Azt hitték rossz, de nem - Az öt legjobb film, amit Arany Málnára jelöltek

Sharon Stone az Elemi ösztön-ben

Az Oscar-gála előtt minden évben kiosztják az Arany Málna díjakat az év legrosszabb filmjeinek. Azt hihetnénk, könnyű dolga van a szavazóknak, viszont jó párszor előfordult már, hogy egészen jó filmeket pécéztek ki maguknak. Mutatjuk az öt legnagyobb benézésüket.

Ragyogás (1980)

Hihetetlen, de igaz: a legendás Stanley Kubrickot Arany Málnára jelölték a Ragyogás-ért, ahogy a női főszereplőt, Shelley Duvallt is. Pedig a főszereplőként Jack Nicholsont felvonultató Ragyogás ma már az egyik legfontosabb amerikai kultfilmnek számít,

a kritikusok, az esztéták és a geekek egyaránt imádják,

a művészfilmek szerelmesei is azon kevés horrorok közé sorolják, amiknek értelme is van. Talán Stephen King az egyetlen, akinek nem tetszett, de ő elfogult, lévén a regényéből készült a film, a könyvéhez hű 1997-es minisorozat viszont már közel sem volt ilyen sikeres.

Shelley Duvall, Danny Lloyd és Jack Nicholson a Ragyogás-ban Forrás: Allstar/Warner Bros/Sportsphoto Ltd

A sebhelyesarcú (1983)

Hasonlóan a Ragyogás-hoz, az Al Pacino főszereplésével készült A sebhelyesarcú is az egyik legszemléletesebb példa arra, hogy mit takar a kultfilm fogalma.

Dumái szállóigévé, legjobb pillanatai mémmé váltak.

A forgatókönyve talán a legjobb, amit a háromszoros Oscar-díjas Oliver Stone valaha írt, Brian De Palma rendező pedig élete formájában volt. De Palma megalomán stílusa egyébként sosem jött be az Arany Málna ítészeinek, ötször jelölték legrosszabb rendezőnek, kétszer kifejezetten jó filmért (Alibi test, Gyilkossághoz öltözve), kétszer viszont jogosan (Hiúságok máglyája, Mars-mentőakció). Talán az egyetlen ésszerű magyarázat a jelölésre, hogy A sebhelyesarcú remake, amikre olyannyira pikkelnek az Arany Málna díjakat osztó alapítványnál, hogy ma már külön kategóriába sorolják a remake-eket, a folytatásokat és a koppintásokat.

Al Pacino A sebhelyesacú-ban Forrás: Universal

Elemi ösztön (1992)

Michael Douglas és Jeanne Tripplehorn játékát jelölték a legrosszabb alakítások közé, aminek pont annyi értelme van, mintha a filmet vagy Paul Verhoeven rendezői teljesítményét tartották volna az év egyik mélypontjának. A film mestermű, aminek megnézése után senki nem úgy áll fel, hogy milyen rosszul játszott benne a főhőst játszó Douglas és a női mellékszerepet alakító Tripplehorn. A magyarázat a jelölésre:

az Arany Málna szavazói pikkelnek az erotikus filmekre,

máskor is jelölték Paul Verhoeven rendezőt (a Showgirls-ért) és a film íróját, Joe Eszterhast is (Jade, Sliver, Flashdance). A holland Verhoevent egyébként nem lombozta volna le, ha jelölik ezért a filmért: amikor nyert a Showgirls-szel, személyesen vette át a díjat, ami akkor még nem volt divat.

Sharon Stone az Elemi ösztön-ben Forrás: Empire

Péntek 13 (1980)

Az előző három filmmel ellentétben a Péntek 13 már nem az a kikezdhetetlen mestermű, de azért igencsak túlzó, hogy legrosszabb filmnek jelölték. Vannak ugyanis elvitathatatlan érdemei:

ma már a horrorműfaj egyik nagy klasszikusának számít,

számos jelenete még mindig sokkoló, felelős a slasher alműfaj 80-as évekbeli világhódításáért, szült 9 folytatást, egy remake-et és tévésorozatot, félmillióba került, és több mint hatvanat hozott, valamint megadta nekünk a popkultúra egyik emblematikus mumusát, Jason Vorheest (bár ő csak a második részben kapott nagyobb szerepet). Annyiban persze jogos a jelölése, hogy valójában egy olasz horror (A Bay of Blood, 1971) amerikai koppintása, de annak igen kreatív munka.

Jason Vorhees a Péntek 13 filmekben Forrás: Paramount

The Expendables - A feláldozhatók (2010)

A Péntek 13-hoz hasonlóan ez sem a filmművészet csúcsteljesítménye, de egy ilyen összeállításban nem lehet szó nélkül elmenni

Sylvester Stallone kipécézése mellett, akit ezért a filmért szinte már megszokásból jelöltek a legrosszabb rendezőnek.

Nyolc díjat és 22 jelölést kapott pályája során, és ha ez még nem lenne elég, megválasztották az évszázad legrosszabb színészének is. Nem mintha nem érdemelt volna meg pár citromdíjat, de azért nem ártott volna figyelembe venni, hogy ő egy műfajfilmes, egy akciósztár. Színészi tehetsége vitatható, de mégis mitől rossz a The Expendables - A feláldozhatók rendezése? Szerencsére nem szokás komolyan venni az Arany Málna díjat, amit jól bizonyít, hogy Sly szép karriert futott be, legutóbb a Creed: Apollo fiá-ért jelölték Oscar-díjra legjobb férfi mellékszereplőként, ami már a harmadik nominációja volt a Rocky főszerepe és forgatókönyve után.