Erőszakos civilizáció: 50 éves a filmtörténet legemlékezetesebb űrutazása

Spermium alakú űrhajó a filmben.

A sci-fi a leginkább kultuszgyanús műfaj: a zsáner filmjei jóslatok a jövőről, és ha az a bizonyos évszám tényleg elérkezett, meg lehet vizsgálni, mi vált valóra az ábrázolt technológiából és társadalomból. A 2001: Űrodüsszeia 2018-ban is arról árulkodik, milyennek látták az emberiség jövőjét a hatvanas évek Amerikájában. Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke hol tévedtek, hol a fején találták a szöget, de csak ami az űrkutatás jövőjét illeti: az nem kérdés, hogy a filmtörténet viszonylatában nagyon is előremutató alkotást készítettek.

Ami a tudományos hitelességet illeti, Stanley Kubrick biztosra ment: szakértők hada és a NASA gondoskodtak róla, hogy a film később se avuljon nevetségessé. Amikor a premier után egy évvel, 1969-ben Neil Armstrong a Holdra lépett, kiderült, hogy a 2001: Űrodüsszeia tartja magát, profetikusan mutatta be az űrutazást.

Ma már tudjuk viszont, hogy a film jövőképe túlzottan optimistának bizonyult.

Az űrkutatás iránti közérdeklődés gyorsan kiment a divatból, tovatűnt a hidegháborús űrversennyel együtt, így aztán azóta sem laktuk be a világűrt.

Űrbázis a 2001: Űrodüsszeiá-ban Forrás: Pannonia Entertainment

Akkoriban úgy gondolták, az emberiség evolúciójának következő lépése az űr meghódítása, és a találkozás az idegen civilizációkkal, nem ám egysejtűekkel, hanem náluk jóval fejlettebb intellektusú élőlényekkel.

A hatvanas évek izgatott hangulatát viszont tökéletesen megfogta a 2001: Űrodüsszeia.

Ha úgy tetszik, az amerikaiak legfelkapottabb rendezője beszállt az egész világot lázban tartó űrversenybe. Egy téves összeesküvés-elmélet szerint még a Holdra szállást is ő forgatta.

Monolit a 2001: Űrodüsszeiá-ban Forrás: Pannonia Entertainment

Ezek alapján a 2001: Űrodüsszeia olcsó propaganda, a NASA reklámfilmje is lehetne, de mi sem áll távolabb a valóságtól. A film dramaturgiailag máig a filmtörténet egyik leginkább gondolatgazdag, komplex és rejtélyes alkotása.

Három felvonásra bontható, amelyek szorosan összefüggenek, de közben markánsan különböznek is.

Kubrick egyik célja az volt, hogy elszakadjon az akkoriban hagyományosnak számító, bugyuta B-kategóriás sci-fiktől, amikben ufókosztümös színészek és repülő csészealjak fenyegetik a világot. Ez maradéktalanul sikerült neki.

Monolit a 2001: Űrodüsszeiá-ban Forrás: Pannonia Entertainment

A film nyitánya az űr sci-fik tökéletes ellentéte, mivel a múltban játszódik,

az emberiség hajnalán.

Bár a némafilm nem műfaj, mégis leginkább így kategorizálható a film első felvonása, mivel nincs benne dialógus és egyáltalán semmiféle szöveg, ehelyett képekkel, mozgással bemutatható konfliktust ábrázol két primitív törzs között. Találó expozíció, azaz bevezető felvonás, ami nemcsak a film cselekményének ágyaz meg, de a kezdetek kezdetét, azaz az emberi civilizáció eredetét is bemutatja.

Jelenet a 2001: Űrodüsszeiá-ból. Forrás: Pannonia Entertainment

A bonyodalom az, hogy egy rejtélyes fekete monolit bukkan fel a semmiből, ami aztán megtanítja őseinknek a fegyverhasználatot, akik gyorsan rákapnak az ölés ízére.

A filmtörténet egyik leghíresebb montázsa őskorból űrkorba, kezdetleges fegyverkezésből csúcstechnológiára vált, és elkezdődik a második felvonás, a tárgyalás, ami köztudottan minden film veleje.

Ami a 2001: Űrodüsszeiá-t illeti, itt derül ki, miről is szól a film.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!