Igazi magyar remekmű a lyoni Lumière Fesztiválon

A mozi „születési helyén”, Lyonban megrendezett fesztivál a restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléje. Idén már ötödik alkalommal kerül be magyar filmklasszikus a nívós válogatásba: Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című, teljeskörűen felújított klasszikus filmjét október 16-án és 17-én vetítik az archívumok kincseit és ritkaságait bemutató szekcióban.

A 2009 óta minden évben megrendezett „Lumière 2018 Grand Lyon Film Festival" a cannes-i filmfesztivál művészeti igazgatójának, Thierry Frémaux-nak és az Oscar-díjas francia filmrendező, Bertrand Tavernier közös „gyermeke”.

Védnökei között van Martin Scorsese, Quentin Tarantino, Catherine Deneuve és Wong Kar-wai.

A fesztiválnak a Lumière testvérek egykori palotájában kialakított Lumière Intézet épülete, az első film, A munkaidő vége helyszínéül szolgáló textilüzem megmaradt épületrészei, valamint Lyon városának több filmszínháza biztosít helyet.

A fesztivál által eddig bemutatott restaurált magyar filmek Tóth Endre (André de Toth) Két lány az utcán, Kertész Mihály A tolonc, Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című filmje voltak. Az idén október 13-21. között megrendezésre kerülő mustrára ismét egy Fábri-film, a Hannibál tanár úr Filmarchívum és Filmlabor által restaurált kópiája kapott meghívást.

Fábri Zoltán közvetlenül a forradalom előtt, 1956. október 18-án bemutatott filmje az egyik első, vizuális nyelvében is modern magyar filmparabola, amely hihetetlen érzékenységgel ábrázolta, mennyire manipulálható a tömeg, és hogy milyen cselekvési lehetőségei vannak a kisembernek egy embertelen korban. Hőse egy jelentéktelen latintanár, Nyúl Béla, aki Hannibálról írt ártatlan tanulmánya miatt a politika demagóg támadásának kereszttüzébe kerül. Bár a film a harmincas évek fasizálódó Magyarországán játszódik, ugyanakkor a Rákosi korszak indítórugóit, módszereit tárja fel.

A Hannibál tanár úr 1957-ben elnyerte a Karlovy Vary filmfesztivál I. díját, 1968-ban a magyar filmkritikusok szavazásán bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé, majd 2000-ben az „Új Budapesti Tizenkettő”-be is.

A magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja 2017-ben indult a Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívumban. Az ambiciózus, hosszú távra tervezett program keretében, 2017-ben Fábri Zoltán születésének 100. évfordulóján 14 Fábri-alapmű újult meg, köztük a Körhinta (1955), Hannibál tanár úr (1956), az Édes Anna (1958), a Két félidő a pokolban (1961), A Pál utcai fiúk (1968), az Isten hozta őrnagy úr (1969), és Az ötödik pecsét (1976).

Fábri Zoltán filmjeit a Filmarchívum tavaly óta a rendező születésének 100. évfordulója alkalmából kiadott díszdobozos életmű-sorozatban jelenteti meg.