Lengyel Balázs: A kudarcokat eltitkolták

Mozikban Lengyel Balázs első nagyjátékfilmje, a Lajkó – cigány az űrben című fekete vígjáték. Az író-rendezőt arról kérdeztük, mi valós és mi fikció ebből a hihetetlen, szatirikus történetből, lehet-e használni a cigány szót, hogy ment a sora a romáknak és a melegeknek a szocialista érában, hogyan illeszkedik Lajkó a filmtörténeti hagyományokba és milyen élmény egy rövidfilm (Répa) és egy sikeres HBO-sorozat (Aranyélet) írása után megrendezni az első mozifilmjét.

Origo: Miért került a film címébe a cigány szó?

Lengyel Balázs: Ez nem pejoratív kifejezés, ahogy a fekete sem szitokszó. Amerikában egy ideig igyekeztek helyettesíteni az afroamerikaival, de aztán a sajtó is rehabilitálta a fekete szót. Obama ma már fekete exelnök, míg amikor megválasztották, csak afroamerikaiként lehetett rá utalni. A cigánypecsenye szót is használjuk, és akkor se sértődne meg senki, ha az lenne a cím, hogy „magyar az űrben”.

Lengyel Balázs filmrendező Fotó: Polyák Attila - Origo

Origo: Miért roma származású a főhős?

Lengyel Balázs: Lovas Balázs forgatókönyvíróval és Pusztai Ferenc producerrel végtelenül magányos, elszigetelt karaktert szerettünk volna főhősnek. Olyasvalakit, akire nincsen szüksége a rendszernek, akin lehet kísérletezni. Az is fontos volt, hogy a főhős érzelemgazdag környezetben nőjön fel, és a korabeli cigány miliő pont ilyen. Lajkó csak felnőttként lesz csendes, visszafogott hős, akinek aztán újra meg kell nyílnia. Valójában arra van szüksége a karakternek, hogy újra képes legyen érezni. Mindehhez illettek a pozitív és negatív sztereotípiák, amiket a cigánysághoz szokás társítani.

Origo:Van meleg karakter is a filmben, bár spoiler lenne, ha elárulnánk, ki az.

Lengyel Balázs: Végeztünk kutatómunkát az ötvenes évek Magyarországáról és a II. világháborúról, és azt találtuk, hogy a kémek világában az átlagnál magasabban voltak reprezentálva a melegek, pedig akkoriban ezért börtön járt. Feltételezések szerint azért, mert aki a saját identitását el tudta titkolni, arra államtitkokat is jobban rá lehetett bízni. Érdekelt minket, hogy mi történhetett akkor, ha valaki ebben az érában hatalmi pozícióban volt meleg, hogyan viselkedett, tudott-e szabad lenni. Nem is egy, hanem két meleg karakterre volt szükségünk ahhoz, hogy klasszikus szerelmi szálat tudjunk kialakítani.

Lengyel Balázs filmrendező Fotó: Polyák Attila - Origo

Origo: Mennyiben alapul valóságon a film? A hidegháborús űrverseny, Lajka kutya és Gagarin léteztek, de mennyi fikció ebből a hihetetlen történetből?

Lengyel Balázs: Erről a korszakról sok a titkosított anyag, úgyhogy bizonyítani semmit nem akarunk, nem tudjuk ellenőrizni semmilyen állítás valóságalapját. Viszont van rá esély, hogy jóval több állat- sőt emberkísérlet előzte meg Gagarin első sikeres űrutazását, csak épp a kudarcokat eltitkolták. Ez egy szomorú történet, amiről mi szatirikus formában mesélünk.

Origo: Édesapja emlékének ajánlotta a filmet.

Lengyel Balázs: Ő is egy csendes hős volt, mint Lajkó. Öt nappal azelőtt hunyt el, hogy a Filmalap zöld lámpát adott volna a forgatókönyv fejlesztésére. Mindig támogatta a pályaválasztásomat. Nagyon korán elveszítette a szüleit, ez is szomorú történet, a film viszont humoros. Az volt a célunk, hogy egyszerre tragikus és komikus mozit készítsünk. A fináléra pedig a magyarság „sírva nevetni, és nevetve sírni” életérzését akartam mozivásznon megmutatni.

Lengyel Balázs filmrendező Fotó: Polyák Attila - Origo

Origo: Gyabronka József, Móka Miki egykori megformálója egy jóságos mentort alakít a filmben.

Lengyel Balázs: Nekem is vannak még emlékeim róla Móka Mikiként, aztán láttam őt színházban is, és hamar meggyőzött, hogy tökéletes lesz a TSZ-elnök szerepére, amit aztán rá írtam. Benne megvan a komikumnak és a komolyságnak egy olyan elegye, ami ehhez a karakterhez kellett.

Origo:Nagyon más élmény volt az első moziját leforgatni, mint a Répa című rövidfilmjét?

Lengyel Balázs: Egy rövidfilm kábé 15 perc, egy mozi másfél óra, ami hatszoros különbség, viszont egy kisfilm leforgatását egy sprinthez, egy nagyjátékfilmét egy maratonhoz tudnám hasonlítani. Aki az első mozifilmjéhez úgy áll hozzá, hogy ez csak hat kisjátékfilm, az hamar belepusztul, ez majdnem nekem is sikerült a forgatás elején. A Lajkó ráadásul kifejezetten nehéz első film, sok speciális effektus és díszlet van benne, több helyszínünket ráadásul nem forgatásra találták ki, legyen szó zúgó erőműről vagy pusztuló katonai telepről. Nagyon kemény, embert próbáló forgatás volt, de a stáb és a színészek érezték, hogy nem szokványos filmet készítünk, szerették a forgatókönyvet. Sok stábtagunk olyan jellegű kreatív munkát végezhetett, amilyet magyar filmben még sosem. Várhegyi Rudolf hangmérnök például imádta, hogy egy rakétakilövéshez készíthetett hangot. Ugyanez igaz a kosztümökre és a zenére is. Balázs Ádám zeneszerzőtől kifejezetten érzelemgazdag filmzenét kértem. Szerettem volna, ha a Lajkó olyan élményt nyújt, mint a régi nagy mozik. Ha erről a korról mesélünk, nem lehet visszafogott a látvány és a zene.

Lengyel Balázs filmrendező Fotó: Polyák Attila - Origo

Origo: Milyen filmek ihlették a Lajkó-t A tanú mellett?

Lengyel Balázs: Szeretem Kusturica filmjeit, de nem ilyet akartunk készíteni. Kusturicából egy van, nem érdemes utánozni. A skandináv vígjátékok viszont inspiráltak, főleg az, ahogy a komikus hősök komolyan veszik magukat, és hogy a rendezők nem ijednek meg a fekete, polgárpukkasztó humortól. A cseh új hullámot is kedvelem, aminek rendezői szeretettel tekintenek az antihősökre is. Engem mindig is vonzottak a negatív karakterek, legyen szó a Kojot oligarchájáról vagy az Aranyélet főgonoszairól, vagy a Lajkó esetében Brezsnyevről. Mindig érdekelt, hogyan lehet úgy megalkotni egy antihőst, hogy egy-egy pillanatra beleszeressen a néző.

Origo: Hogy érzi magát most, hogy túl van az első mozifilmje megrendezésén?

Lengyel Balázs: Mindig is rendező akartam lenni, főleg azért dolgoztam forgatókönyvíróként, mert a legtöbben rendezni akarnak, és íróként könnyebb volt bedolgozni magamat a szakmába. De lelkileg még nem éltem meg, hogy elértem volna azt, amire mindig vágytam. A baráti körömben például Zomborácz Virág, Nagypál Orsi és Gigor Attila is leforgatták már az első vagy második mozijukat. Ami a Lajkó-t illeti, létrehoztunk valamit, ami most már tőlünk független, és az emberek meg fogják nézni a mozikban. Ez furcsa és különleges élmény, remélem, hogy minél többen látják és szeretni fogják. A következő filmem pedig remélhetőleg még jobb lesz.