A legjobb állapotban fennmaradt pompeii festmény Euripidész tragédiájából, a Hyppolytusból ábrázol egy jelenetet, ahol az alig felöltözött Phaedra a meztelen Hyppolytus előtt fekszik, közöttük egy azonosítatlan férfi van. A színdarabban Phaedra összeházasodik az athéni királlyal, Theseusszal, de szerelembe esik Theseus mostohafiával, aki szüzességi fogadalmat tett. Amikor visszautasítja Phaedra közeledését, az erőszakkal vádolja és öngyilkosságot követ el, amiért Theseus mérgében száműzi fiát.
Egy másik festmény egy szatírt és egy nimfát ábrázol (félig férfi, félig kecske) meghitt ölelésben, és egy harmadik, de károsodottabb jelenet Páris ítéletét ábrázolhatja. Általában a festmények tárgya a szerelem, a bujaság, és az istenek hatalma, mindegyik tragédiába torkollik, ami az átélt szerelem ára.
Phaedra Háza nem csak művészete miatt unikális, hanem konstrukciója és stílusa miatt is. Akkoriban a legtöbb gazdag pompeii háznak volt előcsarnoka - egy centrális, tető nélküli szoba, medencével –, ahol a családi ereklyéket állították ki. De az 1. század végére gyakoribbá vált, hogy a gazdagságot az öltözködés és az ékszerek mutatták, és az előcsarnok nem a gazdagság jele volt, hanem egy esztétikus választás.
Ez a ház ennek a trendnek lehetett egy korai példája. Maga az épület meglehetősen kicsi, de a falfestmények hasonlóak azokhoz, amik Pompei leggazdagabb polgárainak otthonait díszítették. Mint olyan, az épület kicsi mérete, mégis fényűző dekorációja miatt nehéz megállapítani a család gazdagságát és státuszát.
Pompeit a Vezúv-hegy Kr.u. 79-ben történt kitörését követően vulkáni hamu borította. Ez a tragikus esemény tökéletesen megőrizte az 1. századi római életet és társadalmat. Mióta a 18. század közepén, először megkezdődtek a munkálatok Pompeiben, a régészek feltárták a helyszín körülbelül 2/3-át. Annak ellenére, hogy a munka még folyamatban van, Pompei utolsó harmada nyitva van a nyilvánosság számára.
(Forrás: Biblical Archeology Society: https://www.biblicalarchaeology.org/)