesz a közös munka Csányival – a két színész sosem dolgozott együtt. A kétezres évek egyik legfoglalkoztatottabb magyar filmsztárját utoljára négy éve láthattuk mozifilmben, a Coming out-ot emlékezetesen szedték szét az újságírók, és a meleg közösségek is támadták. Csányi változatlanul úgy érzi, hogy a film a nagy nézettséggel, és személyes tapasztalatai alapján is, teljesítette vállalt misszióját, az elfogadás elősegítését. Azóta eltűnt a mozikból. Év közben a színház, nyáron a Csak színház és más semmi című sorozat forgatása kötötte le.

Csányi Sándor Fotó: Hirling Bálint - Origo

Most másfajta karaktert játszhat, mint általában szokott. Szikár, szűkszavú, a túlélésre berendezkedett figurát, aki nem segít senkinek, üzletel, ügyeskedik. „Próbál életben maradni, amire komoly stratégiát épített ki.” A szerep Csányi elmondása szerint letisztult, kevés gesztussal működő játékstílust igényel, ahol „azt is be kell osztani, mikor hova néz. Nem az életszerűségre kell rámenni, hanem az egy tömbből faragottságra, monotonitásra.”

Sokat olvasott egyébként a témáról, például a 2015-ös irodalmi Nobel-díjas Elhordott múltjaink-at, és annak nem látja sok értelmét, hogy pusztán a láger borzalmait mutassák be. Az Örök tél is az életigenlés miatt tetszik neki, erősebb koncepciónak tartja, ha arról mesélnek, hogy „még a táborban is lehetett élni, az emberek helyenként boldogok is tudtak lenni”. Köbli pedig a nők szívósságát emeli ki: „szénbányában, a vízben állva, szűk járatokban lapátolni – ezt valahogy jobban bírták a nők. Így lett női történet ez is.”

Az, hogy az Örök tél milyen formában lesz látható, még kérdés. Az emlékbizottság döntésén múlik, mi lesz a sorsa, mozikba kerül-e, vagy a tévében tűzik műsorra. Szász mindenesetre, mint eddigi filmjeit, ezt is a „legmozifilmesebb kiállításban” fogja megcsinálni. A bemutatót 2018 februárjára, a kommunizmus áldozatainak emléknapja körülre tervezik.