Michelle Pfeiffer a kaliforniai Santa Anában született, négygyermekes család második gyermekeként. Nem sokkal születése után Midway Citybe költöztek, itt járt gimnáziumba, és az iskola mellett egy helyi szupermarketben dolgozott, pénztárosnőként. Érettségi után a Golden West Főiskolára járt, miközben bírósági gyorsíróként vállalt munkát. Aztán egyszer csak elhatározta, hogy színésznő szeretne lenni. Ambícióit nem elégítették ki a színi tanodák, a gyors reflektorfény reményében húszévesen jelentkezett a Miss Orange megye szépe versenyre, majd miután megnyerte, ment tovább a Miss Kalifornia címért, állítólag itt figyelt fel rá egy, a bírák között helyet foglaló hollywoodi ügynök.
A 20 éves Michelle Pfeiffer Los Angelesbe költözött, és meghallgatásokra kezdett járni. Nem kellett sokat várnia, igaz, eleinte csak sorozatokban tűnt fel, és csak 1980-ban kapta az első felkérést a Falling in Love Again című film egyik szerepére.
Közben már komolyabb színjátszó leckéket vett, de amikor 1982-ben megkapta első főszerepét a Grease 2-ben, a film bukása majdnem őt is maga alá temette. Hiába emelte ki ugyanis egynémely kritikus, hogy Pfeiffer alakítása volt az egyetlen értékelhető a filmben, a Grease 2 csúfos csődje miatt a még ismeretlen színésznő neve máris rosszul csengett Hollywoodban.
Aki látta, vagy csak hallott a Grease 2-ről, nem akart vele dolgozni
– emlékezett vissza később Pfeiffer ügynöke.
Brian De Palma is látta a filmet, és amikor beajánlották neki meghallgatásra Pfeiffert, teljesen elzárkózott attól, hogy lehetőséget adjon a színésznőnek. Martin Bregman producernek köszönhető, hogy végül a rendező meggondolta magát, és Pfeiffer elnyerte a kokainfüggő, „trófeafeleség" Elvira Hancock szerepét A sebhelyesarcú-ban (1983). Al Pacino és Robert Loggia oldalán Michelle Pfeiffer olyan meggyőzően hozta az életunt szépséget, hogy nem kevés szerepe van abban, hogy a kubai bandita Tony Montana felemelkedését és bukását elregélő brutális gengszterfilm kultikus alkotássá nemesedett.
Ezután egyre jöttek a visszafogott sikerű, de a színésznő sztárságát megalapozó filmek: Bele az éjszakába (rendezte: John Landis) és a Sólyomasszony (rendezte: Richard Donner) 1985-ben, az Alan Alda által rendezett Az édes szabadság 1986-ban, majd a következő évben egy igazi kasszasiker.
A Mad Max-filmek és a Táncoló talpak Oscar-díjas rendezője, George Miller beválogatta a John Updike regényéből készült Az eastwicki boszorkányok álomszereposztásába, Jack Nicholson, Cher és Susan Sarandon mellé.
Ez, a humorban és csavaros fordulatokban bővelkedő „sátáni" film csinált A-kategóriás sztárt Michelle Pfeifferből.
1988-ban három filmben is szerepelt. Jonathan Demme (A bárányok hallgatnak) kedvéért göndör barna parókát öltött a Keresztanya című maffia-komédiában. Fanyar humorú alakításáért, no meg mert tökéletesen megtanulta a brooklyni akcentust, első ízben jelölték Goden Globe-ra. Szintén ekkor készült Az utolsó csepp (rendezte: Robert Towne) című akciófilm, amelyben Mel Gibson és Kurt Russell oldalán játszott, végül elvállalta Stephen Frears Veszedelmes viszonyok című De Laclos-adaptációjának fontos szerepét, John Malkovich és Glenn Close mellett alakította a szerelmi cselszövés „áldozatát". A filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriában. Végül Geena Davis örülhetett (Az alkalmi turistá-ért), Pfeiffer pedig a legrangosabb brit filmes elismeréssel, a BAFTA-val vigasztalódott.
A cikk folytatódik, lapozzon!