Herendi Gábor: Ha jók a színészek, és jó a forgatókönyv, akkor már csak én szúrhatom el

A Kincsem-et már több mint 457 ezer néző látta. Herendi Gábor most folytatja a Valami Ameriká-val, amivel szintén el akarja érni a 400 ezres nézőszámot. Hogyan lehet sikeres a harmadik rész, és egyáltalán mi lehet az elmúlt évek magyar filmes sikereinek titka? A rendezővel beszélgettünk, aki azt is elárulta, mit csinál majd a Valami Amerika 3 premierjének napján.

Origo: A Valami Amerika 3 folytatja az előző két rész megkezdett útját, vagy inkább az volt a cél, hogy egy egészen új koncepcióval készüljön, új élményeket adva a nézőknek?

Herendi Gábor: Abszolút megáll önállóan, ez egy önálló történet, elejével, közepével, végével. Azt persze nem merném állítani, hogy nem fedez fel benne több rétegű humort az, aki ismeri a karaktereket és tudja az egymáshoz való viszonyukat. Vannak olyan poénok, amelyek utalnak az első vagy a második részre, ez tény. De ilyenből nincs sok, és nagyon hamar fel lehet ismerni a karaktereket, így aki az első két részt nem ismeri, az is abszolút tudja szeretni a Valami Amerika 3-at. Semmiképpen nem akartunk egy vadonatúj filmet csinálni, tehát ez ennek a trilógiának egy jó utolsó epizódja lehet. Műfajában elmentünk az akció-vígjáték felé, és kevésbé zenés, mint az eddigiek. Sokkal pörgősebb is lett ez a rész, ami abból fakad, hogy nagyon sok új karakter bejött, és persze mindenki benne van, aki az eddigi részekben is szerepelt. És hogy a karakterek hús-vér figurák legyenek, azért egy picit ki is kellett bontani őket, emiatt a film nagyon tempós, és nagyon gyors.

Origo: A harmadik rész mindig nagy vállalás, mert általában ekkor szoktak kimerülni a kreatív források. Mi bíztatta, mi adott lökést ahhoz, hogy megcsinálja ezt az újabb részt is?

Herendi Gábor: Több tényező. Az egyik, hogy tényleg nagy igény mutatkozott rá. Amióta a második rész befejeződött sok emailt kapok, hogy ugye lesz harmadik is? Meg azért kellett az én indíttatásom is hozzá. Nagyon jó volt csinálni ezeket a filmeket, a mai napig nagyon jó kapcsolatom van a színészekkel, és ők is kifejezetten pozitívan álltak a folytatáshoz. Ez nekem nagyon fontos, hogy mindenki akarja. Végül már csak egy jó forgatókönyv kellett. És azért ezen dolgoztunk is Divinyi Rékával másfél éven át. Az alapötlet elég hamar megvolt, de sokáig csiszoltuk, hogy tényleg vicces legyen, és egy jó történet, és egy feszes dramaturgia mentén készüljön ez a film. Én csak akkor adtam zöld utat, és hívtam fel a színészeket, amikor éreztem, hogy olyan szintű a forgatókönyv, amivel már nem fogunk szégyent vallani.

Origo: Ezért kellett ez a tíz év a két rész között?

Herendi Gábor: Nem vagyok képes egy vígjáték után rögtön egy másik vígjátékot forgatni. Azt mondom, kellett a Kincsem, hogy utána megint kedvem legyen egy vígjátékra. A Valami Amerika 2 után nem szívesen csináltam volna meg a hármat, de hogy közte volt a Kincsem, így jól esett.

Origo: A Kincsem előtt viszont évekig nem rendezett nagy játékfilmet...

Herendi Gábor: Ez sosem rajtam múlik. Szívem szerint minden évben csinálnék filmet, és mindig azt gondolom, hogy muníció is lenne. Ez nagyban azon múlik, hogy producerileg mennyire gyorsan tudja összerakni az ember. És azért volt egy olyan három év a mozgókép alapítvány és a Filmalap létrejötte között, amikor nem készült film. Ez pedig pont beleesett ebbe a hosszabb szünetbe. Azért dolgozni dolgoztam, az HBO-nak a Társasjáték című tévésorozatát rendeztem, abból két évadot is. Nagyon sok rendező van, de nem annyi pénz. Tehát nem arról szól a dolog, hogyha van egy jó forgatókönyvem, akkor meg is tudom csinálni.

Herendi Gábor Fotó: Mudra László - Origo

Origo: Az első rész óta eltelt 17 év. Gyakorlottabb rendezőként könnyebb dolga volt a harmadik résszel. Van olyan, amit megtanult az első részből?

Herendi Gábor: Biztos, hogy az ember rutinosabb lesz, de azt nem merném mondani, hogy a Kincsem után ez egy ujjgyakorlat volt. Persze a tapasztalat jó hozzáadott érték egy film rendezésénél. Nagyon nem volt egyszerű ennyi színésszel dolgozni, egyszerre tízen is voltak egy jelenetben nagy nevek. Nehéz feladat kordában tartani ennyi embert. Mindig ezt érzem a legnehezebbnek, hogy van egy adott napi penzum, amit meg kell csinálni. A színészek pedig nagyon könnyen jól érzik magukat a forgatáson, és nem arról szól, hogy ők borzasztóan koncentrálva ülnek és várják az én instrukcióimat. Csevegnek, anekdotáznak, vicceket mesélnek, és ezt valahol nekem tolerálni kell, de közben rendet kell tartani. Néha úgy nézett ki, hogy az óvó bácsi próbálja az ovisokat terelgetni. De ezzel együtt azt gondolom, hogy borzasztó jó tempóban mindent fel tudtunk venni, és azt hiszem olyan lett a végeredmény, amilyet szerettem volna.

Origo: Egy film talán sosem lesz 100 százalékban olyan, mint amilyennek a rendező elképzelte.

Herendi Gábor: Azért én azt gondolom, hogy olyan kilencvenben illene. És ami nekem kilencven, az a nézőnek száz százalék legyen. Persze ilyen nincs, ezt inkább arra mondom, hogy én tudom, hogy milyen kompromisszumokat kötni. Kötöttem! De ami nincs ott a vásznon, a nézőnek az nem hiányzik. Az nekem hiányzik. Tehát az, hogy nem tudok valamit százszázalékosan megcsinálni, az leginkább arról szól, hogy nem fért bele anyagilag, ezért bizonyos jeleneteket ki kellett húzni.

Origo: A Kincsem 457 ezer nézőnél tart. Mennyivel lenne elégedett a Valami Amerika 3 esetén?

Herendi Gábor: A 400 ezret szeretném mindenképpen elérni.

Origo: Csak nézőszámban méri a sikert?

Herendi Gábor: Ezeknél a filmeknél úgy kell mérni. Ezzel én tisztában vagyok, ez egy közönségfilm. Persze örülök, ha a kritikusoknak is tetszik. Az egy nehezebb műfaj, és egy finnyásabb közönség, de például a Valami Amerika valóban a nagyközönségnek szól, tehát nekem az a legjobb visszajelzés, ha nagyon sokan megnézik. A magyar filmeknél különösen a szájhagyomány hozza meg a nézőszámot.

Origo: Általában is közönségfilmesként hivatkoznak Herendi Gáborra, viszont a közönségfilmeket mellőzi a kritikai siker, a díjak. Ez zavarja?

Herendi Gábor: Érdekes, hogy ezt most mindenki megkérdezi. Nem mondom, hogy nem örülnék díjaknak, de azzal is tisztában vagyok, hogy ez a műfaj nem hoz díjakat. Bár régen volt a Voxcar-díj, amit a közönség szavazott meg, akkor díjeső hullt rám, abból van sok-sok szobrocskám. De tény, hogy ez a műfaj sose díjazódik fesztiválokon, azok mindig a szerzői filmek. Én ezt elfogadtam. A közönségsikert viszont semmiképpen nem cserélném el. Bár ha lehetne, akkor én is szívesen sétálnék fel a cannes-i vörös szőnyegen.

Origo: Kipróbálná magát más műfajban is?

Herendi Gábor: Igen, szeretném.

Origo: És vannak esetleg konkrét tervei is?

Herendi Gábor: Van. Sokféle terv van a fejemben. Azt megtanultam, hogy sok vasat kell a tűzben tartani, mert nehezen valósulnak meg filmek. Sok elképzelésem van, és még az sem állna tőlem távol, hogy valamilyen szerzői filmet csináljak. Épp ezt szoktam mesélni, hogy nálunk annyira hozzátartozik az alkotó a filmhez, hogy sose nézik a filmet, mint teljesítményt egyedül, hanem azt, hogy ki csinálta. Valószinűleg én kissé viccessé, vagy nevetségessé tenném magam egy szerzői filmmel, vagy csak az csapódna le, hogy jajj-jajj a Herendi most megpróbál művészkedni. Azt hiszem, nekem valahogy álnéven kéne ilyen filmet csinálnom.

Herendi Gábor és Nagy Ervin a Kincsem forgatásán Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

Origo: A Kincsem sikere után érez magán nyomást?

Herendi Gábor: Persze, de azt minden filmnél érzem. Nagyon nehezen viselem a kudarcot, és persze nem örülnék neki, bár biztos túl lehet élni azt is. Én mindig úgy szoktam ezt tisztába tenni, hogy ha én úgy érzem, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy az adott film jó legyen, akkor tiszta a lelkiismeretem. Olyan nincs, hogy mindenki, minden alkalommal tökéletes, jó filmet csinál. Ezer dolog miatt mehet félre, de én biztos, hogy mindig megteszek mindent. Ilyen szempontból tiszta a lelkiismeretem, minden filmhez úgy állok hozzá, hogy a legjobbat kell kihozni belőle.

Origo: A magyar filmek mostanában jelentős szakmai és közönségsikereket érnek el. Mi lehet az oka?

Herendi Gábor: Sose volt ennyi pénz magyar filmekre, ebből sok film születik, és szerencsére sok jó. Én abszolút gyümölcsözőnek érzem azt a fajta forgatókönyv-fejlesztést, amit most a Filmalap megkövetel. Sose gondoltam jónak azt a régebbi gyakorlatot, hogy a rendező megírta a forgatókönyvet és rohant vele, hogy megcsinálja. Most többen összedugják a fejüket, scriptdoktorok segítik a forgatókönyvírót és addig nem engedik el, amíg egy grémium azt nem mondja, hogy most már elég jó a forgatókönyv. Ez sem a Kolumbusz tojása, de jó lehetőség arra, hogy kidolgozottabb, jobb forgatókönyvek legyenek.

Origo: A magyar nézőkben érez pozitívabb hozzáállást a magyar filmekhez?

Herendi Gábor: Abszolút. Csak a Kincsem Facebook-oldalát szoktam olvasgatni, és rengeteg olyan komment van, hogy végre van jó magyar film, újra szerethetjük a filmjeinket. Abszolút van egy pozitív odafordulás a magyar film felé, ami nagyon a mélyben volt már. Irigykedve néztem mindig a cseheket, lengyeleket, ahol szinte nemzeti ünnepnek számít, ha kijön egy saját film. Most mi is jó irányba haladunk.

Origo: Az Ön filmjei esetén mi lehet a siker kulcsa?

Herendi Gábor: Mindig azt mondom, hogy szerencsés vagyok, mert olyan filmeket szeretek csinálni, amikről kiderülnek, hogy a közönség is szereti. Ami szerintem fontos, hogy jó ízléssel, jó minőségben kell megcsinálni a filmeket. Hogy a filmjeim jó minőségűek azt egyértelműen a reklámfilmes utamnak tudom be, mert emiatt technikailag sokat tudok a filmkészítésről. Két dolgot szoktam még isteníteni: a forgatókönyvet, meg a castingot. A forgatókönyvben tényleg addig nem nyugszom, amíg olyan nem lesz, amire azt érzem, hogy jó. A castingot is nagyon fontosnak tartom. Ha jók a színészek, és jó a forgatókönyv, akkor már csak én szúrhatom el.

Origo: Február 15-én lesz a Valami Amerika 3 bemutatója. Hogyan szokta várni a premiereit? Kikapcsolja a telefont és nem beszél senkivel, vagy beül megnézni a filmet a moziba?

Herendi Gábor: Hát, az egy nagyon nehéz nap nekem. Borzasztóan izgulós vagyok, a szívem a torkomban szokott dobogni egész nap. Megpróbálok nagyon sok elfoglaltságot szervezni magamnak, hogy ne ezen járjon az agyam. Ezzel nem is szokott gond lenni, mert mindig részt veszek a saját filmjeinknek a marketing munkájában, bábáskodok a film bemutatója körül. Most is tudom, hogy rengeteg feladatunk lesz, nagyon gazdag promóciót találtunk ki. Lesz Valami Amerika-maraton, és rengeteg elővetítésünk is. Lesz mit csinálnom, valószínűleg ezért gyorsan el fog telni az a nap is. De nagyon izgalmas, és igyekszem belefogyni az öltönyömbe .

Origo: Honnan szokta kapni az első visszajelzéseket?

Herendi Gábor: A közönségtől. Hazudnék, ha azt mondanám nem szoktam elolvasni a kritikákat, érdekelnek. Általában gyomorszájon vágnak, de van, amikor jó kritikát kapok. Igazából beülök a közönséghez: ha megnézem a filmet velük együtt, azt érzem a legerősebb visszacsatolásnak.