Óz, a csodák csodája (1939)
Az Óz, a csodák csodája stábja rendkívül sok nehézséggel küzdött meg a forgatás alatt, és egy ízben szereplőt is kellett cserélni. A Bádogembert eredetileg nem Jack Haley játszotta volna, hanem Buddy Ebsen. A film Technicolor színesfilm-technikával forgott, azaz már megadta a sminkeseknek a lehetőséget, hogy élénkebb sminkeket csináljanak, új technikákat kísérletezzenek ki.
A boszorkány csodásan szép zöld maszkja azonban gyúlékonyra, a bádogemberé pedig mérgezőre sikerült. Buddy Ebsen sminkje kórházba is jutatta szegényt, mivel arról alumínium jutott a tüdejébe.
A sminket lecserélték ugyan, de a színész nem épült fel a forgatásra, ezért kellett Jack Haleynek helyettesíteni.
Érdekesség, hogy Ebsen eredetileg a Madárijesztőt játszotta volna, de addig kérlelte Ray Bolger, hogy végül szerepet cseréltek.
9-es terv a világűrből (1959)
A 9-es terv a világűrből a minden idők legrosszabb rendezőjeként emlegetett Ed Wood filmje 1959-ből. A főszerepet a „mi Drakulánk", Lugosi Béla játszotta. Ekkor azonban már nagyon messze járt a Dracula 1931-es sikerétől, és bármit elvállalt: Ed Wooddal ez már a harmadik B-kategóriás filmje volt. Pontosabban lett volna, mert a forgatás megkezdése előtt Lugosi meghalt. A rendező találékonyan megoldotta a problémát. Korábbi felvételeket felhasználva szerepeltette Lugosi Bélát, míg a film többi részében pedig felesége csontkovácsa, Tom Mason játszotta Lugosi szerepét. Mivel a férfi nem igazán hasonlított az eredeti színészre, ezért végig köpennyel az arca előtt állt kamera elé.
Ed Wood és Lugosi közös munkájáról szól Tim Burton Ed Wood című filmje (1994), amiben Johnny Depp játssza a rendezőt és Martin Landau Lugosi Bélát (ezért a szerepért Oscar-díjat is kapott).
Game of Death (1972)
A leghíresebb "hollywoodi" harcművész, Bruce Lee mindössze 32 éves volt mikor váratlanul elhunyt. Állítólag egy fájdalomcsillapító összetevőjére volt allergiás, amit fejfájásra vett be. Ekkor éppen a Game of Death című filmjét fogatta, melyet ő írt, ő rendezett és ő játszotta a főszerepet is.
A filmet ezért előbb befejezetlenül hozták forgalomba, majd öt évvel később Robert Clouse rendezésében alaposan átírva megjelent a teljes változat, ahol a kimaradt jelenetekben Bruce Leet két másik színésszel pótolták. Mai szemmel teljesen nevetséges a próbálkozás, mert sem arcberendezésükben sem megjelenésükben nem hasonlítanak Lee-re.
A vágy titokzatos tárgya (1977)
Luis Bunuel filmje 1977-ben jelent meg és a kritikusok szinte egyöntetűen méltatták, hogy a főszerepet (azaz ugyanazt a szerepet) két személy játssza. A „femme fatale" efféle kettéhasításával, megkettőzésével Bunuel fokozza Conchita kiismerhetetlenségét, szeszélyességét. A rendező később vallotta be, hogy azért jutott eszébe ez az ötlet, mert az eredetileg kiszemelt színésznővel nem találta meg a közös hangot. Azonban a film java már leforgott és a producerek sem voltak elragadtatva a főszereplő cseréjének ötletétől, ezért Bunuel behozott a projektbe egy másik színésznőt, aki jobban megfelelt az elképzelésének.
Bunuel nem mondott neveket, így nem lehetett tudni melyik színésznő volt a problémásabb. Csak évekkel később árulták el a stábtagok, hogy Maria Schneider volt az eredetileg kiszemelt főszereplő, aki végül nem játszott a filmben. Conchita szerepét Carole Bouquet és Angela Molina játszotta el.
Apokalipszis most (1979)
Francis Ford Coppola Willard szerepére eredetileg nem Martin Sheent választotta. Kezdetben Steve McQueent szerette volna megnyerni a szerepre, ő azonban visszautasította az ajánlatot, mert soknak tartotta azt a 17 hetet, amit a Fülöp-szigeteken kellett volna töltenie.
Több név és ötlet után végül Harvey Keitel tűnt a legjobb választásnak, aki már olyan filmben bizonyított, mint Scorsese-től az Aljas utcák vagy a Taxisofőr. Keitel el is utazott a Fülöp-szigetekre és el is kezdték vele a munkát, Coppola azonban egy hét után kitette a szűrét, mert nem volt elégedett a játékával. Ezek után került a képbe Martin Sheen.